Connect with us

Összefoglaló

Őrület Cincinnatiben, nagy fordítás Indianapolisban, kiütés Detroitban

Őrült hosszabbításos meccset játszott egymással a Vikings és a Bengals, egyből playoff-hangulatba kerültünk! A Steelers nagyon jól kezdett, de a Colts 30 pontot tett fel zsinórban és nagyot fordított ezen a wild card helyek szempontjából rendkívül fontos találkozón. A rossz formában lévő Lions pedig durván kiütötte a jó formában lévő Broncost. 

Minnesota Vikings @ Cincinnati Bengals 24-27 (h.u.)

Rájátszás hangulatú mérkőzést játszott egymással a Vikings és a Bengals, rengeteg fordulattal és emlékezetes, áll-leejtős jelenetekkel. A vendég Minnesota két és fél negyeden keresztül uralta a találkozót, de nem tudott nagy előnyt kiharcolni, amikor lehetősége lett volna rá. Ez végül a vesztüket okozta, mert a Cincinnati 14 pontos hátrányt tüntetett el a negyedik negyedben, és végül a hosszabbításban kiharcolta a győzelmet egy hihetetlenül izgalmas összecsapáson.

Mindkettő offense vörös zónába jutott az előre felrajzolt játékokkal, a Vikings ugyanakkor hatékonyabban oldotta meg a feladatát. Míg a Bengals field góllal nyitott, a vendégek Ty Chandler egy yardos futásával megszerezték a vezetést. Ezt követően kicsit megállt a tudomány mindkét oldalon, három punt következett.

A Vikings következő támadósorozatában Nick Mullens borzolta a szurkolók idegeit, miután majdnem interceptiont dobott, aztán viszont a tight endek játékba hozásával mozgatta a láncokat a vendégek támadósora. A vörös zónában azonban mégis pont nélkül maradtak, Mullens passzát Mike Hilton húzta le.

 

A labdaszerzést nem tudta pontokra váltani a Bengals és a lilák Jordan Addison elkapásával megint pontszerző helyzetbe kerültek. Mullens azonban megdobta minden idők legbutább interceptionjét. Miközben BJ Hill lerántotta a földre, Mullens megpróbált megszabadulni a lasztitól, amit egyenesen Hill kezébe dobott. A képek magukért beszélnek:

Félidőben 7-3 arányban vezetett a Vikings úgy, hogy minimum 6 (optimista esetben 14) pontot hagytak a pályán. A második játékrész elején sem változott a játék képe, a Bengals védelme nem tudott komoly ellenállást kifejteni. Hasított a Vikings offense, 8 play alatt végigmasíroztak a pályán, Mullens és Jordan Addison 37 yardos összjátékával 11 pontra növelte előnyét a vendég együttes. Ráadásul a következő támadósorozatban Jake Browning interceptiont dobott, kedvező mezőnypozíciót biztosítva a Minnesotának. A Vikings ugyanakkor nem tudta bevinni a kegyelemdöfést, Lou Anarumo tanítványai mezőnygólra limitálták Mullensékat.

A Bengals pedig megérezte a vérszagot, és két támadósorozatból 14 pontot pakoltak fel a táblára. Először az első félidőben több labdát elejtő Tee Higgins 13 yardos elkapásával zárkózott a hazai gárda. A védelem is megtette a magáét, egy gyors punt után Browning és társai nagyon elkapták a fonalat. Ja’Marr Chase kihúzta őket a csávából egy 24 yardos elkapással harmadik és 21-re, majd a drive végén Joe Mixon 1 yardról kiegyenlített.

Megjött a hangja a stadionba kilátogató hazai szurkolóknak, Germaine Pratt pick-sixe után felrobbant a lelátó, de korai volt az öröm. Trey Hendrickson offside büntetése érvénytelenítette a pontszerzést. Ebben a felfokozott érzelmi helyzetben a Vikings fókuszált jobban: 5 játékkal később megint a Minnesota került előnybe, Chandler 30 yardos futása előkészítette az újonc Addison második touchdown elkapását.

Kevesebb, mint 4 perc volt már csak hátra ekkor a mérkőzésből, de a hazaiak nem remegtek meg. 10 játék alatt 75 yardot tettek meg, és Higgins 21 yardos hihetetlen elkapásával hosszabbításra mentették a találkozót. Elképesztő helyzetfelismerés és lélekjelenlét volt ez a negyedéves receivertől!

