Összefoglaló

Boldogság Vegasban, győzelem Green Bay-ben, pick-sixek Carolinában

Published on

Nagy a boldogság Las Vegasban Josh McDaniels kirúgása után, egyből hoztak is egy győzelmet. Ez utóbbi a Packersnek is sikerült a csereirányítós Rams ellen, a Browns pedig konkrétan lenullázta a Cardinalst. Bryce Young és a Panthers vesszőfutása pedig tovább folytatódik.

New York Giants @ Las Vegas Raiders 6-30

A kirúgott Josh McDaniels vezetőedző helyett a Raiders élére Antonio Pierce érkezett, aki a New York Giants játékosaként Super Bowlt nyert. Most egykori csapata ellen debütált a Jimmy Garoppolo helyett a második kezdőmérkőzésére készülő Aidan O’Connell vezette támadósorral. Az új edző érkezését minden játékos örömmel fogadta, különösen Davante Adams várhatta, hogy végre meg lesz szórva labdákkal.

A hazaiak nyitó drive-jában azonban Josh Jacobs és a két elkapásból 40 yardot és TD-t jegyző Jakobi Meyers volt a sztár. Ellenben a Giants első négy labdabirtoklásából három is punttal végződött, ráadásul a második negyed legelején Daniel Jones jobb térde is megsérült és már nem is tért vissza. A Raiders Hunter Renfrow elkapásaival és Josh Jacobs futásaival újabb TD-t szerzett, majd a Jones helyére beálló Tommy DeVito első két passzkísérlete is interceptionnel végződött, ebből pedig a Las Vegas további tíz pontot szerzett, a 24-0-s félidei vezetés el is döntötte a mérkőzést. A Raidersnek egyébként ez a 24 pont szezonrekord. Nem félidőre, hanem teljes mérkőzésre nézve.

A szünet után a hazaiaktól elég volt két mezőnygól is, míg a Giants egyetlen értelmes, 84 yardot hozó drive-jában Wan’dale Robinson TD-jével kerülték el a nullázást a negyedik negyedben. A Raiders játékosain látszott az öröm, még Davante Adamsen is, aki az új irányítóval hét célbavételből négy elkapással és 34 yarddal végzett. A többi elkapó sem tűnt ki. Meyers, Renfrow és Tre Tucker is két elkapással végzett, gyakorlatilag egy-egy drive-ban voltak előszedve. O’Connell hozta azt, amit kell: nulla kockázat, nulla labdaeladás, és minimális hosszú passz. A negyedik körös újonc irányító 25 passzából 19 volt sikeres 209 yardért, ennél több nem kellett ez ellen a Giants védelem ellen. A támadósor legjobbja Josh Jacobs volt, aki csak amiatt lehet elégedetlen, hogy szerencsétlen módon nem tudott véget vetni a 13 mérkőzés óta tartó sorozatának, mely során nem jutott 100 yard fölé. Most 101 yarddal állt, amikor az utolsó labdacipelésénél mínusz yarddal lerontotta teljesítményét, de a két TD-je legalább kiengesztelheti.

A mérkőzés nyertese a Raiders védelme volt. Amik Robertson és Nate Hobbs labdaszerzései mellett a pass rush is működött. Az eddig nyolc mérkőzésen 16 zsákolást szerző egység a Giants ellen nyolc sacket is jegyzett, melyből Maxx Crosby hármat vállalt magára, de alapvetően állandó nyomást helyeztek a New York-i támadósorra.

DeVito a meccs végére 175 yarddal zárt, de ennek nagy része már a garbage time-ban jött. Az Illinois egyeteméről érkezett irányító borzasztóan szállt be a mérkőzésbe, később ugyan kiosztott egy TD-t is, de rengetegszer sokáig tartotta magánál a labdát ezzel is magára húzva a nyomást. A Giantsnél a Saquon Barkley vezette futójátékot lehet még kiemelni. Barkley 16 labdacipeléséből 90 yarddal zárt, emellett három elkapásával 23 yardot hozott, így legalább rá nem lehet panasz. A New Yorknál azonban minden más siralmas, a támadósor haladás és pontszerzés szempontjából is a liga végén, és már kilenc forduló után annyi veresége van, mint az előző rájátszást érő idényben összesen.

