Simán nyert a Texans és a Chiefs is a rájátszás első napján

Elkezdődött a 2023-as szezon rájátszása, két meccset is rendeztek szombaton. A Texans nagyon simán, kiütéssel vetett véget Joe Flacco és a Browns menetelésének, míg a Chiefs is magabiztosan intézte el az offense oldalon teljesen kilátástalan Dolphinst. 

Cleveland Browns @ Houston Texans 14-45

Nagyon jó meccsnek nézett ki az AFC talán két legszerethetőbb csapatának párharca, az első félidő konkrétan parádés volt. Mindkét támadósor jól működött, sorra jöttek a nagy játékok, és bár a második negyed végét jobban megnyomta a Texans és elhúzott 10 ponttal, de ebből még bármi lehetett. Aztán a harmadik negyedben nagyon hamar eldőlt minden.

A Browns offense kivédekezte a Texans támadását, így Flaccóék próbálhattak meg szépíteni. Jól is haladt a Browns, de aztán az ellenfél 34 yardosánál érkezett a nyomás az Olasz Csődörre, aki egy 82 yardos pick-sixet dobott. Már ekkor úgy tűnt, hogy eldőlt a mérkőzés – három labdabirtoklásnyi hátrányt még ideális esetben is nehéz ledolgozni, hát még úgy, hogy a clevelandi védelem teljesen beleállt a földbe. Azonban Flacco a következő támadássorozatot is pick-six-szel zárta le, ezzel végleg eldöntve a találkozót.

A mérkőzés hátralévő része már garbage time volt. A Browns küzdött a becsületéért, de több pontot már nem sikerült feltenni a táblára, a Texans pedig már csak az óra pörgetésére játszva szerzett még egy TD-t, beállítva ezzel a 45-14-es végeredményt.

Vendég oldalról nyilván minden borzalmas volt. A futójáték nem működött, a csapat 2,8 yardos átlaggal csak 56 yardra volt képes. Flaccónak ugyan voltak csodálatos bombái és sorozatban ötödik héten is 300+ yardig jutott, de ezúttal csak egy TD-passza volt, legalábbis a jó csapatnak. Nyilván nem segítette a támadósort az sem, hogy kiesett az elit guard Joel Bitonio, illetve Amari Cooper sem tűnt 100 százalékosnak, de egy kicsivel élesebb Flaccóval azért lehetett volna ez érdekesebb is.

A nagyobb probléma viszont nem a támadósorral volt még a két pick-six ellenére sem. A védelem konkrétan falnak ment és csak dísznek volt a pályán. Jim Schwartz borzalmas munkát végzett, simán lenyomta őt Bobby Slowik, de maguk a játékosok is messze a tudásuk alatt teljesítettek. Pass rush nem létezett, nulla sack mellett csak egy QB-hitet sikerült regisztrálni, a futás megállítása is döcögött, CJ Stroud pedig majdnem tökéletes passer ratinget ért el.

Mindezt úgy, hogy az ellenfél legjobb LT-je sem volt 100 százalékos. Myles Garrettet minden arra járó falember kivette a játékból, Za’Darius Smith már azzal a többiek fölé nőtt, hogy legalább egyszer odaért Stroudhoz, a többiek meg simán elfelejtettek szerelni és olyan lassúnak tűntek, mintha részecskelassítót szívtak volna.

A túloldalon persze minden rózsás. Stroud 21 passzából 16 volt jó három TD-ért és 274 yardért, ami 157,2-es passer ratinget eredményezett. Kiválóan játszott még úgy is, hogy volt egy elejtett interceptionje és elszúrt egy potenciális 50+ yardos TD-t (bár ott lehet Collins lassított le indokolatlanul). Amíg ott van a pályán, addig a Super Bowl sem tűnik nagyon merész elképzelésnek. A futójáték is hozta a kötelezőt, Devin Singletary 66 yardot és egy TD-t szerzett 13 futásból, illetve Nico Collins ismét bizonyította, hogy All-Pro kaliberű játékra képes. Bobby Slowik támadókoordinátort is nagy dicséret illeti, kreatív játékokat rajzolt fel és folyton üresre tudott játszatni elkapókat.

De nem lehet szó nélkül elmenni a védelem mellett sem. Christian Harris nyolc tackle mellett szerzett egy sacket és egy QB-hitet, két negatív yardos szerelést, illetve visszahordta Flacco egyik passzát. A veterán corner Steven Nelson is betett egy pick-sixet a közösbe három leütött passz mellett, Derek Barnett meg úgy játszott, ahogy az Eagles remélte annak idején, amikor első kört áldozott rá. Végül egy sackig és egy QB-hitig jutott, de utóbbi a Nelson pick-sixet eredményezte, és ezen kívül is folyamatosan képes volt nyomást generálni (egyébként Will Andersonnak is volt egy sackje, csak hogy a másik top 3-as rookie-t is dicsérjük).