A hosszabbításban a Bengals támadhatott először, és egy vitatható bírói döntés miatt (egy egyértelműnek tűnő pass interference szabálytalanságra nem érkezett zászló) végül puntolt a hazai csapat. Ekkor egy mezőnygóllal megnyerhette volna a meccset a Vikings, azonban nem jutottak el odáig. Negyedik kísérletre nem jött össze a vendégeknek a tush-push játék, így a Bengals majdnem félpályáról jöhetett. Browning és Boyd 44 yardos összjátékával mezőnygól távolságba jutott a Cincinnati, Evan McPherson 29 yardról bevágta a mezőnygólt, lezárva ezt az őrült összecsapást.

Browning és a hazaiak támadósora 40 percen keresztül nem tudott mit kezdeni Brian Flores blitzeivel, aztán zsinórban 3 touchdown drive-ot sikerült összehozniuk a rendkívül agresszív Vikings defense ellen. Danielle Hunter és a Minnesota pass rush 4 alkalommal zsákolta be Browningot a mérkőzésen. Rendkívüli módon megnehezítették a hazai irányító délutánját, de a mérkőzés végén kicsit elfogyott a lendületük, amit a Bengals remekül ki tudott használni.

Browning 342 yardot és 2 TD-t szerzett, nagy mértékben támaszkodva a Chase-Higgins duóra, akik ketten együtt 8 elkapásból 125 yardot és 2 TD-t gyűjtöttek. Nagy dicséret illeti a Bengalst azért, ahogy a szakadék széléről vissza tudtak táncolni, ezzel a fordítással életben tartották rájátszás reményeiket.

Vikings oldalon az újonc Addison 6 elkapásból 111 yardot és 2 TD-t tett be a közösbe, és Justin Jefferson is gyakran megjátszható volt (7 elkapás, 84 yard). Mullens 33 passzkísérletből 26-ot kézbesített a megfelelő helyre 303 yardért 2 TD és 2 interception mellett. A futójáték az egész mérkőzésen hasított, Chandler 132 yardig jutott, 5,7 yardos átlaggal.

Jogosan merülhet fel a kérdés a Vikingek híveiben, hogy vajon a sorsdöntő negyedik kísérletnél miért nem az egész mérkőzésen hatékonyan futó Chandler kezébe tették a labdát? Ez a megkérdőjelezhető edzői döntés, valamint Mullens interceptionjei nagymértékben hozzájárultak a vendégek vereségéhez.

(Atreus)

Pittsburgh Steelers @ Indianapolis Colts 13-30

Az AFC az alapszakasz végéhez közeledve eléggé kaotikus lett, szombat este két 7-6-os mérleggel álló csapat találkozott Indianapolisban, így a tét igen csak nagy volt.

Azt semmiképp sem mondhatjuk, hogy eseménytelen lett volna az első 30 perc. A hazaiak jó vendéglátóként a mérkőzés elején mindent megtettek, hogy a Steelers jó pozícióba kerüljön, amit a vendégek ki is tudtak használni. Először Matt Gay rúgott csúnyán mellé egy 56 yardos mezőnygólt, így félpályáról indulhatott a pittsburghi csapat. Ezt ki is használták és a 6 perc alatt megtették a szükséges távot, bár kicentizték, mert negyedik kísérletre sikerült egy yardról bevinni visszanézés után a labdát Trubiskynak. A második Colts támadásnál három játék után megállították őket és még ráadásként a special team tovább folytatta a már két hete tartó rossz formáját. Rigoberto Sanchez puntját Connor Heyward blokkolta, majd az egy yardosnál Nick Herbig szedte össze a labdát. Két játék után a TD-t Diontae Johnson szerezte meg, így már 13-0-ra vezettek a vendégek a második negyed elején.

Az első félidőben a támadó oldalt nézve felülkerekedett ellenfelén a Colts, és ez végül eredményben is megmutatta magát. A zárkózást Zack Moss touchdownjával kezdték meg, majd a következő támadásnál Pickens felé tartó passzt a red zone közelében Nick Cross szedte le inteceptiont szerezve. A félidő előtt még két támadása volt fordítani a hazaiaknak, az első kísérletre a gólvonal közelében negyedik próbálkozásra a gyakorló csapatból felhozott DJ Montgomery ejtette el csúnyán, de a rövid Steelers támadás után még megkapták a hazaiak a labdát, aminek a végén Montgomery javította hibáját és ezzel a félidő végére már a Colts vezetett 14-13-ra.

