Minden ami NFL
Valós Dream Team ’23 – NFC North
NFC North álomválogatott, realisztikus körülmények között.
Egyrészt 53 fős a keret, másrészt számít a fizetési plafon, tehát be kell férnünk a 224,8 millió dolláros sapkába (az idei cap hitek számítanak), illetve harmadrészt a draftra is figyelni kell, azaz az utóbbi négy évből minden egyes körből kell egy-egy játékost (tehát összesen 28-at) választanunk azok közül, akiket a divízióba draftoltak (és még mindig az eredeti csapatuknál vannak).
Ha megúszós választ akarnék adni erre az álomválogatottas kérdésre azt mondanám, hogy vegyük a Lions támadósorát, a Packers védelmét, a Bears irányítóit és adjuk ezt a gárdát oda a Vikings edzői számára. Mivel ez azonban nem ilyen egyszerű, nézzük is mi sült ki.
Irányítók (2) – $6,806,896
- Justin Fields (2021/1) – $5,146,896
- P. J. Walker (vet.) – $1,660,000
Hát nem biztos, hogy van még egy divízió, ahol kezdő lehetne Fields, az NFC Northban azonban most egy erős pangás van irányító poszton. Mindenekelőtt én kedvelem Justint és nagyon várom a tavalyi jó játéka (főleg a földön) után az idei előrelépést. Nem feltétlenül csak az általa keresett pénz miatt szavaztam neki bizalmat, hiszen 15-25 milliókkal keres kevesebbet mint a Goff/Cousins duó, hanem a lehetőségek miatt, amik benne rejlenek. Ha egy meccsen múlik az élet lehet, hogy a bármelyik veteránt hamarabb hívom harcb,a de azt is tudom, hogy velük nemhogy bajnok nem lennék, de talán két egymás utáni PO győzelem sem fog soha összejönni. Fieldsben viszont látok még fejlődést, hogy ezt elérje. Más rivális pedig Rodgers távozásával nem volt. Cserének jöhetett volna Mullens is, de Walker már évek óta bizonyítja, hogy egy használható cserejátékos. Potenciál benne nincs, de erre van itt Fields, a cseréjének elég ha egy stabil veteránt tartunk, ahogy élőben is teszi a Bears.
[ppp_patron_only level=”1400″ silent=”no”]
Futók (4) – $10,889,449
- Aaron Jones (vet.) $8,197,000
- Khalil Herbert (2021/6) – $972,676
- Roschon Johnson (2023/4) – $942,172
- DeWayne McBride (2023/7) – $777,601
Dalvin Cook kivágása előtt is ez volt már a kezdősor. Jones szerintem egy méltatlanul keveset megénekelt játékos, aki az elmúlt 2-3 évben folyamatosan a Packers legveszélyesebb (Adams idejében még 2. legveszélyesebb) játékosa. Az elkapóképessége, térlátása és robbanékonysága is igazán elit szintű. Mögé egy számomra nagyon kedvelt duó érkezett a Bearsből. Herbert Joneshoz hasonlóan inkább a fürgébb, change of pace back, míg az újonc Johnson egy nagyobb darab, jól blokkoló, erős de ugyanakkor nem csak egyenes vonalban jól mozgó játékos. Szerintem ez a kettős nagyot fog szólni 2023-ban. Negyedik számú játékosnak jött McBride, aki meg aztán az igazi faltörő kos, mivel nem volt más 7. körös szimpatikus választás, könnyen döntöttem itt mellette.
Elkapók (5) – $14,509,477
- Justin Jefferson (2020/1) – $4,175,438
- Darnell Mooney (2020/5) – $3,063,512
- Amon-Ra St. Brown (2021/4) – $1,136,315
- Christian Watson (2022/2) – $2,100,233
- Chase Claypool (vet.) – $2,993,000
- Romeo Doubs (2022/4) – $1,040,979
Igen szép kis csikócsapat állt össze az elkapószekcióba. Ez persze nem váratlan. A konferenciából az elmúlt években olyan elkapók távoztak mint Adams, Thielen, Diggs vagy Allen Robinson. A helyettesek megtalálásával azonban nem tétlenkedtek a csapatok. Jefferson a fiatal elkapók egyik legjobbja, a liga abszolút egyik szupersztárja, Amon-Ra-nál talán csak Cooper Kupp jobb slot elkapó, a mögöttünk hagyott szezonban abszolút berobbant. Mooney produkcióban picit le van még maradva, de egy minőségi második számú elkapó, aki Chicagóban is végre ebbe a sorba kerülhet Moore érkezésével. Tőle is várható egyfajta breakout év.
