Felemás éven van túl a Vikings. 2017 után ugyan újra összejött a divízió elsőség, ráadásul sokkal könnyebben mint előzetesen remélni lehetett, de a gyors playoff búcsú beárnyékolja az amúgy sikeres szezont. Idén nem lehet más a cél, mint hozni amit tavaly és nem egyből hazakullogni a rájátszásban.
A hazai Giants elleni vereség egyfelől sokkoló volt, másfelől várható a tavalyi Vikingstól. A minneapolisi csapat volt a liga legszerencsésebb együttese. Sorra nyerték a szoros találkozóikat, olyan számban ami egyszerűen nem volt fenntartható. Különösen annak fényében, hogy sem az offense, sem a defense nem volt igazán kiemelkedő. Sok esetben a megállíthatatlan Justin Jeffersonon múlt, hogy képes-e nyerni a gárda vagy sem. Fejlődni tehát van hova. Brian Flores kinevezése a védelem élére gyakorlatilag a legnagyobb erősítése a gárdának 2023-ra, hiszen a tavaly gyengén teljesítő egység könnyen egy, de akár két szintet is ugorhat a kiváló védőedzővel. A Kevin O’Connell vezette támadókkal kevesebb probléma volt, így itt csendesebb is volt az offseason, de a védőoldali játékosállomány igen aktívan cserélődött.
Távozók
Adam Thielen
A támadósor egyetlen fontos távozója a már kissé megkopó elkapó. Thielen prime időszaka nem most volt már, de Stefon Diggsszel pár éve még a liga egyik legjobb elkapó duóját alkották. Jefferson társaként így is egy jó második számú elkapó volt, de az új idényben már 33 éves lesz, egyértelműen lefelé megy már a teljesítménye és nagyon drága is volt. A 20 milliós cap hitjéből azért így is 14-et be kell nyeljen a csapat halott pénzként, de mivel nagyon szűkös az anyagi helyzet, valahol érthető a döntés. Ezzel azonban az így is elkapó híján lévő keretben az eddigi közepes lyuk óriásira tágult és a csapat gyakorlatilag legnagyobb needje lett a WR poszt. Jefferson egy elit játékos, de úgy forgolódik az elkapószobában egyedül mint Travolta a Ponyvaregényben.
Nem is távozott más igazán fontos játékos a támadsorból. Irv Smith az ígéretesen induló karrierjét sose tudta azon a szinten folytatni, amit az egykori második körös kiválasztásakor reméltek. A távozása a sérült 2021-es és a nagyon gyenge 2022-es szezon után borítékolható volt, ráadásul TJ Hockenson idecserélése után nem is lehetett remélni a megtartását.
[ppp_patron_only level=”1400″ silent=”no”]
Dalvin Tomlinson
A védőoldalra áttérve már jóval több a nagyobb nevű távozó. Tomlinson két éve érkezett feljavítani a csapat futás elleni védekezését. Talán azt az impactet nem érte el, amit reméltek egy nagyobb nevű DT szerződtetésétől, nem is játszott igazán rosszul. Mivel pénz nem volt, az évi közel 15 milliós fizetési igényét nem adta meg a csapat. Ez egyfelől érthető gondolkozás, másfelől a csapat legjobb belső falembere távozott, ami ismét csak lyukat generál.
Eric Kendricks
Tomlinson csak hasznos játékos volt, Kendricks viszont klubikon. A linebacker nyolc szezont húzott le a csapatnál és voltak kifejezetten elit időszakai is. Az utóbbi két év azonban nem tartozott már közéjük. Fénykorában egy elit coverage linebacker volt, aki ráadásul a futás ellen is jobban teljesített mint termetéből gondolná az ember. Elkezdődött azonban nála is egy lassulási folyamat, aminek következtében passz ellen már nem volt olyan hatékony. A kivágásával majd’ 10 milliót spórolt a csapat, így abszolút érthető a döntés, még ha fájdalmas is. A pótlás érdekes kérdés, hiszen Jordan Hicks futás ellen egy remek linebacker, míg a tavaly draftolt Brian Asamoah abszolút coverage-re termett játékos. Ez a duó megfelelő edzői munkával képes lehet a kezdő posztokat megoldani, akkor pedig a kivágás után még csak igazán nagy lyuk sem keletkezik. A terv vélhetően ez.