(bandrew)

Los Angeles Rams @ Green Bay Packers 3-20

Négy vesztes találkozót követően egy felejthető mérkőzésen megszerezte szezonbeli harmadik győzelmét a Packers. A Green Bay sikere elsősorban annak volt köszönhető, hogy a hazaiak támadósora képes volt legalább másfél negyednyi értelmes támadójátékot kipréselni magából, ami elegendőnek bizonyult az üdvösséghez. Nagyon bánhatják a Rams szurkolói (és a semleges szurkolók is), hogy Matthew Stafford a múlt héten elszenvedett ujjsérülése miatt nem tudta vállalni a játékot, mert Brett Rypiennel a kezdőben nem volt reális esélye a vendég gárdának a győzelemre.

A Rams irányítója kevesebb mint 50 százalékos passzpontossággal zárta a mérkőzést, a vendégek támadósora pedig mindössze 187 yardot tett meg a találkozón. Hiába próbálta a Packers folyamatosan kisegíteni a Los Angeles-i csapatot buta büntetésekkel (8) és eladott labdákkal (2 elvesztett fumble), a defense nem engedte be a célterületre a Rams offense-t, úgy meg azért nehéz nyerni.

A szezonnyitó óta nem szerzett touchdownt a Green Bay az első negyedben, ez a sorozat most sem szakadt meg. Mindkét csapat punttal nyitott, a második Rams támadósorozatban Rypiennek már a snappel gondjai akadtak, majd Jonathan Owens fumble-t harcolt ki, De’Vondre Campbell pedig összeszedte a labdát.

Úgy tűnt, hogy Matt LaFleur nem akarta a passzjátékra bízni a mérkőzés megnyerését, nemes egyszerűséggel kivette a labdát Jordan Love kezéből, és elkezdte tömni az Aaron Jones, A.J. Dillon duót. A terv a második Packers támadósorozatban kifizetődött, Jones jutott be a célterületre 3 yardról (0-7). Ezt követően négyszer is puntoltak a csapatok, majd Cooper Kupp nagy játéka után lőtávolba került a Rams. Lucas Havrisik 52 yardos mezőnygóljával a vendég együttes is feliratkozott az eredményjelzőre, félidőben 4 ponttal vezetett a Green Bay.

A második félidőt a Packers kezdhette támadással, ám nem igyekeztek túlságosan, hogy növeljék az előnyüket. Az első drive-ban Dontayvion Wicks, majd a második támadósorozatban Aaron Jones is fumble-t vétett. A két labdaszerzésből azonban 0 pontot (punt és kihagyott field goal) szerzett a Rams, ami gyakorlatilag megpecsételte a sorsukat, két ilyen ziccer kihagyása egyszerűen nem fért bele nekik ezen a napon.

A mérkőzés ezen pontjáig szinte semmit nem mutató Love magához tért, kiosztotta az első és a második értelmes passzát a meccsen, a két újonc Wicks és Luke Musgrave voltak a kedvezményezettek. Aaron Donald azonban megvillant a vörös zónában és mezőnygólra limitálta a Packers offense-t. Két támadósorozattal később ismét labdát szerzett a Packers defense: Jaire Alexander ütött bele Rypien passzába és az újonc safety, Anthony Johnson Jr. szerezte meg az interceptiont.

Egy mezőnygóllal két labdabirtoklásra nőtt a hazaiak előnye (3-13), majd egy újabb Rams 3&outot követően Love és Christian Watson végre megtalálták az összhangot. 37 yardos előrehaladást hoztak össze, végül egy gyönyörűen felrajzolt játék után Luke Musgrave karrierje első hatpontosával beállította a végeredményt.

A hazai csapat ugyan megszakította nyeretlenségi szériáját, de támadóoldalon ezúttal sem nyújtottak meggyőző teljesítményt. Love továbbra is hajmeresztő dolgokra és arcpirító túldobásokra képes, végső statisztikája (20/26, 228 yard, 1 TD) sokkal pozitívabban néz ki, mint a mutatott játék. Ezúttal nem ütött vissza, de a jobb csapatok ellen egyszerűen nem fér bele, hogy csak a harmadik negyedben kezdjen el úgy játszani, mint egy kezdő irányító.