A padra csakhogy minden csapat képviseltesse magát a Packers tavalyi duóját tettem, akikben ott a potenciál, hogy beelőzzék Mooneyt egy jó évvel. Doubs a ’22-es szezon elejét, Watson pedig a végét zárta úgy, hogy van ok a bizakodásra. Rosszmájúan mondhatnám, hogy két idei második köröm volt, hiszen a Bearsével Claypoolt választottam, aki nélkül is megfelelő lett volna a poszt, de rosszul persze sosem jön egy nagyobb darab fizikális játékos. Mivel mindenki fiatal és újonc szerződésen van még abszolút olcsón sikerült kigazdálkodni ezt a posztot. Egyedül DJ Moore hiányzik a nagy nevek közül, aki minőségben bőven befért volna, de a 20 milliós fizetése sok volt és nélküle sem érzem, hogy rossz egységet sikerült volna összehozni. Más posztokon 1-1 drágább veterán úgy éreztem többet dobott a kereten.
Tight endek (2) – $10,335,897
- TJ Hockenson (vet.) – $9,329,000
- Tucker Kraft (2023/3) – $1,006,897
Picit a bőség zavarával küzdöttem, mert a megnevezett duón kívül így is ki kellett hagyni olyan abszolút jó neveket mint Kmet, vagy a két idei második körös játékos LaPorta és Musgrave. Bármelyikükkel elégedett lettem volna 2. számú játékosként, de a pickek közötti egyensúlyozgatás végül úgy hozta, hogy az idei 2. kört másra használtam inkább el. Így jött Kraft amögé a Hockenson mögé, akinek a jelenléte nem volt kérdés. Ligaszinten nincs és talán már sose lesz a Kelce, Kittle szinten, de egy top5-10-es játékos aki abszolút minden feladatot el tud látni ami a poszthoz kell. Én kedvelem az ilyesfajta hagyományos, blokkolni is képes játékosokat.
Tackle-ök (4) – $25,130,569
- Taylor Decker (vet.) – $19,350,000
- Darnell Wright (2023/1) – $3,812,413
- Braxton Jones (2022/5) – $944,887
- Larry Borom (2021/5) – $1,023,269
Az első probléma a támadófal kialakításánál volt. A nagy dilemmát az okozta, hogy mind Darrisaw, mind Sewell ugyanazon class első körében érkeztek a ligába mint Fields. Választanom kellett, hogy vagy az egyik fiatal baromi tehetséges tackle-t választom és a Goff/Cousins duó egyikét, vagy Fieldset és a baromi drága Decker/Bakhtiari sorból valakit. Fieldsszel alapvetően egy jó kis futós támadósort képzelnék el a csapattal, így nagyon fájt a szívem Darrisawért, de a szabály az szabály, nincs kivétel. A bal oldalon így Decker mellett döntöttem, aki szerintem egy jó játékos és bár sose lesz Bakhtiari szintjén, a Packers játékosa utoljára akkor tudott végigjátszani egy teljes szezont, amikor még bőrsisakban játszották ezt a sportot. A hadrafoghatóság így nyert itt, de abszolút el tudom képzelni ezt a válogatottat Daviddel is. A jobb oldalra pedig ellőttem az idei első kört. Mint említettem futni fog a gárda elsősorban, ehhez pedig Wright tökéletes választás. A csoport idei első körös választásai közül csak Van Ness előzte meg a saját top50-es listámon Wrightot, de pass rusherekből több jó játékost találtam a divízióba, míg ha lemondok Wrightról akkor a 20 milliós O’Neill jöhetett volna szinte csak szóba, ami pénzügyileg nem tetszett annyira.
A padra leültettem Wright két csapattársát is. Egészen szép munkát végeztek Chicagóban a hátsó körös tackle húzásoknál, Jones kezdő is lesz. Az álomcsapatban pedig olcsón ellátják a csereposztokat. Akiért fájt a szívem az Zach Tom volt, a Packers újdonsült RT-je, de sajnos ugyanabban a körben választotta őt a Green Bay tavaly mint Romeo Doubsot. Ha nem Wright jön, vélhetően ő lett volna a választott a kezdőbe, de Tom is inkább pass blocker tackle, nem az a bulldózer mint Darnell.
