Connect with us

Draft

Nem szóltak, hogy három napig tart a draft? – Chargers draftértékelő

Valami irreálisan ambivalens lett a Chargers 2023-as draftja. Mintha a csapatnál elfelejtették volna, hogy három napig tart az esemény, a negyedik körtől kezdve ugyanis sikerült akkora homályokat húzni, hogy azt még az NFL.com-os fantasy ligák autodraftja is szégyellné. Még szerencse, hogy a draft első két napja szinte hibátlan lett.

1/21 Quentin Johnston, WR, TCU

Elég sok hiányposzttal vágott neki a csapat az idei draftnak, a labda mindkét oldalán elfért az erősítés. A védelemben a pass rush-t leszámítva mindenhol volt legalább egy kisebb-nagyobb lyuk, míg a támadóoldalon rövid távon egy WR1/WR2 potenciállal rendelkező elkapóra, illetve a támadófal megerősítésére lett volna szükség. A menedzsment végül Justin Herbert maradéktalan kiszolgálására helyezte a hangsúlyt, így érkezett az elkapó Quentin Johnston.

A TCU sztárja egy prototípus mélységi elkapó, egyetemi karrierje során 19 yardot átlagolt elkapásonként. Elképesztő rúgói vannak (magas- és távolugrásban is a felső 7 százalékba tartozott), a 191 centis magassága mellé 85 centis karok tartoznak (felső 9 százalék), a karfesztávolsága pedig a legjobb négy százalékba tartozott. Az elkapási sugara tehát kivételes, red zone-ban is használható, ráadásul a magassága ellenére kifejezetten jó irányváltásai vannak, a 94 kilójával pedig kellően erős és fizikális ahhoz, hogy minden szituációban dominálni tudjon a szélen.

[ppp_patron_only level=”1450″ silent=”no”]

A top 20 környékén kiváló értéket képvisel, bár nyilván nem tökéletes ő sem. A kezei nem annyira jók, tavaly a felé szálló passzok 11,8 százalékát elejtette, ami nagyon magas arány. A pálya közepén kis túlzással használhatatlan, nagyon nem érzi jól magát a tömegben, jó eséllyel csak a szélen lesz igazán jól használható (ami azért nem akkora tragédia). Emellett nem egy agresszív játékos, nem használja ki a méretéből adódó előnyöket, ami az egyetemen nem volt akkora probléma, mert ott nem tudták elnyomni, de a profik között a kisebb cornerek is okozhatnak neki gondokat, ha túl puhán játszik.

Ezzel együtt a plafonja az egekben van, hiányposztra érkezett, ráadásul már újoncként komoly szerepe lesz a kezdőben. Az első kör második felének egyik legjobb húzása.

A jövő sztárjai – Quentin Johnston

2/54 Tuli Tuipulotu, DL, USC

A Chargers pass rush-a félelmetes Khalil Mackkel és Joey Bosával, mögöttük viszont nincs senki, illetve a belső védőfal is hagy maga után kívánni valókat. Tuli Tuipulotu mindkét problémára megoldást jelenthet.

A még mindig csak mindössze 20 éves játékos szituációtól függően a fal szélen és 3-technique DT-ként is fel tud állni, illetve a pass rush mellett futás ellen is megállja a helyét. 132 kiló létére félelmetesen letisztult és sallangmentes a mozgása, rengeteg pass rush technikát ismer és ért is a játékok befejezéséhez, tavaly 13 zsákolás került a neve mellé és 19+ százalékos sikerességi rátával dolgozott.

Ami probléma vele kapcsolatban, hogy hasonlóan Johnstonhoz nem igazán használja ki a testi adottságait. Meglepően sokszor nyomták el a nála kisebb falemberek is, nem tűnik annyira erősnek és fizikálisnak, mint amit ránézve gondolnánk. Emellett nem különösebben hajlékony, ami főállású edge rusherként problémát okozhat és valószínűbb, hogy inkább a védőfal belsejében lesz majd sikeresebb. Illetve bántóan inkonzisztensen szerel, tavaly a kísérletei 31,4 százalékát elrontotta, mit irreálisan magas szám.

A második kör végén jó értéket képvisel, hiányposztra érkezett, a hibáinak többsége pedig jó edzői munkával korrigálható. Újoncként szituációs pass rusherként lehet szerepe, hosszú távon viszont átlagon felüli kezdő potenciállal rendelkezik.

3/85 Daiyan Henley, LB, Washington State

A harmadik kör egyik legnagyobb stealje. Henley sok boardon második kör végi tehetségnek számított, köszönhetően a sebességének, robbanékonyságának és hibátlan szerelési technikájának (97 kísérletből csak öt szerelést rontott el). Nem egy korán érő típus, hat év kellett, hogy berobbanjon (eleinte még elkapóként kapott szerepet), így azért kérdéses, hogy ez a szint mennyire általánosítható, illetve mennyire magasan van a plafonja.

