Ez bizony egy komplett keret – Browns draftértékelő

A Browns még mindig nyögi a Watson trade-be beleölt drafttőkét (hogy a pénzügyi helyzetet ne is említsük), így a második körben kezdte a tevékenységét a gárda. Öröm az ürömben, hogy ránézve a rosterre egy elég komplett és lyukak nélküli csapatot láthatunk. Így a Browns feladata csak az volt, hogy azt a kevés hiányposztot orvosolja és egy kis mélységet adjon bizonyos posztoknak.

2/54 DI, Michael Hall Jr., Ohio State

Az első játékos tehát az 54. választással érkezett és a legnagyobb tátongó lyukat orvosolták. Ez pedig a védőfal közepe. Ugyan tavaly már szépen foltozgatta a csapat, de az érkezők többsége inkább futás ellen jó, nagyobb testű játékos volt. Egy passzsiettetésben igazán jó DT még váratott magára.

Egészen eddig. Michael Hall Jr. ugyanis pontosan az, amire szüksége volt a Brownsnak. Egy robbanékony, atletikus belső védőfalember. Az első lépése az egyik legjobb a classban és hihetetlen dinamikával robban be a lyukakba. Ahogy az egész class, úgy emellé ő is meglehetősen alulméretezett játékos. Nem túl magas, ráadásul kifejezetten vékony. Ami viszont segítségére van, hogy a magasságához képest a karhossza, karfesztávolsága kimondottan nagy. Ennek megfelelően pedig szereti is használni a kezeit, gyorsan kezdeményez kontaktot és a swim move-ja kimondottan erős. (Az alábbi videón pont a Brown következő választását veri meg)

A pass rush repertoárja elég széles, képes második szándékból is nyerni. Termetéből adódóan nem a legerősebb, de sebességét képes erővé alakítani, így a kicsit nagyobb játékosok ellen is van esélye. A futás ellen nem ő lesz a legjobb védő, de erre a feladatra elég sok játékosa van a Brownsnak. Hall pedig tud segíteni a Garrett, Smith párosnak kergetni az irányítókat. Hall nem egy rossz játékos, de nem véletlen, hogy a második kör óriási belső védőfal rohanásának ő volt az utolsó kiválasztottja. A termete ad neki egy plafont és hiába atletikus ő is, nem hasonlítható a class egy-két csillagához.

3/85 OG, Zak Zinter, Michigan

A harmadik körre így igazán látványos hiányposzt nem maradt, de a támadófal sérülései tavaly megmutatták, hogy ezen a területen kicsit vékony a csapat. Igaz elsősorban a tackle-ök estek ki, de a belső támadófal is kezd kiöregedni. Valószínűleg ennek szól Zak Zinter kiválasztása is. A Michigan belső támadófalembere egy kimondottan magas (felső 15%) játékos a poszton, aki megnyúlt karokkal, de furcsán kicsi kezekkel rendelkezik.

Egy erős, fizikális játékos, aki megnyúlt testét használja, hogy megragadja ellenfelét és erőből irányítsa a párharcait. Már freshmanként beverekedte magát a kezdőbe és 42 mérkőzésen át volt a Michigan jobb guardja. Csapattársai és edzői szerint egy kiváló morállal rendelkező, szorgalmas játékos, aki megfelelő tapasztalattal és technikával rendelkezik.

A nagy gyenge pontja, hogy nem a legrobbanékonyabb játékos, a második szinten nem hatékony, üres térben elveszik és nem lehet egyedül sem hagyni a fal közepén. Guardként nagy tapasztalata van, de máshol nem játszott középiskola óta, így nem tudjuk mekkora flexibilitás van a játékában.

Akár azonnali kezdő is lehetne, mert kiforrott játékos, kicsi upside-dal, de a két guard poszt egyelőre adott a csapatnál, azonban Teller és Bitonio sem biztos, hogy évek múlva is itt lesz a csapatnál. Addig is jó biztonsági opció a csapatnak. Egy kicsi tackle lehetőséggel bíró játékos talán jobb lett volna, de a második nap végén már ilyen falembernek is bőven jó értéke van.

5/157 WR, Jamari Thrash, Louisville

A harmadik napot aztán egy elkapó húzassál kezdte a gárda és Jamari Thrash érkezett. Az első két pick egész jól festett, de Thrash iránt már kevésbé lehet rajongani. Egy alulméretezett játékos, akinek a magassága, súlya, a karhossza, de igazából minden fizikai paramétere átlag alatti. Azt gondolnánk, hogy akkor egy szokásosan kicsi, ellenben dinamikus, gyors játékos, de ez nem teljesen igaz. A hosszútávú sebessége ugyan nem rossz, de nem egy igazán robbanékony elkapó, az ugrásai és a 3 cone-ja kifejezetten gyengére sikerült.