Belső támadófalemberek (6) – $34,370,817
- Elgton Jenkins (vet.) – $6,967,383
- Frank Ragnow (vet.) – $16,450,000
- Ezra Cleveland (2020/2) – $3,389,766
- Jon Runyan (2020/6) – $2,786,670
- Josh Myers (2021/2) – $1,521,857
- Jonah Jackson (2020/3) – $3,255,141
Az offense egyértelműen legdrágább egysége lett a fal. Ez persze azt is jelenti, hogy jó kis egységet sikerült összerakni főleg veteránokból. Jenkins és Ragnow is posztjuk abszolút top kategóriás játékosai, akik nemrég lettek megfizetve, jogosan. Melléjük jön Cleveland, így mindhárom kezdőről elmondható, hogy kifejezetten jó futásblokkolók. A pad sem gyenge és ha szükséges lett volna Myers vagy Jackson akár még a kezdőbe is rakhatók lettek volna, de az olcsó irányító és skill posztok miatt volt pénz a “luxusra”. Míg a fal széleit főleg Chicagóból hoztam, a középső egységet a többi csapatból válogattam össze, ami nem is meglepő, hiszen a Lions és a Packers fala abszolút a liga felső részében van, míg a Vikingsé is egyre többet javult az évek alatt és sok korai picket áldoztak ide.
Edge rusherek (5) – $36,089,195
- Aidan Hutchinson (2022/1) – $8,116,679
- Rashan Gary (vet.) – $10,892,000
- Danielle Hunter (vet.) – $13,120,000
- DJ Wonnum (2020/4) – $2,930,695
- Jonathan Garvin (2020/7) – $1,029,821
A védelemhez érve a pass rushereknél érezni lehetett, hogy jó kis csapatot össze lehet itt hozni. Hutchinson tavaly remek újonc évet hozott le és ha Gardner nem lett volna, lehetett volna érvelni amellett, hogy elvigye a DRoY díjat. Társa Gary lett, aki pár év padozás után beérett és bár lesérült tavaly, az utolsó két évben összehozott 18 sack és több mint 100 siettetés így is magáért beszél. A “padra” pedig még egy luxus Huntert is be tudtam tenni, aki két nehéz év után tavaly ismét 10+ sacket ért el és visszatért a korábbi formájához. Ez a trió igazából bárhogy felrakható kezdőként is.
Mögöttük a mélység viszont már koránt sem kielégítő. Két korábbi hátsó körben draftolt olcsó játékos került még csapatba. Wonnum tavaly ért is el sikereket Hunter és Smith cseréjeként, de Garvin igazából tényleg csak sokadik számú játékos (de nem volt sok más, akit a 2020-as 7. körből még rosteren találtam rajta kívül).
Belső védőfalemberek (5) – $24,630,208
- Kenny Clark (vet.) – $12,905,000
- Alim McNeill (2021/3) – $1,398,868
- Harrison Phillips (vet.) – $6,833,333
- Andrew Billings (vet.) – $2,690,000
Kell is a kiemelkedő pass rusher sor, mert középen azért erős a minőségbeli visszaesés. Clark szerintem továbbra is a liga egyik legjobb pass rushban is hasznos nose tackle-je, de nincs rajta kívül igazán kiemelkedő belső játékos a csoportban. McNeillből még lehet is valami, mutatott biztató dolgokat, ahogy a Phillips, Billings duó is megüti a korrekt kezdő szintet, de erősnek semmiképp nem mondanám az egységet. Akadnak csapatok a ligában, nem is egy, ahol egy csapatban több jó belső falember van mint ebben a divízióban.
Linebackerek (4) – $12,317,364
- De’Vondre Campbell (vet.) – $5,527,882
- TJ Edwards (vet.) – $5,000,000
- Malcolm Rodriguez (2022/6) – $916,982
- Jack Sanborn (2022/U) – $872,500
Se nem jó, se nem rossz a linebackersor. Campbell egy All-Pro év után visszaesett 2022-re, de rossz játékos azért nem lett. Edwards pedig ár/érték arányban szerintem egy sokkal jobb igazolása a Bearsnek mint Edmunds. Két nagyobb darab ugyanakkor jó mozgású, coverage-ben sem elveszett játékos. A sokoldalúság mindkettejüknek erénye. A cserepadra két másodéves fért fel, Rodriguez kezdő lesz és biztató volt újoncként hátsó körös létére. (Miatta hagytam ki James Houston reménykeltő pass rushert). Sanborn pedig még mélyebbről jött, hiszen UDFA-ként volt ha nem is olyan jó mint Roquan Smith, de sokkal kisebb visszaeséssel hozta le a posztot mint vártuk a tavalyi évben (pechjére két nagynevű veteránt is hozott elé a Bears).