Kenneth Murray óriási bust lett, a helyét a kezdőben akár már újoncként is átveheti, pláne hogy ott van Eric Kendricks a rosteren, így Henley-nek sokkal kevésbé kell a coverage-dzsel foglalkoznia és szabadon dolgozhat a boxban. A passzjáték ellen ugyanis még nagyon kiforratlan, könnyen össze lehet zavarni, nem jó a technikája és lassan is olvas, így pedig nem tud előnyt kovácsolni az atletikusságából.

Vannak, akik Dre Greenlawhoz hasonlítják, aminél nagyobb dicséret nem nagyon kell. Ahhoz képest, hogy középszerű elkapóként elszórakozott két évet, meglepően jó linebacker lett belőle. Rengeteg fejlődött az elmúlt években és ha ezt tudja tartani, akkor egy nagyon jó LB lehet a ligában. Ha nem, akkor sincs óriási baj, a remek szerelési képességeinek köszönhetően magasan van a plafonja és ha más nem, akkor egy két downos off ball LB-ként is relatíve sikeres karrier áll előtte.

4/125 Derius Davis, WR, TCU
5/156 Jordan McFadden, T, Clemson
6/200 Scott Matlock, DL, Boise State
7/239 Max Duggan, QB, TCU

Az első három kör szinte tökéletes volt. Ezt követően viszont mintha hazament volna a menedzsment és rábízta a maradék négy húzást az autodraftra:

  • a 125. helyen kiválasztott Derius Davis a 267. volt a konszenzus listán,
  • a 156. cetlivel érkező Jordan McFadden a 186.,
  • a 200. helyen kiválasztott Scott Matlockot a 295. helyre tették a szakértők,
  • a 239. pickkel draftolt Max Duggant pedig a 224. legjobb játékosnak tartották.

Davis Johnston csapattársa volt, 1,46 alatt futja a 10 yardot (elit gyorsulás) és 4,36 másodperc alatt a 40 yardot (felső 9 százalék), de ennyi. Kellett valaki, aki meghosszabbítja a pályát, a speciális egységbe is be lehet tenni, talán még visszahordó is lehet belőle, de erre nem lősz el egy negyedik kört. Davisnek soha nem volt 531 yardnál többje, az útvonalfutása kritikán aluli, viszonylag sokat droppol és a sebessége is csak annak köszönhető, hogy mindössze 176 centi és 76 kiló. A nap egyik legrosszabb pickje.

McFadden is korábban lett kiválasztva egy körrel, de ez még vállalható a draft végéhez közeledve. Rendkívül gyors, 4,81 másodperc alatt futotta a 40 yardot és nagy tapasztalata van a támadófal mindkét szélén. Ugyanakkor a sebességét a pehelysúlyának köszönhető (137 kg), amihez mindössze 187 centiméteres magasság és rövid karok társulnak. Az egyenes vonalú mozgását leszámítva nem atletikus, a fizikai paraméterei sem jók, a plafonja legjobb esetben egy rotációs guard lehet.

Matlock egy alulméretezett 4i vagy 5-technique DT, aki ugyan a kisebb termete és tömege miatt egy fokkal atletikusabb mint az átlag, de így sem egy ügyes pass rusher, ráadásul futás ellen is minimum véleményes a használhatósága a 136 kilójával. Túl sok potenciál benne sincs, nem egy csiszolatlan gyémánt, de még csak nem is egy hústorony, akit legalább relatíve magabiztosan be lehetne tenni a fal közepére, hogy zabálja a blokkokat.

A hetedik körben draftolt Max Duggan az egyetlen, aki az értékén jött, de ennek sincs miért örülni. Egy hetedik körös grade-et kapó játékos alapvetően használhatatlan bármire, pláne ha egy irányítóról van szó. Szó se róla, kifejezetten jó volt akkor, amikor elsült a karja, de a 9,7 yardos átlagos passzmélységével és 4,8 százalékos BTT arányával azért összességében nem egy túl izgalmas prospect. Harmadik számú irányítónak hosszú távon be lehet tenni, de a csereszint már megugorhatatlannak látszik.

Összegzés

A draft harmadik napja, vagy legalábbis az 5-7. kör már többnyire vaktában lövöldözés. Persze mindig vannak nagy csúszók vagy focizni nem tudó atletikus szörnyek, akikből kis szerencsével ki lehet hozni valakit. De ha nem, akkor sincs gond, már amennyiben a magas cetlik beváltak.

Ilyen szempontból elégedettek lehetnek a szurkolók, az első három húzás pazar volt, ugyanis három tehetséges, átlagon felüli potenciállal rendelkező játékos érkezett hiányposztra. A többi cetlivel viszont sikerült olyan fiatalokat draftolni, akikben szinte nulla potenciál van és az sem lenne nagyon meglepő, ha nem élnék túl a végső keretszűkítést. Különösen Davis kiválasztása érthetetlen, ő nettó UDFA szint a negyedik körben, így ezt a classt nem lehet jóra értékelni. Mondjuk rossz azért így sem lett, sőt.

Értékelés: B+

[/ppp_patron_only]

Legfrissebb cikkeink

Legutóbbi hozzászólások

Közelgő cikkek, podcastek

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!