Összefoglaló
Csak védelemmel nem lehet nyerni
Egész érdekes meccsnek tűnt a 3-4-es Chargers és a 4-3-as Jets hétfő esti rangadója, a végeredmény azonban egy tükörsima vendég győzelem lett New Yorkban. A hazai defense óriásit ment, minden tőle telhetőt megtett a sikerért, de nem meglepő módon csak védelemmel nem lehet nyerni.
A Chargers kezdte a meccset, de mindössze két yardot sikerült haladni az elit Jets defense ellen. Ezt követően még hétszer támadtak a vendégek az első játékrészben és mindössze 109 yardot sikerült szerezni 30 perc alatt, ráadásul ebből 50 yard egyetlen támadásból jött össze. A hazai defense tehát óriásit ment, de így is 17-3-as Chargers előnnyel mentek pihenni a csapatok, ugyanis a hazai offense a rengeteg punt mellett csak két fumble-re volt képes (amiből 7 pontot szerzett a Los Angeles), miközben a speciális egység is szépen asszisztált egy 87 yardos punt return TD-hez.
A második félidőben sem változott a játék képe. A Chargers offense csak elvétve volt képes 3&outnál többre, és bár feltett 10 pontot a táblára, azt is csak azért, mert a Jets ismét elhagyta a labdát és a támadósornak mindössze két yardot kellett haladni a célterületig. A végeredmény így 27-6 lett a vendégek javára úgy, hogy az egész meccsen mindössze 14 first downt és 191 total yardot szereztek 3,4 yard/playes átlaggal.
Nehéz ebből a meccsből bármilyen tanulságot levonni. A Jets védelme elit, talán a legjobb az egész ligában, amit jól mutat, hogy Justin Herbertet ötször sackelték, 30 passzkísérletből csak 16 jó passza volt 136 yardért TD nélkül, a Chargers offense pedig csak akkor volt képes pontokat szerezni, ha a védelem turnovert harcolt ki és rövid pályán kellett végigmenni. A csapat a 27 pontjából 14-et szerzett labdaszerzés után, hetet tett hozzá a punt return team, miközben a támadósor saját erőből csak két mezőnygól drive-ra volt képes.
Ennyire jó volt tehát a Jets védelem, de offense nélkül ez semmit nem ér. A támadófal még mindig kuka, Zach Wilsont nyolcszor sackelték a meccsen 57 yardért és három fumble-ért (amiből kettőt el is vesztett), de a futójáték sem működött a Chargers bottom 10-es védelme ellen (bár futás ellen annyira azért nem tragédia az egység). Ilyen körülmények között egy jó irányítónak is akadtak volna nehézségei, egy Wilson kaliberű QB-nak pedig maga volt a halál. Szó se róla, próbálkozott, kevés híján dupla annyi passzolt yardot tett a közösbe, mint Justin Herbert a túloldalon, de a sok turnover miatt ez az eredményjelzőn nem látszott meg.
A jelenlegi tudásunk szerint ezt a meccset bőven megnyerhette volna a Jets, ha Wilson helyett Joshua Dobbs áll a center mögött, a hosszabb távú potenciális sikerekről nem is beszélve. Egy negyedik kört is bőven megért volna a csapatnak a veterán irányító, nem lett volna lehetetlen túllicitálni a Vikingst, de a Jets kitartott Wilson mellett és most ennek isszák a levét. Persze nem csak rajta ment el, hisz Garrett Wilson is elhagyta egyszer a labdát egy ígéretesnek tűnő drive végén, míg a nagy igazolások közül Allen Lazardnak és Davin Cooknak sincs semmi hozzáadott értéke a támadósorhoz, de ezek ellenére is az QB-val kezdődik minden, a csapat pedig nem orvosolta a problémát.
Ami a Chargerst illeti, a támadósor teljesen tehetetlen volt az egész meccsen, még soha nem láttam ennyire tehetetlennek és elveszettnek Justin Herbertöt. Semmi sem működött, a csapatnak nem volt válasza Robert Saleh védelme ellen, egyedül Austin Ekeler lehet elégedett a két TD-je és egy 20 yardos futás miatt, de ezt leszámítva 13 labdacipelésből csak 27 yardra volt képes a földön haladni. Illetve az is nagyon látszik, hogy Mike Williams kiesésével mennyire féloldalas lett az egység, Keenen Allen már nem képes igazi WR1-ként folyamatosan a hátán cipelni a csapatot, a első körös Quentin Johnston pedig egyelőre csak dísznek van a pályán. Ahogy a támadófal jobb oldala is, ahonnan egész meccsen folyamatos nyomás helyeződött az irányítóra.
A védelem viszont jó volt, még ha a Jets ellen nem is olyan nehéz villogni. Nem kellett semmilyen extra gameplan, nem volt itt különösebb outcoacholás Brandon Staley-től, egyszerűen ekkora a tehetségbeli különbség. Tuli Tuipulotu, Khalil Mack és Joey Bosa is legalább két sacket gyűjtött, ráadásul utóbbi kettő még egy-egy fumble-t is kiharcolt közben. Önbizalomnövelő a javából.