Összefoglaló

Murray visszatért, Dobbs tovább tarol, az utolsó pillanatban nyert a Seahawks

Published on

A Seahawks egy utolsó másodperces mezőnygóllal verte meg a Commanderst, Kyler Murray győzelemmel tért vissza, Joshua Dobbs már megint sikerre vezette a Vikingst, a Buccaneers pedig lesimázta Will Leviséket. 

Washington Commanders @ Seattle Seahawks 26-29

A Washington rögtön az első drive-ban megmutatta a Seahawksnak, hogy nem adják könnyen magukat, miután Sam Howell passzát követően Brian Robinson Jr. 51 yardon át nyargalt a célterületig. Ezt követően a Commanders támadósor viszont egy mezőnygólt leszámítva öt puntot (három 3&out) tudott felmutatni az első félidőben. A hektikus Commandersszel ellentétben a Seattle támadósorozatai szép sormintát mutattak. Egyszer egy ötven yard körüli drive jött mezőnygóllal a végén, egyszer meg egy punt.

A 9-9-es, hibákkal tarkított első játékrész után sokan lehet aludni mentek, pedig ez a meccs a második félidőben óriási izgalmakat hozott. A Washington elővette a jól bevált receptet és Howell passza után Robinson lódult meg 48 yardot szerezve, a végeredmény ezúttal viszont csak mezőnygól lett. Ezt már Geno Smith és a Seattle támadósor sem hagyta szó nélkül, és lemásolva a Commanderst Kenneth Walker kapott rövid passzt, hogy aztán hosszú, 64 yardos TD-t hozzon belőle.

Howellt annyira meglepte az olcsó másolás, hogy rögtön nem figyelt a labdára, amit Devon Whiterspoon kapart ki a kezei közül és Riq Woolen szedett össze. Gyors puntváltás után 16-12-es hazai vezetésnél érkeztünk el az utolsó negyedhez. Zach Charbonnet futásaival és Tyler Lockett elkapásaival az időt is égetve újabb mezőnygólt rúgott a Seahawks. Most a Washington másolt, és ők is elővették az addig kevésbé működő futójátékot, ráadásul Antonio Gibson elkapott TD-jével sikerült az egyenlítés is.

A következő drive-ban ismét Lockett volt a kulcsszereplő, az elkapó négy elkapásból 52 yardot hozott és egy pass interference büntetést is kiharcolt, teljesítményére pedig a TD-je tette fel a koronát. A Washingtonnak kevesebb mint négy perce maradt hét pontos hátrányban, hogy hosszabbításra mentse a meccset. Howell pedig sikeresen vette a kihívást, négy különböző elkapónak is kiosztott sikeres passzt, a touchdownt Dyami Brown 35 yardos gyönyörű játéka jelentette.

Az egyenlítő drive szépséghibája a rossz időmenedzselés volt a vendégeknél. Amellett, hogy akkor is időt kértek, amikor amúgy is állt a játék, végül közel egy percet hagytak az órán. Ez pedig bőven elég volt a Seahawksnak, DK Metcalf két, összesen 44 yardot érő elkapása után Jason Myers az ötödik mezőnygólját is értékesítette, amivel megnyerte a találkozót a Seattle.

Mindkét irányító jól játszott. Geno Smith 369 yardot termelt és csak egy sacket nyelt be, míg Sam Howell 312 yardot és 3 TD-t passzolt, és a Seattle védői csak háromszor vitték földre, ami jól mutatja a Commanders támadósorának fejlődését az elmúlt hetekben. A vendégeknél Brian Robinson lehet büszke teljesítményére, 157 scrimmage yardjával kiemelkedett, de Logan Thomas és Antonio Gibson is fontos elkapásokat hozott, míg a Seahawksnál Tyler Lockett és DK Metcalf is közel száz elkapott yarddal zárt. A különbséget elsősorban a futójáték (120-68 yard) és a turnover jelentette. A Seahawks tehát hozta a kötelezőt, és tapad az azonos mérleggel álló 49ersre.

