Négy párharc, ami meghatározhatja a Bengals @ Ravens rangadót

Talán az év legjobb csütörtök esti rangadója következik, ahol az AFC északi csoportjának két nagyágyúja feszül egymásnak. Sem a hazai Ravens, sem pedig a Bengals nem úgy fejezte be az előző fordulót, ahogy remélték, utolsó másodperces, fájó vereséget könyvelhetett el mindkét csapat.

A tét pedig hatalmas. A Bengals egy vereség esetén az egész rájátszástól messzire kerülne, a New York Times playoff szimulátora szerint ebben az esetben 66%-os esély lenne arra, hogy lemaradnak az utószezonról. A Ravens ekkora bajban nincs, de ha nem nyernek, akkor a csoport megnyerése veszélybe kerülne, ugyanis vagy a Steelers vagy a Browns megelőzné őket a kvartett élén, és nyilván a Bengals is felzárkózna. A két gárda egyszer már összecsapott az idény elején, akkor a sérült vádlival játszó Burrow vezette Bengals hazai pályán alulmaradt. Nézzük, hogy most mi dönthet.

Ravens passzsiettetés vs. Bengals támadófal

Talán egyik egységnél sem azt kaptuk teljesen, amit vártunk a szezon elején, de eltérő irányba. A Baltimore passzsiettetésétől féltünk a szezon előtt, mondván hogy sok rutin távozott, nincs igazán nagy név az egységben, ezért bajban lehetnek. Ehhez képest egyáltalán nincs gond a munkájukkal, az ESPN pass rush win rate mutatója szerint a 13. legjobb egység 45%-os nyerési százalékkal és öt játékos is legalább 20 nyomásgyakorlásnál tart a szezonban. Különösen kiemelkedik a késői igazolás Jadeveon Clowney, aki egymaga 45-tel vezeti a listát, de tartsuk a szemünket Odafe Oweh-n is, aki nemrég tért vissza sérülésből, de elementáris erővel érkezik.

A pass rush javulása elsősorban annak köszönhető, hogy Mike Macdonald védőkoordinátor nagyon tudja hogyan használja őket, valamint a rendszer is tökéletes. A fiatal védőguru előszeretettel alkalmaz szimulált nyomásokat (a legtöbbet a ligában), sok embert állít a line of scrimmage-re, és ezáltal játszik az ellenfelek támadófalával. Ezt jól bizonyítja, hogy a húsz nyomásos játékosokon kívül további hét játékosnak van legalább hat siettetése. Ezek közül pedig van kettő linebacker és egy safety is. Sosem tudhatod, hogy ki érkezik meg és ki lép hátra coverage-be.

A Bengals támadófal ezzel szemben negatív csalódást okoz, szintén az ESPN pass block win rate-je szerint a snapjeik mindössze 46%-át nyerik meg, ami a harmadik legrosszabb. Azt gondoltuk, hogy Orlando Brown érkezése segít majd az egységen, de egyelőre meglehetősen gyengén teljesít a bal oldali tackle, aki már 32 engedett nyomásnál jár, messze a legtöbbel a csapatból.

Ravens futójáték vs. Bengals futásvédekezés

A Ravens támadójátéka átalakuláson megy keresztül az idei szezonban és Todd Monken támadókoordinátor vezetésével egyre nagyobb szerepet kap a passzjáték. Ennek ellenére a kulcs a Ravens futójátékának a letörése. Ez nem lesz egyszerű, mert a Ravens támadófal fuástámogatáshoz az egyik legjobb a ligában, megint csak az ESPN run block rate-jét vizsgálva a harmadik legjobbak.

Ennek megfelelően a Ravens futók el vannak kényeztetve, a futások elenyésző százalékából lesz nulla vagy negatív yardos játék, Gus Edwards például a futásai mindössze 8%-ában nem tud yardot megtenni. Plusz segítség, hogy az elmúlt hetekben berobbant az újonc Keaton Mitchell is, aki lényegében három meccs alatt már 172 yardnál tart és ebből 140 kontakt után érkezett. John Harbaugh elmondása szerint pedig a héten még inkább igyekeznek kihasználni.

A Bengals futásvédelem pedig sebezhető. Konkrétan 136 yardot engednek mérkőzésenként átlagban, ami a harmadik legrosszabb az egész ligában. Ráadásul kiesett a két legjobb védőfal játékosuk Trey Hendrickson és Sam Hubbard is. Előbbinek a felépülésével kapcsolatban bár pozitív hírek jöttek, de aligha lesz százszázalékos csütörtök estére, ha egyáltalán tényleg játszik.

