Folytatódott a személyre szabás a McDaniels-Ziegler duó kérelmei szerint, ami ismét komoly keretátalakítással járt. Talán olyan érzelmeket nem váltott ki mint anno mikor Jon Gruden vette át a hatalmat a franchise élén, de immáron egy új éráról beszélhetünk Las Vegasban. Kérdés, hogy ez mennyire nyugtatja meg a szurkolókat.
Távozók
A Derek Carr korszak hivatalosan is véget ért. Ahogy arra számítani lehetett, mikor kiderültek az irányító új szerződésének részletei, majd amikor McDaniels az utolsó fordulókra leültette a padra, végül élt az egérútjával a Raiders, és megvált QB-jától. Azt nem tudom, hogy vajon cserével és vele járó ellenértékkel kalkuláltak esetleg, de végül szerződésmegszakítás lett a vége, így ebből a Raiders semmi kompenzációt nem lát majd. Carr egy elég megosztó irányító, jobb periódusában simán hoz egy top 10-es szintet, de kezd csökkenni ezen periódusok száma, így bevállalták a váltást annak ellenére, hogy kevés a lehetőség az upgrade-re. Szintén távozott Darren Waller is, akinek ugyanúgy a jelenlegi brigád adott szerződést, de ebben is benne volt a szakítás lehetősége a kevés garantált tartalom miatt. Itt már ellenértéket is kaptak, a Raiders számára nem is rosszat. Waller a jobb napjain egy vadállat, de ezt a formáját három éve láttuk utoljára, ráadásul rengeteg pénzt spórolt ezzel a csapat. Kedvelem a tight endet, de a Raiders ezzel a lépéssel jól járt. Szintén a cut sorsára jutott a long snapper Trent Sieg is, de az ő pénzét szinte egy az egyben megkapta az utódja.
[ppp_patron_only level=”1400″ silent=”no”]
A többi távozó szerződése lejárt, és nem hosszabbították meg. Elég népes táborról beszélünk, köztük sok kezdő játékosról is, de könnyeket nem fognak hullajtani utánuk a szurkolók. A támadósorban Mack Hollins elengedése meglepett, de találtak nála jobb helyettest, Alex Bars is távozik, de szegény nagyon gyengén játszott, és talán nem egy új kezdő guard leakasztása fogja jelenteni a megoldhatatlan problémát. Waller mellett Foster Moreau is távozott volna, azonban a Saintsnél tett orvosi vizsgálatánál sajnos Hodgkin-limfómát diagnosztizáltak nála, és bejelentette játékoskarrierje szüneteltetését, mielőbbi jobbulást kívánunk! Viszont így kiürült a TE-szoba, ami szintén foltozásra szorult. A védőknél Denzel Perryman, Duron Harmon és Rock Ya-Sin adott pótolni valót, hiszen egyik poszton sincs eleresztve a mélység a rosteren. Plusz a sok távozó miatt a mélységről sem ártott volna gondoskodni, hogy a training campre kellő létszámú legény jelenjen meg.
Érkezők
Kezdjük azokkal, akik végül maradtak a csapatnál, élükön Josh Jacobsszal, aki Disney hercegnőket megirigylő sztorival vált kegyvesztettből a liga egyik legjobb támadójává. Mint ismert, tavaly a csapat nem élt a korábbi első körös futó ötödik éves opciójával, érkezett is a draftról egy potenciális utód, majd felröppentek trade pletykák Jacobsszal kapcsolatban. Végül ez nem történt meg, és ha már így alakult, akkor hozott egy elképesztően domináns évet, amivel komoly fejvakarást okozott a stábnak a jövőjét illetően. Egyelőre franchise taggel oldották meg, és nem olvasni hosszú távú szerződésről, ahogy arról sem, hogy a futó hajlandó-e tag alatt játszani, meglátjuk mi lesz a sztori vége.
Rajta kívül Jermaine Eluemunor is marad a támadósor tagja 2023-ra, aki tavaly meglepően jól játszott a megörökölt RT poszton, de nincs egyértelmű jel arra, hogy marad a helyén. Nem győzte ugyanis kiemelni a csapat, hogy ő amúgy guard poszton is tud játszani, Bars távozásával amúgy is kéne egy új kezdő, és nem kizárt, hogy ez végül a 28 éves falember lesz – viszont akkor meg új right tackle kéne… Patrick Graham pedig visszakapta Jerry Tilleryt a védelmébe, ami jó döntés, ha csak a rotációba szánják. Ha a kezdőbe, akkor nem lennék túl lelkes. A kiegészítő emberek közül akiket érdemes megemlíteni, az a futó Ameer Abdullah, az elkapó Keelan Cole és a secondary mindenes Roderic Teamer, de mindhárman inkább a speciális egységben meghatározók.
Na de jöjjön a lényeg: Jimmy Garoppolo a franchise új irányítója. Ismeri McDanielst, sokkal kevesebb pénzért játszik Carrnál, cserébe nem is olyan jól. Láthattuk már Kaliforniában, hogy egy jó csapattal maga körül ő elkaristol a rájátszásban is, de ez a Raiders elég messze van a 49ers szintjétől jelenleg, hiába van itt a liga egyik legjobb elkapó triója és az előző szezon legjobb futója. Nekem felemás érzéseim vannak ezzel kapcsolatban, de ehhez tudni kéne mi a terv Vegasban. Ha az, hogy ez egy minimum középcsapat legyen, akkor kiváló igazolás Garoppolo, onnantól meg a szakmai stábon és a szerencsén múlik, hogy hol lesz a felső határa a rosternek. Viszont ha igazak a hírek, hogy a Raiders is versenyben volt az 1/1-es pickért, akkor ez inkább egy B terv vagy biztosíték, ha nem sikerülne a drafton irányítót szerezni. Én inkább maradtam volna Carr mellett, de ők tudják.