(bandrew)

Atlanta Falcons @ Arizona Cardinals 23-25

Kyler Murray majd’ egy teljes év után visszatért és rögtön győzelemre vezette az 1-8-as Cardinalst. Mindezt úgy, hogy alig látszott rajta a rozsda. Az Arizona első támadása ugyan punttal végződött, de az ezt követő négy drive egyaránt pontszerzéssel ért véget és a második félidő elején ezzel sikerült is átvenni a vezetést (15-14). Ekkor jött egy apróbb hullámvölgy (Murray dobott egy interceptiont, amit egy 3&out követett), de végül összehozott egy TD drive-ot a negyedik negyedben, majd 2:33-mal a mérkőzés vége előtt vezetett egy pazar 70 yardos game winning drive-ot.

Jó volt látni újra a pályán a korábbi 1/1-est. Úgy tűnt, hogy sem a sebessége, sem a mozgékonysága nem szenvedte meg az ACL-szakadását: többször is remekül mozgott el a nyomás elől, volt egy nagyon fontos futott first downja és egy futott TD-je is, ráadásul a pickjét leszámítva a levegőben is hatékony volt és több extra dobást is eleresztett. Nyilván nagyon kicsi a minta, de amennyiben így fog játszani a szezon hátralévő részében, úgy könnyen kihúzhatjuk majd a Cardinalst a potenciális első körben irányítót draftoló csapatok közül.

További pozitívum a támadósor szempontjából, hogy James Conner is jó formában tért vissza. Ugyan csak 73 yardig jutott, de több nagy játékot is megcsinált, jó kis duót alkotott Murray-vel. De nagy napja volt a tight end Trey McBride-nak is, aki nyolc elkapásból 131 yardot tett a közösbe. Rajta kívül viszont nem nagyon volt értékelhető célpontja Murray-nak, Marquise Brown most is a dropjaival vétette észre magát és egyre rosszabbul néz ki a tavaly érte adott első körös pick.

A Falconsnál Taylor Heinicke volt a kezdő irányító a meccs nagy részében és látványosan szenvedett a Cardinals ligautolsó védelme ellen. Háromszor is sackelték, rengeteg pontatlan labdája volt és örülhet, hogy interception nélkül megúszta a meccset. Végül 15 passzából csak nyolc volt jó 55 yardért és egy TD-ért, majd megsérült és Desmond Ridder vette át a stafétát. A másodéves irányító nem is játszott rosszul, vezetett egy 70+ yardos TD-drive-ot, amit saját maga fejezett be egy futott TD-vel a negyedik negyed legvégén. Az ezt követő kétpontos viszont nem sikerült, így mindössze egy pontos előnybe került a Falcons, a többit pedig már tudjuk.

Ami mindenképp pozitívum, hogy a 41 futókísérletből 22 alkalommal Bijan Robinson kapta a labdát, aki 95 yarddal és egy TD-vel hálálta meg a bizalmat. Ezt szerettük volna látni már a szezon eleje óta, Tyler Allgeiernek csak akkor szabad fent lennie a pályán, ha az első körös csapattársa pihen. Ami viszont negatívum, az továbbra is a QB-játék. Heinicke sem megoldás és egyre kevésbé valószínű, hogy bármelyikük tudna olyan jól játszani, hogy ebben a gyenge NFC South-ban esélye legyen a csoportgyőzelemre a csapatnak.

A védelmek részéről főleg a Cardinals egységét lehet kiemelni, ami mindössze nettó 70 passzolt yardon tartotta a Falcons passzjátékát. Különösen BJ Ojulari ment nagyot, aki két zsákolást is bemutatott, illetve volt nyolc tackle-je. Az Atlantánál egy-két felvillanást leszámítva nem nagyon működött a defense, 352 yardot haladt az Arizona támadósora és szinte semmi válasza nem volt a Murray jelentette veszélyre.

(renningan)

New Orleans Saints @ Minnesota Vikings 19-27

Folytatódik Joshua Dobbs sikersztorija: a Falcons elleni álomszerű bemutatkozás után egy tökéletes első félidőt mutatott be az irányító, és ismét győzelemre vezette a Vikingst. A második 30 perc ugyanakkor körömrágósan alakult a Vikingek híveinek. A végjátékot szorossá tevő, de későn ébredő New Orleans Saints a második félidőben a védelem és Jameis Winston vezérletével (Derek Carr agyrázkódása és vállsérülése miatt szállt be a csereirányító) megpróbálta kiénekelni a sajtot a hazaiak szájából, de a 24 pontos hátrány végül túl nagynak bizonyult.

