Connect with us

Szabadügynök

Kevésből nagyon sokat – Dolphins FA-értékelő

A Dolphins Rams-üzemmódba kapcsolt és minden lehetőséget megragadott arra, hogy rövid távon a lehető legsikeresebb legyen a franchise. Sikerült is többé-kevésbé kimaxolni a piacot, már csak az a kérdés, hogy bírni fogja-e Tua Tagovailoa.

A Miami 8-3-as mérleggel kezdte a tavalyi szezont, azonban Tua sokadik agyrázkódása miatt az idény utolsó hat meccséből csak egyet nyert meg és épphogy sikerült elcsípni a rájátszást. Ott aztán a hetedik körös újonc Skylar Thompsonnal is majdnem sikerült megviccelni a Billst, de végül jött a papírforma és összességében keserű szájízzel fejeződött be a 2022-es szezon – ebben a Dolphinsban ennél több volt.

A menedzsment emiatt sokáig nem is tudott egyről a kettőre jutni Tuával kapcsolatban. A fiatal irányító jól teljesített az előző idényben, de az agyrázkódás nem vicc, ráadásul az agyrázkódás protokollt is szigorították. Így alaposan meg kellett fontolnia a Dolphinsnak, hogy érdemes-e például lehívni Tua ötödik éves opcióját, és ezzel kvázi hosszú távon elköteleződni mellette, vagy az erőforrásokat inkább egy új irányító megszerzésére kell-e fordítani.

Alighanem a GM Chris Grier alaposan felmérte a lehetőségeit, hogy van-e reális esély egy jobb irányító megszerzésére. Tom Brady például adta volna magát (a vele összehozott korábbi tampering miatt bukott idén egy első körös picket a csapat), de a veterán klasszis visszavonult, Jimmy Garoppolo és Derek Carr nem jelentett volna minőségi előrelépést, még ha utóbbi strapabíróbb is, Aaron Rodgers kiszámíthatatlan, Lamar Jacksonra vagy egy top újoncra pedig nincsen tőkéje a franchise-nak. Érhető, hogy a Dolphins arra a következtetésre jutott, hogy Tuával van a legjobb esélye rövid távon – ennek megfelelően lehívta a korábbi első körös ötödik éves opcióját és a rendelkezésre álló forrásokat a QB-poszt helyett a keret megerősítésére lőtte el.

Távozók

[ppp_patron_only level=”1450″ silent=”no”]

A Dolphins -16,38 millió dollárral rendelkezett a 2022-es idény végén, viszont nem nagyon volt olyan játékosa, akin kivágással lehetett volna spórolni. Egyedül a corner Byron Jones lett elküldve, de ő is csak azért, hogy nyugodtan visszavonulhasson, miután teljesen tropára ment a teste. Pénzt így a már meglévő szerződések átalakításával szabadított fel a menedzsment, többek között Tyreek Hill, Xavien Howard, Terron Armstead és Bradley Chubb szerződéséhez is hozzányúlt a gárda.

Ugyanakkor a szerződések módosításával is mindössze 15-20 millió dollárral sikerült bemenni a fizetési plafon alá, így várható volt, hogy nem lesz nagyon aktív a gárda a piacon. Szerencsére a roster magja szerződés alatt állt és egyetlen igazán fontos szabadügynök miatt sem kellett aggódni

Mike Gesicki egy jó tight end, de nem illik Mike McDaniel rendszerébe, így fölösleges lett volna akár csak pár millió dollárt is költeni. Brandon Shell egy csere szintű tackle, Elandon Roberts és Eric Rowe futás ellen rendben van, de hozzájuk hasonló kvalitású játékost lehet a draft hátsóbb köreiben is szerezni, Thomas Morstead meg ugyan nagy név a punterek között, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy komoly erőfeszítéseket kellene tenni a megtartása érdekében.

Teddy Bridgewater csereirányítónak elmegy, de mivel üvegből van, így Tua mellé nem igazán alkalmas, mert nem bír annyit pályán lenni, amennyit kellene. Így egyedül Melvin Ingramért kár, a veterán pass rusher ugyanis tavaly rotációs játékosként is 38 nyomást generált nyolc sack mellett. A Dolphins nagyon telített a poszton, így érthető, hogy a nagyon kevés pénzből miért nem rá költött a menedzsment, de ha valaki, akkor ő hiányozhat kicsit a védelemből.