Sajnos sérülés oldalon is volt történés bőven. Zack Mosson a touchdownjánál horsecollar szabálytalanságot követtek el, ami után nem is térhetett vissza a pályára. A kezdő futója után a legjobb elkapóját is elvesztette a Colts, Michael Pittmannel a levegőben repülve Damontae Kazee ütközött csúnyán, ami után agyrázkódás miatt nem folytathatta a mérkőzést, Kazeet pedig kiállították. Pár játék múlva a Steelers védelmét is csapás érte Minkah Fitzpatrick térdsérülése után.

A második félidő elején a fontos kérdéseket gyorsan lezárták a hazaiak. Rögtön az első Steelers támadójátéknál Najee Harris kezéből ütötte ki a labdát az egész mérkőzésen remekül játszó EJ Speed, a labdát pedig Julian Blackmon szedte össze és indulhattak a 18 yardosról. A touchdownhoz mindössze egy játék kellett, Minshew harmadik TD passzával Mo Alie-Cox növelte az előnyt. Támadásban a Steelers csak egy-egy játékban mutatott kisebb életjelet, de ez a hátrány ledolgozására kevés volt, még közel sem kerültek a pontszerzéshez. Trubiskyt második eladott labdája – ami Julian Blackmon kezébe szállt – után az utolsó két percre le is ültették, de Mason Rudolph sem hozta meg a csodát. A végeredményt végül Matt Gay állította be egy mezőnygóllal, és a rossz kezdés után 30 pontot tett fel a táblára a Colts válasz nélkül, így a rájátszás szempontjából fontos mérkőzést a hazai pályán játszó indianapolisi franchise nyerte 30-13-ra.

A múlt heti és az első negyedben mutatott rossz teljesítmény után a Colts összekapta magát és a szinte tökéletesen játszó Minshew vezetésével fontos győzelmet arattak. Minshew három touchodwnt passzolt eladott labda nélkül úgy, hogy első számú elkapója és az első számú futója a második negyedben kieset. Ezek mellett több jó passzát is elejtették elkapói, így még a 30 elért pont ellenére is hagytak ebben a mérkőzésben. Moss kiesése után előrelépő Trey Sermon és Tyler Goodson duó 157 yardot termelt, volt is lehetőségük miből, hiszen a Colts az utolsó játékrészben szinte csak futójátékot hívott, mert vezettek és ez nagyon jól működött. A védelem is dicséretet érdemel, három labdát szereztek és a második negyed elejétől 0 ponton tartották a Steelerst. Az egységből kiemelhető EJ Speed, aki ezen a meccsen szinte mindenhol ott volt, futás és passz ellen is voltak jó védekezései, valamint egy fumble-t is kiharcolt és 10 szereléssel ő szerezte a mérkőzésen a legtöbbet.

A Steelers nagyon rossz szériában van, hiszen zsinórban harmadik meccsüket vesztik el olyan csapatok ellen, ahol nem feltétlen ők voltak az esélytelenek. A mérkőzés elején még úgy tűnt, hogy minden jól működik: Trubisky vezetésével egy félpályás és egy red zone drive-ot touchdownra váltottak, de ezek után teljesen megálltak támadásban, és Trubiskytól is csak hibákra emlékezhettünk, nem véletlen ültették le a meccs végén. A védelem is a mérkőzés elején tudta jól fogni a Colts támadásait, TJ Watt gyorsan szerzett két sacket, de ezek után szinte teljesen észrevehetetlen volt ő is a pályán. Az egység pedig nem tudta leparancsolni a pályáról Minshew-ékat.

Győzelmével a Colts nagyot lépett a rájátszás felé és a Jaguars meccseitől függően még a csoportgyőzelemért is harcban lehetnek, míg a Steelers ugyan egy hónapja még remek pozícióban volt, most már kiszorult a rájátszás csapatai közül és a gödörből már nem lesz egyszerű visszahozni ezt a szezont.

(kronikk)

Denver Broncos @ Detroit Lions 17-42

Az éjjeli meccs első negyede a tapogatózásról szólt, ugyanis egyetlen egy pont sem született, ellenben öt punt igen. Az egyetlen említésre méltó történés az volt, amikor Russell Wilsont egy blitz során sackelték, kiütötték a kezéből a labdát (Ifeatu Melifonwu), majd Isaiah Buggs a maga 150 kilójával megindult vissza a disznóbőrrel.