Szerencséjére a futójáték kihúzta őt a pácból, 184 yardot tettek meg a földön a Packers futók. Emellett a védelmet is dicséret illeti, habár csereirányító ellen elvárás az átlagon felüli teljesítmény. A defense 68 futott yardon tartotta a Ramst, a cornerek ragadtak a Kupp, Nacua párosra, különösen a 7. körös újonc, Carrington Valentine (3 levédekezett passz) villogott. A remek futás elleni védekezéssel sikerült egydimenzióssá tenni a vendégek támadósorát, így bár sokáig szorosan alakult a találkozó, végül nem forgott veszélyben a győzelem.

Rams oldaláról nem sok mindent lehet mondani a mérkőzésről, gyorsan el kell felejteni, és reménykedni benne, hogy Stafford a pihenőhét alatt felgyógyul a sérüléséből. Mindenesetre a biztató szezonkezdetet zsinórban 3 vereség követte, így a csapat az újabb zakóval elég messze került a rájátszáshelyektől.

(Atreus)

Indianapolis Colts @ Carolina Panthers 27 – 13

A Colts három vereségből, a Panthers első győzelméből érkezett a találkozóra, ami igazodott a 19 órás idősáv végéhez, és amíg véget értek a korábbi meccsek utolsó percei, csak puntolgattak egymásnak a felek. A sort a Colts törte meg egy 15 játékból álló drive végi közeli field goallal. A gameplan jól kivehető volt ekkor, a Colts sokat próbált futni, ami amikor működött, nagyrészt pontszerzéshez vezetett. Ez azonban a field goal drive-on kívül még egyszer sikerült úgy-ahogy a félidőig, ekkor Jonathan Taylor elkapott touchdownjával 10-0-ra vezetett a vendég csapat. A Panthers első pontjait Eddy Pineiro szerezte, amire a félidő végéig még Matt Gay egy 57 yardossal válaszolt. Ekkor 13-3 volt a meccs állása, és bár döcögött rendesen mind a két offense, benne volt, hogy egy alacsony színvonalú, végig szoros találkozót fogunk látni.

Ezt azonban Bryce Young máshogy gondolta. Az újonc irányító vállán kevés teher volt, a Panthers is egy run heavy gameplannel érkezett és a Chuba Hubbard, Miles Sanders futóduó tudott is nagyjából 4-es átlag körül futni. Azonban a félidő végén a szoros meccs illúziója elszállt, amikor Young lassan dobott meg egy checkdown passzt, amit Kenny Moore vitt vissza.

A szünetről kijőve még lett volna esély a visszakapaszkodásra, ugyanis a nap egyetlen Panthers touchdownját DJ Charknak kiosztotta Young, aki a következő drive-ban ismét célba vette aznapi egyik kedvenc célpontját, Kenny Moore-t, aki köszönte szépen, visszavitte az irányító túldobott screen passza után aznapi második interceptionjét is.

A mérkőzés itt 27-10-es állásnál véget ért, a befejezésig a Panthers még egy field goalt tudott elérni, de több izgalom nem jutott.

A Panthers a múlt heti örömmámor után visszasüllyedt a realitás talajára, azaz hogy ez egy rettentően tehetségtelen támadósor. Ha a legtöbb elkapást jegyző játékosod Stephen Sullivan (TE), aki az egyetemen még pass rusher volt, akkor nem kell tovább taglalni a miérteket. Young önbizalma pedig egyre mélyebben és a mostani vereségért egyértelműen őt lehet okolni. Mindkét labdaeladása könnyű passz szituációban vétett nagyon csúnya hiba eredménye volt. Okolni persze nem csak Youngot kell, komoly kritika a Panthers oldalán, hogy az Indianapolis cornereit egyáltalán nem tudták megégetni.

A túloldalon a Colts sem brillírozott, egyáltalán nem (Minshew 127 yard, 1 TD), de az ajándék 14 ponttal könnyen lemenedzselték a meccset. Minshew most nem szórta úgy a labdát mint az elmúlt hetekben és a két “sztárjára”, Michael Pittman Jr.-ra és Jonathan Taylorra támaszkodva elnavigálta a meccset.