Patrick Peterson, Cameron Dantzler, Chandon Sullivan, Duke Shelley
Ezt a négyest egy kalap alá veszem, mert gyakorlatilag ez volt tavaly a kezdő corner sora a Vikingsnak. Peterson remek évet futott a tavaly sokat zónázó egységben és megmutatta, mint annyi idősödő korábbi remek emberező corner, hogy fejben bizony elég gyors és elég tapasztalt ahhoz, hogy más rendszerben hasznos játékos lehessen. Brian Flores azonban sokkal jobban emberező felfogású edző, így nem csoda, hogy nem marasztalta a veteránt. Míg ő az egyik szélen játszott, a Dantzler/Shelley duó volt a pálya másik oldalán. Az ő játékukban nem volt különösképp köszönet, így nagy űrt nem fog okozni a távozásuk. Dantzler esete az érdekes, hiszen míg Shelleyt egyszerűen csak nem hívták vissza, a korábbi második körös játékost egyenesen cutolta Kwesi Adofo-Mensah általános igazgató. Dantzler persze nem ehhez a vezetőséghez tartozott, hiszen sem Flores, sem O’Connell, sem Adofo-Mensah nem volt még a csapatnál, amikor draftolták, de egy újonc szerződésen lévő játékost igen ritkán szoktak elküldeni, még ha nem is volt túl jó, hiszen spórolni alig lehet rajtuk valamit. Ez a lépés mindenképp érdekes. A külső cornerek mellett pedig a talalyi slot védő Sullivan is távozott, aki csak átszálló jegyet vett Minneapolisba és egy év itt tartózkodás után nem marasztalták. Nem tartozik a slot cornerek között a jobbak közé, így érhető a lépés.
Ezzal azonban keletkezett jó pár lyuk a csapatban. A támadósorban ugyan csak elkapó híján voltak, de abból kettőre is szükség lenne, a védelem harmada azonban üres. A védőfal belsejében lévő lyuknál csak a corner soré nagyobb, ahol a tavalyi második körben kiválasztott, de mindössze két meccsen játszani képes Andrew Booth Jr. árválkodik. Biztosan nagy felé a bizalom, különben 4 távozót nem engedett volna meg magának a csapat.
Érkezők
Josh Oliver
Ezt magyarázza meg valaki. A 4 éve a ligában lévő Oliver eddig 256 elkapott yarddal rendelkezik. 256 egy évre is kevés lenne, de ezt ő négy év alatt hozta össze! Rendben, egyben sérült volt, de ez sehogy se néz ki jól. Erre kapott 3 évre évi 7 milliós szerződést. Mire? Nála még a szintén bust Irv Smith is termékenyebb volt. Tavaly a Ravensben hasznos blokkoló volt, de igazán nem ez a profilja. Bárhogy is egy blokkoló, második számú TE-nek nem fizetsz ennyit, amikor kevés tőkéd van és Hockenson fizetése is a nyakadon. Érthetetlen, az offseason egyik legfejfogósabb igazolása.
Garrett Bradbury
Bradbury bár első körös játékos volt, sosem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ez tény. Azonban az is, hogy nehéz atletikus, jó zónablokkoló centert találni a legmagasabb szinten. Azt gondoltam, hogy kidobják a kukába ezt a projektet, de végül visszaigazolták. Ez egyfelől rossz, hiszen nem lesz előrelépés a fal közepén, így továbbra is boldog boldogtalan meg fogja verni passz szituációknál. Másfelől ha úgy ítélték meg, hogy nem tudnák megfelelően pótolni, akkor a megtartása lehet logikus lépés és a kialkudott szerződés abszolút rendben van. Ez félúton van a csere és a kezdő szintű játékos fizetések között. Mivel Garrett egy gyenge kezdő, ez teljesen reális. Ezzel megvan a flexibilitása a csapatnak, hogy ha hátsó körben találnak egy prospectet, aki beválik, még mindig nem áldoznak sokat a posztra és legfeljebb lesz egy jó cseréjük, de ha mégsem jön ez össze, akkor sem kell kétségbeesetten keresgélni nyár végén, kit vág ki a többi csapat. A játékos továbbra is gyenge, de nem fizették túl, ami egy korrekt lépés összességében.