Cornerbackek (6) – $23 558 608
- Jaire Alexander (vet.) – $10,755,765
- Cameron Sutton (vet.) – $3,280,000
- Byron Murphy (vet.) – $2,814,708
- Rasul Douglas (vet.) – $4,430,666
- Brian Branch (2023/2) – $1,458,498
- Terell Smith (2023/5) – $818,971
És akkor, ha van csapatrész ahova végül fanyalogva kell visszanéznem, az a cornersor. No nem Jaire Alexanderrel van a gond, hiszen egy top5-ös játékos a posztján, abszolút a legjobbak egyike, azonban mögötte nagy a szakadék. Sutton és Douglas került be, Moseley, Jaylon Johnson és Booth pedig kimaradt, de itt csak a pickek/összegekkel való játszadozás okán. Ebből az ötösből igazán egyik duó sem gondolom, hogy azt a szintet képviseli, amit egy ilyen csoportválogatottól várnánk. Sutton is bár jó játékos volt Pittsburghben, nem kiemelkedő, most pedig koránt sem lesz olyan erős körülötte a roster.
Ahol elégedett vagyok az a slot pozíció. A kezdőbe Byron Murphy került, aki egy jó – de nem elit – játékos, a padra pedig az idei második körös Branchet választottam, aki szerintem túl is nőhet Murphyn 1-2 év múlva.
Safetyk (4) – $18,229,216
- Chauncey Gardner-Johnson, Jr. (vet.) – $4,500,000
- Harrison Smith (vet.) – $11,827,647
- Kerby Joseph (2022/3) – $1,146,569
- Brandon Joseph (2023/U) – $755,000
Eleinte gondolkodtam CGJ-on, hogy akár slot védő is lehetne de mint később tudatosult bennem, nagyobb szükség van rá inkább a S sorban. FS-ként el is viszi a kezdő posztot, míg a box környékén a veterán Smith tevékenykedhet rövid távon, hogy aztán szépen lassan leváltsa Kerby Joseph. Smith ha nagyon kell ki is tudtam volna hagyni és a kezdőbe nevezni a Lions másodévesét, de kevés lett volna úgy a mélység és maradt is pénz a Vikings legendájára. A padon egy idei UDFA Joseph, akit tavaly ilyenkor még egy sokkal többre tartott prospectnek gondoltunk. UDFA szinten jó fogás volt a Bearstől. Akit sajnálok, az Brisker kihagyása ugyancsak a medvéktől, de a tavalyi 2. kört végül Watsonra kellett elhasználnom. Vékony lett így az egész defensive back szekció, de nem fürödtem a lehetőségekben az az igazság.
Special team (4) – $5 540 948
- Anders Carlson, K (2023/6) – $789,195
- Trenton Gill, P (2022/7) – $889,253
- Patrick Scales, LS (vet.) – $1,092,500
- Keisean Nixon Ret (vet.) – $2,770,000
Igazán kiemelkedő kicker híján a Packers idei 6. körös újoncánál maradtam, elsősorban a fizetés miatt. Hasonló döntés volt Gill is. Igazán a returner poszt egyáltalában véve létezése a furcsa, de Nixon tavaly berobbant és olyan átlagokat hozott mint szinte senki más a ligában. Erre pedig akár 2,7 milliót sem sajnáltam. Vicces, hogy egy másik kiemelkedő visszahordó Nwangwu is itt van a csoportban, de mivel ugyanazon körben draftolták őt mint a Lions Amon-Ra St. Brown-t, nem volt esélye a csapatba kerülni.
Elköltött összeg: $223,107,944
Fennmaradó keret: $1,692,056
Mivel itt-ott megengedőbb voltam és beválogattam olyan veteránokat is mint Ragnow, aki mögött a padon lévő Myers is jó játékos, vagy 1-1 évre még Harrison Smith-t vagy luxusként Huntert közel kerültünk a plafonhoz, ugyanakkor lehet ebből könnyen 20 fölöttit is csinálni csupán kis minőségromlással.
Draftoltak
Az elmúlt 4 szezont talán meglepő módon a Bears uralja. 9 választásukat emeltem át a csoportválogatottba, ami a legtöbb. Ezen felül két első kört is tőlük kölcsönöztem, ami már csak azért is érdekes, mert nem is volt más első körös választása a csapatnak ezen időszak alatt (sem 2020-ban, sem 2022-ben nem volt meg a pick). Kezd tehát elindulni valami a szeles városban. 7-7 választással holtverseny alakult ki a Lions és a Packers között és picit szintén meglepő módon a Vikings csupán 4 picket adott. Ezek közül pedig három is a 2020-as classukból érkezett.
[/ppp_patron_only]