Az első negyedben két mezőnygólt tettek fel a táblára a támadósorok, majd a második 15 percben elkapta a fonalat a hazai offense, folyamatosan jöttek a 20+ yardos játékok. A Dobbs hype vonat elhagyta a peront, és gőzerővel haladt előre: a múlt héten megszerzett irányító már a Cardinalsban is korrekt teljesítményt hozott le, de amióta lilába öltözött, begyújtotta a rakétákat. Nem túlzás azt állítani, hogy Dobbs Lamar Jackson mögött a legjobban és leghatékonyabban futó QB idén (a meccs előtt a második legtöbb futott yarddal rendelkezett az irányítók között, és a legtöbb kontakt utáni yarddal).

Mivel a futás mellett a passzjáték is hasított, futószalagon gyűjtötte a hazai csapat a first downokat, aminek köszönhetően egymás után 3 touchdown drive-ot mutattak be. A másodéves futó, Ty Chandler révén született meg a mérkőzés első hatpontosa, majd egy 3&outot követően Dobbs játékról játékra szedte ízekre a Szentek védelmét. A hazaiak irányítója folyamatosan jó döntéseket hozott, és elvette, amit a védelem adott neki. Az improvizatív játékaival pedig az őrületbe kergette az őt üldöző védőket, akik egyszerűen nem tudták a földre vinni, a támadósorozat végén Dobbs 7 yardról szerzett futott TD-t (3-17).

A Saints támadósora nem tudta tartani a lépést a hazaiakkal, éppen hogy átlépték a 100 yardot az első félidő végéig. Brian Flores védőkoordinátor blitzcsomagjai megzavarták Derek Carr ritmusát, eléggé ötlettelennek és kiszámíthatónak tűnt ekkor a Saints offense. Ráadásul a folyamatos büntetésekkel és az elejtett labdákkal is megnehezítették saját dolgukat. A túloldalon T.J. Hockenson villogott, 11 elkapásból 134 yardig jutott a tight end, amelynek nagy részét az első félidőben szedte össze. Dobbs és Hockenson 28 yardos összjátékával 3 labdabirtoklásnyi előnnyel mehetett pihenőre a Vikings. (3-24)

A második játékrész úgy folytatódott, ahogy az első abbamaradt: a Saints gyors puntra kényszerült, míg a hazai csapat egy újabb mezőnygóllal növelte előnyét. A következő New Orleans támadósorozatban azonban valami megváltozott: Carr egy hatalmas ütést követően sérülés miatt kiszállt a meccsből. A helyére beálló Jameis Winston lendületet adott az egész mérkőzésen szenvedő Saints támadósornak, elkezdte etetni Chris Olavét, aki parádést TD-t szerzett a célterület sarkában, a 2 pontos kísérlettel két labdabirtokláson belülre zárkózott a New Orleans. (11-27)

Két punt és egy kihagyott Vikings mezőnygól után Winston és Olave mozgatták a láncokat, majd az irányító az újonc A.T. Perryt találta meg a célterületen belül és egy újabb sikeres kétpontos kísérlettel 8 pontra csökkent a vendégek hátránya. Ennél közelebb azonban már nem tudott kerülni a Saints, egy punt után két egymás utáni támadósorozatban is interceptiont dobott Winston. Sőt még egy Hail Maryre is maradt idő, de sikertelen volt a kísérlet, így a Minnesota megőrizte előnyét a mérkőzés végéig.

A Minnesota zsinórban ötödik győzelmét aratta, a csapat lelkiereje elismerésre méltó. Kezdő irányítójuk kiválása ellenére sem zuhantak össze, és győzelmi szériájukkal rendíthetetlenül menetelnek a rájátszás felé. Intő jel lehet azonban, hogy az offense teljesen megállt a második félidőre, ez később még gondot okozhat. A defense-nek kellett kihúznia a csávából a gárdát, Brian Flores tanítványai pedig derekasan helyt álltak: Danielle Hunter folyamatosan a backfielden tartózkodott (1 sack, 3 QB hit, 7 nyomás), az interceptionökért Mekhi Blackmont és Byron Murphyt illeti dicséret.