Onnan lehet tudni, hogy egy rettentő gyenge színvonalú meccset láthattak a nézők, hogy egyik irányító sem érte el a 160 passzolt yardot, miközben Kenny Moore 115-tel zárt a két visszahordása után.

(alatriste)

Arizona Cardinals @ Cleveland Browns 0-27

A Brownsba visszatért Deshaun Watson, míg a Cardinalsban Kyler Murray sérülése és Josuha Dobbs elcserélése után az idei ötödik körös újonc, Clayton Tune kezdett a rettegett clevelandi védelem ellen. Ebből sokan sejthetik, hogyan alakulhatott a találkozó, és pontosan úgy is lett. A Cardinals az első félidei hat labdabirtoklásából öt punttal (négy 3&out), egy pedig interceptionnel végződött. A futójáték egyáltalán nem működött, míg Tune a skillszemélyzet hiányában teljesen reménytelen volt, ráadásul a Cleveland védelem állandóan nyomás alatt tartotta az újonc irányítót.

Noha Watson visszatért, eleinte a hazaiak támadósora sem remekelt. Haladni azért tudtak: Coopernek volt egy 59 yardos elkapása, mégha utána meg is torpantak és csak egy mezőnygólt szereztek, majd a labdaszerzés után a rövid pályát kihasználva Cooper ezúttal TD-t érő elkapással jelentkezett, végül egy mezőnygóllal zárták le a félidőt. A 13 pontos előny már akkor is kényelmesnek tűnt a teljesen impotens Cardinals támadósor miatt.

Az Arizona a második félidőre sem támadt fel, a négy punt melletti két újabb labdaeladás (1-1 INT és fumble) végérvényesen megpecsételte a vendégek sorsát. Ugyan az interceptionből szerzett labdát követően kimaradt a mezőnygól, a fumble után David Njoku hatpontosával újabb hatpontost ért el a Browns, ráadásul Kareem Hunt is futott egy TD-t, így végül 27 pontot összehozott a hazai támadósor. Watson rozsdásan kezdett, aztán szépen felvette a fonalat, 2 TD-je mellett 219 passzolt és 22 futott yarddal zárt, több szép hosszú passzt is eleresztve. A futójáték messze volt a tökéletestől, Hunt 2,7-es átlaggal, míg Jerome Ford 2,2-es átlaggal haladt, Amari Cooper viszont remek napot fogott ki, öt elkapásából 139 yardot gyűjtött össze. Ráadásul ezúttal a szerencse is a hazaiak oldalán volt. Az előző héten egy sisakról felpattanó labdát követően a Seattle szerzett labdát, most a Dante Stillsről megpattanó labda kötött ki Cooper kezeiben.

A 27 pont ellenére a győzelmet a védelem szállította a Brownsnak. Persze a Murray (és Dobbs) nélküli Arizona offense ellen nem volt nehéz dolguk, Myles Garrették remek munkát végeztek. Amellett, hogy nulla ponton tartották az ellenfelüket, még három labdát is szereztek. A védőfal megette a Cardinals támadófalat, szinte állandóan nyomás alatt tartották Tune-t, amiből 7 sack is született. A zsákolókirály a három sacket jegyző Dalvin Tomlinson volt, míg Myles Garret az egy sack mellett ismét megszerzett egy fumble-t, továbbá Sione Takitaki és Denzel Ward is lehúzott egy labdát.

A Cardinalsnál nehéz bármit is pozitívan kiemelni. Tune be lett dobva a mélyvízbe, kicsit kapálózott, majd elmerült. Emellett futójáték is csődöt mondott, így végül 58 nettó yarddal zárták a találkozót, míg a védelem csak a garbage time-ban tudta érdemben megállítani Browns haladását. A Cleveland 2007 után tudta újra nullázni az ellenfelét, Kevin Stefanski pedig vereségek után már 19-7-es mérleggel áll.

(bandrew)

Related Topics:
1 Comment

Popular Posts

Minden jog fenntartva. © 2024 FK Media Group