A második negyedben azonban megindult a pontgyártás, legalábbis a Lions oldaláról. A nagyszünetig feltettek három TD-t a táblára, miközben a Broncos csak három puntra volt képes, így kis túlzással el is dőlt a találkozó 30 perc után, hiszen a denveriek stílusába nagyon nem illik bele a hátrányból való játék. A Detroit a fiatal sztárjai támaszkodott: Sam LaPorta, Jahmyr Gibbs és Amon-Ra St. Brown szerezték a három touchdownt. Goff nagyon nyugodtan dobálhatott, szinte semmi nyomás nem volt rajta, azt pedig tudjuk, hogy ilyenkor remek játékra képes.

 

A Lions a három TD után a második félidő elején feltett még kettőt (LaPorta és Gibbs révén), tehát a három punt után zsinórban ötször értek el a célterületre, ebből négyet újoncok szereztek.

Itt már egyébként a Broncos is feléledt, hiszen sikerült kétszer végigmenniük a pályán, habár másodjára végül csak mezőnygólra futotta, mert 1 yardról három próbálkozásból sem sikerült bevinni a labdát. Illetve valószínűleg legalább egyszer sikerült, de Sean Payton nem challenge-elte meg sem McLaughlin elkapását, sem Williams futását, aztán meg a guardnak sikerül egy kicsit a center elé felállnia egy QB sneaknél, így a sikeres kísérletet elvették, 6 yardról pedig 21 pont hátrányban Payton nem ment neki valamiért, így maradt ugyanúgy három touchdownnyi a különbség.

A meccs végén mindkét csapat szerzett még egy-egy hatpontost, a Lionsnál ismét LaPorta volt a pontszerző, aki így Rob Gronkowski óta az első újonc TE lett egy meccsen 50+ yarddal és 3+ TD-vel.

A hazaiak így nagyon simán húzták be a meccset és tértek vissza a helyes útra, és gyakorlatilag biztossá vált a csoportgyőzelmük. Mindeközben a Broncos egy hosszú jó széria után most csúnya vereséget szenvedett és nehéz helyzetbe került a rájátszással kapcsolatban.

Értékelést tekintve a Lions offense hasított. A támadófal most teljesen egészséges volt, így a futást le tudták nyomni a Broncos gyenge futás elleni védelmének a torkán: 28 futásból 185 yard, ami egy 6,6 yardos átlag (ebből Gibbs 100, Montgomery 85). És mivel jó volt a támadófal, így Goff is brillírozott: 24/34, 278 yard, 5 TD, 0 INT. Ez volt az első 5 TD-s meccse 2018 óta. Amon-Ra St. Brown 112 yardot szerzett, LaPorta 58-at a 3 TD-je mellé (egészen fantasztikus az újonc tight end), és igyekeztek bevonni Jameson Williamst is a játékba (7 target, 4 elkapás, 48 yard). Most ráadásul a védelem is jól működött, agresszívan igyekeztek nyomást generálni blitzekkel – az első félidőben mindössze 75 yardot engedtek. A védőfal kifejezetten jól játszott, és nem csak Hutchinson, hanem például Josh Paschal is. És emeljük ki a safety Melifonwut is, aki kiválóan teljesített, és nem csak a strip-sackje miatt.

A Broncos ellenben semmi nyomást nem tudott kifejteni Nik Bonitto hiányában, nagyon vérszegény volt az utóbbi hetekben kifejezetten jól működő pass rush. A levegőben is nyelték a yardokat, a sokat zónázós védekezés egyáltalán nem működött, a földön pedig amúgy is gyengék voltak, ami hatványozottan kijött most nagy hátrányban. Azt korábban is kiemeltük, hogy nagyon sokat köszönhetett a turnovereknek a Broncos, a legtöbb EPA-t szerezték ezekből a győzelmi széria kezdete óta, és várható volt, hogy valamikor megfordul a szerencse. Ez most történt meg, ráadásul épp a Lions ellen, amely az utóbbi időben a legtöbb EPA-t vesztette turnoverekből, szóval ebből is látszik, hogy ez nem egy fenntartható mutató.

A labda túloldalán Russell Wilson elég gyengén játszott egy olyan védelem ellen, akit bárki szétszedett az utóbbi két hónapban, a meccs végén még Sean Payton is leüvöltötte a fejét az oldalvonalnál. Persze Payton sem lehet büszke a teljesítményére a kihagyott challenge-ek és a nagy hátrányban elkövetetett puntok / mezőnygólok miatt – meglengette a fehér zászlót. Az oké, hogy nem úgy építette fel a támadósort, hogy ilyen helyzetben működni tudjon, de azért próbálkozni csak lehetne. A támadófal egyébként szörnyű volt. Ha valami pozitívumot akarunk keresni ebben, akkor az elkapó nem voltak rosszak.

(katonadani)

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!