Saints oldalról Chris Olavét kell kiemelni, aki több remek elkapást mutatott be a második félidőben (6 elkapás, 94 yard, 1 TD). Kár, hogy az edzői stáb későn eszmélt rá, hogy van egy remek receiverük, akinek nem ártana a kezébe juttatni a labdát. Bár lehet, hogy inkább Carrt kellene elővenni, mert vele teljesen sótlan ez a Saints offense. Winstonnal minden hibája ellenére is legalább volt esélye a vendég gárdának a győzelem megszerzésére, de a hazaiak védelme nem volt ebben partner.

(Atreus)

Tennessee Titans @ Tampa Bay Buccaneers 6-20

A villámrajtot vett Tampa Bayt a zsinórban négy vereség visszahúzta a földre, de a Titans ellen ha nem is kaptak szárnyra, de ismét pislákolhat a remény a rájátszásra. Az előző héten CJ Stroud és a Houston szétszedte a Buccaneers védelmét, akik most egy másik újonc irányítóval, Will Levisszel álltak szemben.

A Tennessee támadósor jól indult, hiszen egészen a Tampa Bay vörös zónájáig eljutottak. Ott viszont fellépett a Bucs védelem és csak mezőnygólon tartották Titanst. Jöhetett a hazai támadósor, Baker Mayfield Chris Godwint és Mike Evanst is rögtön megtalálta egy labdával, ezt követően viszont a Titans védelem sackelte, majd Roger McCreary révén labdát is szerzett Mayfieldtől. A Titans azonban minden puskaporát ellőte az első drive-ban, úgyhogy a félidőig már csak 27 yardot haladtak, aminek a végén három punt és egy kihagyott mezőnygólt tudtak összehozni. A Buccaneers védelem taktikája remekül ült, a futójátékot teljesen elvették, Derrick Henry csupán 12 yarddal állt az első félidőben. Maradt a passzjáték, de Will Levis kezéből vagy pontatlanul érkezett az átadás, vagy egyáltalán nem is jött ki a labda, ami sackhez vezetett.

Eleinte Mayfield kezében is dadogott a labda, és az interception után két 3&out jött a hazai támadósortól, de utána szinte a semmiből TD-t ért el a Buccaneers. Ennek a kulcsa Rachaad White volt, aki egy screenjátékból hozott 43 yardot és touchdownt, így 7-3-as előnyhöz juttatva a Tampa Bayt a nagyszünetre. A második félidőben viszont mintha egy másik Bucs támadósor lépett volna pályára, ugyanis az első három labdabirtoklásukból 206 yardot és 13 pontot szereztek. Ez ráadásul még több is lehetett volna, ha Mike Evans teljesen üresen nem ejt el egy labdát a célterületen belül. Itt azonban a hazai támadósor is kifújt és a maradék három támadásból mínusz kilenc yard és két punt volt a mérlegük.

A Tampa Baynek ez bőven belefért, mert a védelem továbbra is folyamatosan megálljt parancsolt a vendég támadósornak. Ugyan egy 66 yardos drive végén mezőnygóllal zárkózott a Titans, de ezt Antoine Winfield Jr. révén egy labdaszerzéssel javította a Bucs védelme, amivel el is dőlt a mérkőzés. A kulcs a futás megállítása volt, Henry végül 11 labdacipelésből 24 yarddal zárt, míg Tyjae Spears 18 yardot tett meg a földön. Maradt a két héttel ezelőtti bemutatkozó mérkőzésén tündöklő Will Levis, aki most először gyengén játszott. A Kentuckyról érkező irányító végül 199 yarddal zárt, 39 passzából csak 19 volt sikeres, és négy sacket is benyelt.

A másik oldalon biztatóbb a helyzet. A Buccaneers védelme a négy sack mellett összesen 13-szor ért oda Levisre. A támadósor is tette a kötelezőt, a White vezette futójáték ugyan mérsékelten hasított (77 yard, amiből White 51), de Mayfield 278 yardot és két TD-t passzolva korrekt mérkőzést hozott. Az elkapók közül Chris Goodwin négy elkapásból 54 yarddal zárt, míg Mike Evans a dropján kívül hat elkapást is bemutatott összesen 143 yardért, közte egy hatpontossal, amikor Kristian Fultonnal együtt jutott a célterületen belülre.

(bandrew)

Related Topics:
1 Comment

Popular Posts

Minden jog fenntartva. © 2024 FK Media Group