Marcus Davenport
Ez egy megosztó igazolás lett. Davenportért rengeteget adott fel a Saints 2018-ban, azonban kiemelkedő játékos sose lett belőle. Egy korrekt második/harmadik számú pass rusher, de olyan, akit azért érdemes forgatni, hogy mindig fitt legyen. Ez a profil nem rossz, de picit luxus, hogyha két olyan edge rushered van, mint Danielle Hunter és Za’Darius Smith. Utóbbi azonban távozni szeretne Minnesotából, és ha ez végbemegy, akkor Davenport egy korrekt pótlás lehet, azonban ha mégis marad a két veterán, akkor úgy érzem picit túl sok erőforrás került a pass rusherre. Ráadásul Davenport is csak egy jól fizető prove it deal keretein belül jött egy évre. Lehet ez egy hasznos igazolás, de ez átfordulhat luxussá is. Persze kérdés, hogy ha full time kezdő kell legyen (Z távozásakor) akkor hogyan fog teljesíteni, hiszen gyakorlatilag minden évben 500 körüli snapet játszott csak. Csak összehasonlításképp a Hunter, Smith kettős tavaly 900 fölött végzett. Egy 3. számú rushernek sok pénzt adtak, még ha csak egy évre is, de ha kezdő lesz, vannak kérdések a produkció és hadrafoghatóság szempontjából is.
Dean Lowry
Tomlinsont egy az egyben nem fogja pótolni Lowry, hiszen alkatra is egy kisebb DT, de Harrison Phillips mellé undertackle-nek hasznos elem lehet. Ha ő a kezdő az sajnos baj, de sokat pályán lévő rotációs játékosként hasznos – ilyen szerződést is kapott. Egyelőre azonban mivel más nem jött Phillips társaként, vélhetően ő lenne az alapcsapat tagja. Futás ellen gyenge játékos, a pass rushban pedig szintén átlag alatti, így nagyon kellene egy minőségi ember még ezek után is a fal közepére, hogy Lowry visszacsússzon a depth charton oda, ahová tartozik.
Byron Murphy
Davenport után a másik “nagy” név a secondarybe érkezett. Murphy Arizonából költözött északra meglepően baráti összegért. Maga a játékos tudása, kora és előélete alapján ez egy parádés szerződés. A bökkenő csak az, hogy Byron az előző, Donatell vezetett védelembe lett volna illeszthető játékos. Murphy ugyanis alulméretezett és nem túl jó atléta. Ezek pedig nem jó tulajdonságok, ha Flores emberezős rendszerét nézem. Ha változtat persze ez egy nagyon jó igazolás is lehet, mert egy jó környezetben Murphy egy remek corner. Mivel jelenleg csak ő és Booth képzi a corner állományt, aki szintén inkább zónázó prospectnek tűnt a Clemsonról, így elképzelhető persze egy pici adaptálódás az állományhoz Flores részéről. Ár/érték alapon ez a deal is nagyon tetszik. Séma fit szempontból pedig meg kell várni mi is Flores terve.
Összegzés
Volt egy erős fiatalítás a csapatnál, hiszen három veterán, meghatározó játékos is távozott. Összességében azt talán el lehet mondani, hogy nem sokat változott a keret minősége. Nagyon égető need nem maradt, de elkapó, belső védőfalember és corner is még jöhetne, hiába az 1-1 jobb nevű free agent igazolás, ezeken a posztokon több minőség ment mint jött. Az offseason nagy híre persze az volt, hogy Cousins szerződését nem hosszabbította meg a csapat és utolsó évébe lép az aktív kontraktusának. Ha pedig ez nem változik, akár a távozása is esélyes.
2023-ban azonban a cél ismét a csoportgyőzelem még Kirk vezetésével. Az ellenfél vélhetően felcserélődik, hiszen a Packers helyett most a Lions tűnik a legkomolyabb kihívónak. A draft fontos lesz, mert kellene még pár kezdőt találni a javulás érdekében és benne van, hogy a sok veterán utáni első év nem lesz még fájdalommentes, de kevésből ennyit is szép volt kihozni idén. A tavalyi kiugróan jó eredmény nem biztos, hogy megismételhető, de Flores érkezésével és a védelem esetleges javulásával azért van rá esély.
Értékelés: B
[/ppp_patron_only]
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások