Foltozgatunk, foltozgatunk – Falcons FA-értékelő

Az offseason elején mindenki az Atlanta Falconsra figyelt, mint a Lamar Jackson szempontjából a legnagyobb lehetséges kérő. Azonban gyorsan kiderült, hogy a csapatnál másban gondolkodnak és nem is tesznek ajánlatot Jacksonnak. Így pedig még nagyobb kérdéssé vált, hogy mit fog kezdeni a rengeteg tőkéjével a csapat.

Cap műveletek

Mivel a Falcons rendelkezett az egyik legtöbb pénzzel a piac nyitása előtt (több mint 50 millió dollár), így nem volt rászorulva a csapat, hogy két kézzel vagdossa ki az embereket vagy sokat mókoljon a szerződésekkel. A piac nyitásáig konkrétan szinte semmi érdemlegeset nem csinált a gárda, de ebből csak egy lépés volt igazán meglepő.

Ugyanis nem tettek franchise taget a jobb oldali tackle-re Kaleb McGaryre, pedig ez tűnt volna logikus megoldásnak. A fiatal szélső falember ugyanis robbanásszerű, kiugróan jó idényen volt túl, amit nem igazán lehetett várni korábbi produkciója után. Így pedig elég kockázatos volt a csapat részéről, hogy hosszú szerződést adjanak neki, de elengedni is botorság lett volna.

Saját szabadügynökök

A vezetőség azonban a lehető legjobban oldotta meg a dolgot. McGary ugyanis végül hosszabbítást kapott, de messze nem olyan értékben mint várni lehetett. Három évre 34,5 millió dollárért írt alá, ami jelenleg is csak a tizedik legmagasabb szerződés a jobb tackle-ök között. Továbbra is fennáll a kérdés, hogy a tavalyi év mennyire volt kiugró teljesítmény, de egy ilyen jellegű kontraktust mindenképpen megért. Ha csak megközelítőleg is tudja tartani a formáját, akkor hatalmas deal a csapat részéről. Ráadásul a Falconsnál a támadófal kiemelten fontos lesz, hogy a meglévő futójátékot fenn tudják tartani és egy félthetően újonc (vagy újonc értékű) játékos nyugodtan játsszon.

[ppp_patron_only level=”1400″ silent=”no”]

Ezt hivatott segíteni Chris Lindstrom hosszabbítása is. A jobb guard már McGaryvel ellentétben jó zsíros szerződést kapott. Öt évre több mint 100 millió dollárt kapott, ami jelenleg messze a legnagyobb guard szerződés és az egyetlen, ami megütötte a 100 milliót a szerződés teljes értékét tekintve. A fal jobb oldala tehát megőrzi a kontinuitást és Lindstrom egy abszolút kiváló guard, de meg is fizették az árát.

A támadófalon kívül két említésre méltó hosszabbítás volt még. Közülük is a fontosabb Lorenzo Carter, aki a nem létező pass rush egyik üde színfoltja volt. A passzsiettető tavaly érkezett egy évre, hogy bizonyítson és kapott egy három millió dolláros szerződést. Ezúttal két évre 9 millió dollárért hosszabbított. Ez egy aránylag jó deal mind a csapat, mint a játékos számára. Carter soha nem lesz egy húzónév, ellenben egy nagyobb nevű játékos túloldalán korrekt kiegészítő lehet.

Akik ezen kívül még maradtak, de nem a legnagyobb nevek, az két kiegészítő játékos. Egyrészt a fullback Keith Smith és a punter Bradley Pinion. Előbbi a Falcons rendszere miatt kiemelten fontos, ráadásul ismeri is a járást, így racionális döntés a csapat részéről.

Ellenben elhagyja a csapatot a tavaly még kezdőként induló Marcus Mariota, aki az Eagleshöz távozik. Nem mondanám hogy maradandót alkotott, egy érdekes próbálkozás volt, de semmi több. Hasonló módon nem fog hiányozni Olamide Zaccheaus sem, aki bár jelentős snap mennyiséget hagy maga mögött, de mindenki tudja, hogy csak azért, mert nagyon vékony volt a Falcons elkapósora.

Az egyedüli távozó, akin akár érdemes lehetett volna elgondolkozni az Rashaan Evans, de ha minden optimálisan alakul a Falcons számára, akkor ő is csak egy rotációs játékos lett volna, a piacon is találnak helyettesítőt.

Érkezők

A Falcons a rengeteg elkölthető pénzt nagyon jól osztotta be és okos szerződéseket kötött. Nem feltétlenül csak a piac legnagyobb neveit hozta, de főleg rendszerfit játékosokat igazolt és a hiányposztjait foltozta.

A legnagyobb érkező talán Jessie Bates, akiről már régóta lehetett tudni, hogy nem marad a Bengalsnál, de azt nem feltétlenül gondoltuk, hogy nem egy kontenderhez ír alá. A Falcons négy évre 64 millió dolláros ajánlata feltehetően túl csábító volt azonban ahhoz, hogy nemet mondjon. Az mindenesetre biztos, hogy a csapat nagyot kaszált, mert Bates a piac legjobb safetyje volt és évek óta magas szinten teljesít. Ez pedig úgy kellett mint egy falat kenyér a régóta szenvedő secondarynek.

Két játékos is érkezett a csoportrivális New Orleans Saints csapatától, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy a csapat general managere Terry Fontenot és a csapat új védőkoordinátora Ryan Nielsen is innen érkezett. David Onyemata a védőfalba és Kaden Elliss a linebacker sorba hozott erősítést. Mind a ketten három éves szerződést írtak alá fejenként kicsit több mint húsz millió dollárért.

A Falcons védőfala régóta elég foghíjas, Grady Jarrett mellé nem találtak megfelelő játékost, Onyemata pedig egy kicsit alulértékelt defensive tackle, aki az elmúlt szezonjaiban egyaránt konzisztens pass rush fenyegetést jelentett az ellenfelekre.

Elliss már kicsit furcsább igazolás, főleg kezdő szintű fizetésért, mert ő tavaly a sérülések miatt került a kezdőbe, ahol ugyan jól teljesített, de nagyon kicsi a mintánk. Egy sokoldalú játékosról van szó, aki képes feltolva a line of scrimmage közelében is játszani, de igazi linebackerként is megállja a helyét. Egy kicsit boom or bust szaga van a dolognak, mert nagyon sokáig koptatta a padot, amíg végre lehetőséget kapott.

Az elmúlt napokban pedig jött egy veterán is. Calais Campbell megszerzése nem kis fegyvertény, ugyanis a Jaguars és a Jets is szerette volna állítólag, a tapasztalt védőfalember mégis az atlantai együttest választotta. Vele együtt a Falcons védőfala rég nem látott minőséget mutat, hosszú idő után végre lehet esélye a line of srcimmage-et kontrollálni a védőoldalon is Jarrettéknek. Plusz nézőpont Campbell megszerzésénél, hogy kívül és belül is használható, így ad némi flexibilitást is az egységnek.

Érdekes tranzakció Jonnu Smith megszerzése is. A hetedéves tight end a Patriotstól érkezett egy hetedik körért és érkezése után a szerződését is újratárgyalták. Az ár csekély, de Smith fizetése és teljesítménye is elrettentő. Pitts mellett persze elkapó tight endre nem volt szükség, Smith pedig ha valamiben, akkor legalább passzblokkolásban nem volt szörnyű tavaly. Ellenben futáshoz már nagyon gyengén teljesített, ami érdekes, mert a Falcons rendszerében erre szükség lehet. Ha valahol, akkor itt élesztheti újjá karrierjét, hiszen legjobb éveit épp Arthur Smith alatt hozta még Tennesseeben.

Úgy ahogy szükség lehet Mack Hollinsra is, aki tavaly egyértelműen szintet lépett. A Raiders sok elkapó kiesője miatt több lehetőséget kapott és egész tisztességesen helytállt. Nem egy dinamikus játékos, ellenben nagydarab, ami láthatóan Arthur Smith-nél és a Falconsnál kiemelkedően fontos – lásd Kyle Pitts és Drake London. Küzd a labdákért és végig futja az útvonalait. Ami még ennél is fontosabb, hogy egy kiváló speciális egység játékos, amire szintén nagy szüksége van a csapatnak.

Végül, de nem utolsó sorban említsük meg Taylor Heinicke érkezését irányító posztra. Ő Mariota távozása miatt kaphat esélyt és ahogy láthattuk egy izgalmas és nem teljesen reménytelen csere QB, de ennél semmivel sem több. A Falcons elég érdekes helyzetben van, mert jelenlegi tudásunk szerint a top4 irányítóból senki nem maradna meg nekik a drafton, ahhoz feljebb kell cserélniük. Márpedig elvileg Lamar Jackson sem érdekli őket, ami egyetlen opciót hagy nekünk. Desmond Riddert. A másodéves QB tehát nagy feladat előtt áll, játékstílusra és mentorációs szerepre pedig nem vagyok benne biztos, hogy Heinicke volt a legalkalmasabb.

Hiányposztok a piac után

Szépen foltozgatott a csapat, de koránt sem ért a végére. A pass rusher szekció továbbra is ordít az űrtől, nem egy, hanem inkább két kezdő szintű ember is kellene ebbe a csapatrészbe. Kicsit hasonlóan vagyok a cornerback sorral is, mert bár darabszámra megvannak, de Casey Hawywardtól én már nem sok szezont várok és a többi fiataltól sem hiszem hogy sokat láthatunk. Így pedig A.J. Terrell mellett akár kettő cornert is el tudnék képzelni.

A támadóoldalon már kicsit egyszerűbb a képlet. Ha feltesszük, hogy irányítóban Ridderrel vágnak neki, akkor az elkapót említeném, mint legfajsúlyosabb pont. Drake London mellett ugyanis senki nincs, még akkor sem, ha Pittstől a tavalyinál jobb szezont várunk. A kezdő támadófal kész, itt esetleg a belső fal mélyítésén kellene elgondolkozni.

Összességében nekem tetszik amit a Falcons csinált a piacon, az más kérdés, hogy hatalmasat azért nem léptek előre, mert a legfontosabb posztjaikra továbbra sincs megoldás. Mindent persze nem is lehet egyszerre megoldani, de lehet hogy kicsit priorizálhatták volna másképpen az erőforrásokat.

Értékelés: B

[/ppp_patron_only]