Legfontosabb érkezők/maradók

A Dolphins úgy vágott neki a piacnak, hogy az offense nagyjából rendben volt. Egy jobb futó, egy tight end, egy jobb harmadik számú elkapó és csereirányító, illetve a támadófal megerősítésén/mélyítésén túl nem nagyon kellett ide erőforrásokat allokálni. Ennek megfelelően mindössze a Jets tavalyi legjobb irányítója, Mike White és sokadik számú elkapója Braxton Barrios érkezett a piacról, illetve a csapat visszaigazolta (többek között) két futóját, Raheem Mostertet és Jeff Wilsont.

Egyik érkező sem fogja megváltani a világot. Berrios csak arra lehet jó, hogy nyugodtabb szívvel lehessen elküldeni/elcserélni Cedrick Wilsont, akinek tavaly nagy optimistán adtak egy 3 éves, 22 millió dolláros szerződést, amiből 12,75 millió dollár teljesen garantált volt. Wilson és Mostert amolyan 49ers stílusban tavaly 4,7 és 4,9 yardos átlaggal 882-892 yardot futottak kilenc TD mellett – nem sztárok, de egy jó rendszerben képesek termelni és ennyi pénzért teljesen rendben volt a visszaigazolásuk. White pedig Bridgewater szintű csereirányító, akinek volt pár jobb pillanata a Jetsben és talán jobb eséllyel lesz bevethető hosszabb távon, ha Tuával történik valami.

A nagy dobások tehát a védelemnek jutottak. Már az óriási fegyvertény, hogy a Dolphins megszerezte magának védőkoordinátornak Vic Fangiót, mellé pedig három nagyon jó játékost sikerült nagyon olcsón elcsábítani. Jalen Ramsey egy még mindig relatíve fiatal, sokoldalú, All-Pro szintű corner, akit mindössze egy harmadik körös pickért és egy csere TE-ért szerzett meg a Dolphins. Xavien Howarddal a liga talán legjobb CB-párosát fogják alkotni, pláne egy Fangio féle védelemben.

David Long a Titans korábbi linebackere volt, aki futás ellen elit, remekük blitzel és az utóbbi időben még coverage-ben is fejlődött. Egyedül a sérülékenységével akadnak problémák, de az évi 5,5 millió dolláros fizetése konkrétan a fele annak, ami a játéka alapján megérdemelne. Deshon Elliott pedig egy minimum erős közepes, kezdő szintű safety, aki több poszton is bevethető és a játék minden elemében képes korrekt teljesítményre. A Lions védelmének tavalyi teljesítménye alighanem sokat rontott a megítélésén, pedig minimum 5-6 millió dollárt is simán megérne, ehhez képest épphogy többet vihet haza a veteránminimumnál.

Összegzés

Ez a Dolphins brutálisan jól néz ki. Ha a tavalyi draftolatlan Kader Kohou ilyen ütemben fog fejlődni, akkor a Ramsey-Howard-Kohou hármas a liga legjobb CB-sorát alkothatja. Fangio nagyon ért a safetykhez, így a korábbi második körös Jevon Holland jó eséllyel belép a legszűkebb elitbe, Elliottal kiegészítve pedig egy top 10 közeli safety duót alkothatnak. A Long-Jarome Baker alkotta LB-sorral a Dolphins back7-je top 3-5-ös szintet képviselhet. Ha Chubb nem lesz sérült és sikerül kicsit Fangio kompatibilisebbé tenni a védőfal belsejét, akkor ez a Dolphins defense a liga egyik, ha nem a legjobbja lehet 2023-ban a tehetség alapján (amúgy is előrelépés lenne várható tőlük, de három fontos kezdő megszerzése után még magasabbra lehet tenni a lécet).

Az offense tavaly is jó volt, így ha már csak a szintet sikerül tartani, nem lesz baj (bár nem ártana, ha a korábbi 1/18-as RT Austin Jackson végre elkezdene teljesíteni). Berriostól nem sokat várok, a Mostert-Wilson duó rendben lesz, de akár még lehet melléjük draftolni valakit, White-nak meg ideális esetben nem kell majd pályára lépni. Egyikük leigazolása sem szúr szemet, bár én a Dolphins helyében sem Berriost, sem White-ot nem hoztam volna el, a rájuk szánt pénzből ugyanis túl lehetett volna licitálni a Pantherst Andy Daltonért, hogy egy igazán minőségi backup legyen Tua mögött. Ezzel együtt ez az egész holtszezon eddig nagyon rendben van Miamiban. Értékelés: A

[/ppp_patron_only]

Minden jog fenntartva. © 2024 FK Media Group