Lamar Jackson vs. Lou Anarumo

Nem akartam ezt szűkebb kategóriába sorolni, mert Lamar Jackson olyan sokféleképpen képes megverni az ellenfél védelmeit, hogy nehéz egyet kiemelni. Anarumo pedig az egyik legjobb védőkoordinátor a ligában és biztos lesz egy-két ötlete, hogyan semlegesítse.

Két szempontot érdemes nagyítóval nézni. Az egyik Jackson futójátéka, mert ez még mindig meccseket dönt el. Korábban már írtunk róla, ezért csak a legfontosabbakat hozom fel újra. Az irányítók között közel 500 yardot futott, a 480 egysége a futókat is beleszámítva is majdnem befér a 20 legtöbbe. 15 darab legalább 15 yardos futása van, ami messze a legtöbb és 33 első kísérletet szerzett meg, ami Hurts után a legtöbb, de ha az Eagles sneakjeit kivesszük, akkor messze a legtöbb.

Anarumo általánosan jól készül a futkározós irányítók ellen, nagyon sok 7-8 emberes coverage-et használ és Hubbard és Hendrickson is képes rá, hogy coverage-ben az irányítón legyen a szeme. Ellenben vélhetően egyikük sem lesz erre alkalmas, vagy a pályán sem lesznek, így az egyik linebacker, Logan Wilson vagy Germaine Pratt lehet a megbízott. Maradjuk annyiban, hogy egyikük sincs csúcsformában, így ez nem lesz könnyű vállalás.

A másik fontos pont a hosszú passzjáték lehet. A Texans 17 darab explozív játékot mutatott be a Bengals ellen, ami 2000 óta a negyedik legtöbb és a vendégek mély védekezése amúgy is sebezhető. A két távozó safetyt nem igazán lehet pótolni, a Bates-Hill duó helyén játszó Dax Hill-Nick Scott páros a liga egyik leggyengébbje. Különösen utóbbi játszik rosszul, aki már 297 yardot engedett a szezonban, ami a posztján az ötödik legrosszabb (de Hill is a legrosszabb 20-ban van).

Lamar Jacksonék nem feltétlenül mennek sokszor mélyre, de amikor megteszik, akkor abból nagy dolgok születnek. Az irányító a legalább húsz yardos játékoknál már összehozott a ProFootballFocus adatai szerinti nyolc magas értékű játékot és mindössze egy labdaeladást ígérő átadása volt ilyen esetben.

Joe Burrow vs. Mike Macdonald

Ha már az egyik oldalt kiemeltem, akkor érdemes a másikról is beszélni. Ugyanis a fiatal védőkoordinátor rövid NFL-ben eltöltött ideje alatt is Burrow specialista lett. Miközben a Bengals irányítója mindenki más ellen 7 yardot átlagol és 5%-os touchdown rátája van, addig a Ravens ellen Macdonald időszaka alatt ezek a számok 5,8 yard és 3,33%. Egyszer sem lépte át a a 230 passzolt yardot és négy meccs alatt van öt touchdownja. Miközben karrierjének nyolc legrosszabb EPA meccsében van mind a négy találkozó.

Nem könnyíti meg a helyzetét, hogy Tee Higgins aligha lép pályára sérülés miatt, Ja’Marr Chase pedig bár valószínűleg ott lesz, de ő sem 100%-os.

Ugyanakkor a Bengals kicsit beindította a tight end játékát, így Drew Sample és Tanner Hudon kiemelt szerepet kaphat, valamint Tyler Boydnak és Trenton Irwinnek kell fellépnie. Amióta helyrejött Burrow vádlija, azóta a Bengals gyors passzos játéka működik, az elmúlt három héten a hatodik legjobb EPA-vel dolgozik Burrow és 2,68 másodperc alatt szabadul a labdától, ami a hetedik leggyorsabb. Macdonald azonban a szimulált nyomásokból hátralépő játékosokkal pont azokat a területeket veszi el, amiket szeret támadni, és egy pillanatnyi hezitálásra tudja késztetni, ami már lehetőséget ad a pass rush-nak odaérni.

Összességében egy nagyon jó meccsre van kilátás, hatalmas sakkjátszmára, ahol megjósolhatatlan ki fog győzni. A Bengalsnak életbevágóbb a mérkőzés, ugyanakkor a sérülések és a matchupok inkább a Ravens oldalán vannak. Mi csak jól járhatunk.