A harmadik napon persze már nem kezdőket keres egy gárda, de legalább a potenciál legyen meg, amivel el lehet indulni. Ehhez pedig egy nagyon jó atletikus profil általában az egyik legjobb alap.

Ha a pozitívumokat keressük, akkor elsősorban azt lehet megemlíteni, hogy labdával a kezében egy ügyes játékos, aki konferenciájának az egyik legtöbb kikényszerített szerelését mutatta be tavaly. Alacsonyan van a súlypontja és szépen lát a pályán.

A Browns kezdő elkapószekciója adott, ráadásul a Cooper-Jeudy-Moore hármas minden típusú elkapót megtestesít, így Thrash mélységbe jött, de így sem a legbiztatóbb választás.

6/206 LB, Nathaniel Watson, Mississippi State

Kicsit hasonló az érzés a következő pickkel is. A hatodik körben ugyanis Nathaniel Watson jött a linebacker mélységbe. Nála is hasonló dolgokat lehet elmondani mint Thrash-nél. Posztjához mérve enyhén vékony játékos, aki nem is kimondottan jó atléta. Sőt Watson talán még ennél is elkeserítőbb számokat produkált. Az ugró és az agilitást mérő számokban az alsó 30%-hoz tartozik a teljesítménye.

A testfelépítése kapcsán ugyanakkor meg kell említeni, hogy bár kicsit vékony, de a magassága megfelelő és a karfesztávolsága és a kezei is kimondottan nagyok például. Ennek és egyenes vonalú sebességének hála nagy területeket képes bejátszani, így nagy területen lehet otthagyni coverage-ben is. Plusz jó pont, hogy egy elég biztos szerelő, az elmúlt években kevés elrontott szerelése volt. Be tud robbanni a lyukakba és le tudja vinni a futót nagy magabiztossággal, de blitzelni is tud.

Egy nagyon jó speciális egység játékos lehet belőle, amiben hatalmas tapasztalatot is szerzett hat éves egyetemi pályafutása során. A védelembe kerüléshez azonban elég sok helyen kellene fejlődnie. Az irányváltásai jó esetben is csak közepesek, a játékot lassan olvassa, play actionök, run pass option játékok és minden eset, amikor irányt kell váltani vagy gyorsan olvasni, az a nehezére esik. Továbbá több off field probléma is volt vele iskolai évei alatt.

Mivel a hatodik körben elsősorban ő is csak mélységbe érkezett, így nem nagy a baj, de éppenséggel a Browns linebacker sora olyan vékony, hogy ide elfért volna egy nagyobb potenciállal bevethető játékos.

7/227 CB, Myles Harden, South Dakota
7/243 DI, Jowon Briggs, Cincinnati

Az utolsó előtti játékos atletikus profilja már jobban néz ki, Myles Harden egy korrekt atléta, különösen ami a rövidtávú sebességet és az irányváltásokat illeti. Harden egy kisebb egyetemről (már amennyire a South Dakotát még lehet annak nevezni) érkezik, ahol négy szezon alatt sok tapasztalatot szerzett. Egy igazi emberezős corner mentalitással megáldott játékos, aki minden labdát meg akar szerezni, nagyon teper a pályán és nem fél ütközni.

A gond az, hogy a magassága és különösen a karhossza nem az igazi, így hiába van ott a labda közelében, néha ez kevésnek bizonyul. A rövid távú sebessége teljesen jó, ellenben mélyen már képes lemaradni.

Rá már abszolút igaz, hogy bár biztosan nem kezdőnek érkezik, de a potenciál, hogy egy elfogadható cserét lehetne nevelni belőle, abszolút benne van. Főleg Schwartz rendszerében lehet meg a helye az agresszivitásnak.

A sort pedig Jowon Briggs zárja, aki egy hatalmas erejű játékos, aki játszott már hármas technikán és nose tackle-ben is. A lényeg, hogy egy nagy futásfogó tömeg a fal közepére. Mivel elég vastag a Browns rotációja, így küzdenie kell a rosterre kerülésért, de egy hasznos első két downos játékos lehet.

Összességében

Ha nem választasz az első ötvenben, akkor ritkán tudsz összehozni nagyon szexi draftot, de a Browns választásaival azért sok probléma van. Igyekeztek hiányposztra hozni játékosokat, de kicsi potenciállal rendelkező, rossz atléták érkeztek. A támadófal szélére ráfért volna egy kis mélyítés, bár vannak ide játékosaik, de tavaly a legjobb négy tackle-jük is megsérült. A harmadik nap kifejezetten rosszul néz ki, nehezen tudom elképzelni, hogy bármelyik játékos is hasznos lesz a rotációban hosszú távon.

Értékelés: C+