(renningan)

Miami Dolphins @ Kansas City Chiefs 7-26

Hivatalosan az NFL történetének negyedik leghidegebb meccsét rendezték Kansas Cityben a kickoffkor mért -20 Celsius fokos hőmérséklettel. Én a kanapén ülve is fáztam, Andy Reidnek a bajsza is befagyott, Mahomes sisakjából kifejeltek egy darabot, de volt néhány olyan szurkoló, aki félmezkóban üvöltött a nézőtéren – az orvosuk várja őket hétfőn. Szürreális volt időnként a helyzet, a pálya nagyon kemény volt, ahogy a labdák is, így a puntok és kickoffok sokszor elég csúnyára sikeredtek.

Ami a meccset illeti, a Chiefs nagyon magabiztosan húzta be a továbbjutást, nagyjából másfél negyedig volt szoros. Jó játékokkal készültek és egyből végigmentek a pályán az értelmes hármasukra hagyatkozva: csak Isiah Pacheco, Travis Kelce és Rashee Rice kapott labdát az első támadásban. Majd jól védekeztek és az első negyedben le is húzták Tua Tagovailoa túldobott labdáját (Mike Edwards), így a második negyed elején 10-0 volt az állás. Erre jött a Dolphins szinte egész meccsen egyetlen értelmes játéka, amikor egy aluldobott labdát Tyreek Hill szépen megszerzett és végül bejutott a célterületre. A hazaiak aztán még két mezőnygólt feltettek a táblára, miközben a vendégek semmire nem voltak képesek támadóoldalon, így 16-7 volt a nagyszünetben.

Itt még talán lehetett volna reménykednie a Dolphins szurkolóinak, azonban két punttal nyitottak a félidőről visszatérve, miközben a Chiefs két hosszú támadásból feltett még 10 pontot, így 11 perccel a vége előtt el is dőlt a meccs, Mahomesék könnyedén jutottak tovább és várhatják ellenfelüket.

A Chiefs talán idei legjobb meccsét hozta le összességében. A red zone offense lehetett volna jobb, de ezen kívül sok kivetnivalót nem találni a játékukban. Feltettek 409 yardot a táblára, szép hosszú drive-okat tudtak vezetni, fizikálisabbak voltak, a futások és a passzok is ültek, tényleg egyedül a 2/6-os red zone hatékonyság nem néz ki jól, amivel a Miami egész sokáig meccsben tudott maradni. Persze a Dolphins védelme eléggé foghíjas volt, ami megkönnyítette Mahomesék dolgát. A pass rush hiányát Vic Fangio rengeteg blitzcel próbálta kompenzálni (2018 óta a második legtöbb cover0 volt egy meccsen), ami nagyrészt azért működött, de ezek ellen is tudott jó játékokat összehozni a Chiefs. Egyénileg Pachecót lehet kiemelni a 89 yardjával és touchdownjával, illetve Rashee Rice-ot 130 yarddal és egy TD-vel – az újonc elkapó kiválóan teljesített.

A labda túloldalán a Dolphins offense teljesen kilátástalan volt. A harmadik negyed végéig mindössze 6 first downt sikerült szerezniük, ami simán a legkevesebbjük volt idén. Ha nem lett volna az a Tyreek TD, akkor 32 játékból 98 yardot szereztek volna. A Chiefs védelme rendkívül jól teljesített, felléptek a futás ellen és folyamatosan harmadik és hosszúra tudták kényszeríteni az ellenfelet. Ezekben a helyzetekben pedig Tua teljesen esélytelen volt bármire is. A Chiefs agresszív volt a line of scrimmage-en, a pálya közepét lezárták, felléptek a screenekre és a flatbe dobott labdákra – mindent nehézzé tettek, amit a Dolphins csinálni akart. A Miaminak pedig nem volt válasza. McDanielnek sem volt, bár Tua képességei eléggé bekorlátozzák, hiszen képtelen volt ilyen rossz időjárási körülmények közt egy értelmes középtávoli labdát is megdobni – amikor sokat kellett a levegőben töltenie a labdának, akkor az nagyon lassan ment és leszedhetővé vált.

Ezzel az eredménnyel továbbra is a Dolphinsé a második leghosszabb aktív playoff-győzelem mentes széria, utoljára 2000-ban tudtak nyerni a rájátszásban. Ha a Lions vasárnap nyerni tud, akkor a Miamié lesz a leghosszabb aktív széria. A Chiefs pedig a relatíve gyengébb alapszakasz után most megint elég jól néz ki. Ellenfelük majd a Bills-Steelers után derül ki, és ha ott a Buffalo nyer, akkor Mahomesék oda utaznak idegenbe, ami az irányító első vendég meccse lenne a playoffban (ha ott a Steelers nyer, akkor a Texanst fogadják hazai pályán).

(katonadani)