Szintén “patriótizáló” manőver volt Jakobi Meyers megszerzése, ami a semmiből jött, hiszen a veterán szerződésű Davante Adams és Hunter Renfrow mellé kevesen gondoltak egy harmadik viszonylag nagy fizetésű játékost, de ártani biztos nem árt. Meyers volt számomra a piacon legjobb elérhető opció, ennek ellenére jobbára WR3-as pénzt kapott, patika üzlet. McDaniels kezei alatt vegyesen játszott a szélen és slotban is, tavaly Patricia rendszerében mozdult át a mérleg a slot felé, és ez állt neki a legjobban, kíváncsi leszek végül hova integrálják be. Hogy a megüresedett tight end szekcióba is legyen ember, Austin Hooper és OJ Howard is feketébe öltözik, teszik mindezt rettentő kevés pénzért – és számomra ennyi a pozitívumok listája. Egyikük felé sincs nagy elvárásom, de nem is ők lesznek a sztárok meg a húzóemberek ebben az offense-ben, akár egy bármikor kiválasztott újonc tight endből is kinézem, hogy padra szorítja mindkettőt.
A támadósorral kevesebb probléma volt mint a védelemmel, mert az továbbra sem néz ki jól, és Maxx Crosbyn kívül senki nem tud kiemelkedő teljesítményt nyújtani. Nos, van egy olyan tippem, hogy ez idén sem fog változni, hiszen inkább a létszám fenntartása, mintsem a posztok megerősítése jött össze. Harmon helyére jött a Super Bowlt megjáró Marcus Epps, talán ő jelenti egyedül az erősítést, bár nem róla szólt az Eagles secondaryje az előző szezonban. A secondaryben amúgy is voltak komoly kráterek tavaly, élükön a cornerekkel, most három új arc is érkezett. Brandon Facyson 2021 után ismét Raiders mezben futhat ki a pályára, érkezett még Duke Shelley a Vikingstól és David Long a Ramstől. Megint az a bajom, hogy ha ezek a játékosok mélyítésre érkeznek, semmi bajom nem lenne velük, de jelen állás szerint valamelyikük kezdő lesz, és attól az ég óvjon mindenkit.
Nem történt előrelépés a tavalyi merítéshez képest, ahogy a Perryman-Spillane cserére is igaz ugyanez egy sorral feljebb a linebackerek közt. Fiatalabb, és kevésbé sérülékeny, ezen kívül más pozitívumot nem tudok írni. Évek óta keresi Shazier utódját a Steelers, inkább kevesebb, mint több sikerrel, ennek ellenére ez a srác csak akkor tudott kezdőbe kerülni, ha valaki megsérült előtte, nem túl biztató, hogy itt meg simán kezdő lesz jelen állás szerint. Tillerynél már említettem, hogy amennyiben csak a kispadról szállna be, akkor tök jó, de mivel az egyetlen igazolás a posztra a lassan bottal közlekedő John Jenkins volt, ezért a Chargers bustjával is kezdőként számolhatunk. Ebből így kevés esély lesz a javulásra.
Összegzés
A szabadügynök-piac kifejezetten a needek betöméséről és az erősítésekről szól, így adja magát minden értékelőnél a kérdés, hogy erősebb lett-e a csapat mint az előző évben? És a válasz attól tartok az, hogy nem. Ez egy konferenciadöntős csapat esetében még elnézhető dolog, de egy alsó 10-ben végző brigádra nem túl hízelgő. A Carr-Garoppolo váltás minőségben szerintem visszalépés, a skill személyzet már csak azzal is fejlődött volna, ha Renfrow végre teljesen felépül, és mellé még jött Meyers is, így ez kiváló, egyedül a guard/tackle poszton maradt kérdőjel. Cserébe a védelemben mindössze safety poszton erősödtek, de azt se mondanám meghatározó igazolásnak, márpedig az egységgel bőven voltak gondok tavaly.
Azonban az egészet zárójelbe teheti a draft, és hogy választ-e magának új irányítót a csapat. A jelenlegi trendek szerint nagyon valószínűtlen forgatókönyv az, hogy a Raiders a 7. helyen nem hogy választhat az irányítók közül, de hogy egyáltalán elérhető lesz-e ott bárki. Ha valahogy jön egy első körös quarterback, akkor a 2023-as szezon is jobbára arról fog szólni, hogy lássák kikre lehetne építeni hosszú távon a megannyi rövid távú megoldás közül. 11 draftpickkel gazdálkodhat Ziegler, közte öt választással a legjobb 109-ben, ami jó lehetőség lehet tehetséggel feltölteni a rostert, mert az, főleg a védelemben eléggé hiánycikk, de a támadófal egyetlen kérdőjelére is remek lehetőséget nyújthat.
Tavaly 12 jobb csapat volt a Raidersnél az AFC-ben, és nem vagyok benne biztos, hogy elmozdulás történt pozitív irányba, ennek tükrében pedig nehéz jóra értékelni ezt a free agencyt. Ha McDanielsnek sikerül ezt a támadósort olyan szintre bebikáznia, hogy a tavalyinál is jobban ellensúlyozza a gyenge védelmet, akkor lehet előrelépés a tavalyi mérleghez képest, de a rájátszásra nekem ezek az igazolások kevesek.
Értékelés: C
[/ppp_patron_only]
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások