Egy egész franchise sorsát nehéz egy holtszezonról a másikra megváltoztatni. Azonban ha egy kifejezetten gyenge pontot legalább közepes, vagy akár ténylegesen erős egységgé tudsz formálni a csapaton belül, akkor nagyot léphetsz előre. Úgyhogy most megnézzük melyek a legtöbbet fejlődő egységek a tavalyi évhez képest – a támadókkal kezdünk, és jönnek majd a védők is legközelebb.
Falcons irányító
Azt hiszem ezt nem különösebben kell magyaráznom, mindenki a saját szemével is meg tudja ítélni, hogy Kirk Cousins mennyivel jobb irányító Desmond Riddernél (és Taylor Heinicke-nél). De azért annak, aki hamar elengedte a Falcons meccseket rávilágítanék pár mutatóra, főleg ami a turnovereket illeti.
Riddernek ugyanis volt 12 interceptionje és emellé 7 fumble-je, szóval 19-szer adta el a labdát úgy, hogy csak 13 meccsen kezdett. Ráadásul ezek nem is olyan turnoverek voltak, amik nem igazán számítanak, hogy mondjuk egy hail marynél feldobod a labdát. Oké ez extra példa, de turnovereknél érdemes nézni azt is, hogy mennyi EPA-t vesztesz ezekkel, tehát mennyire fontos helyzetben érkeztek. Riddernek nagyrészt nagyon rosszkor jöttek az eladott labdái, hiszen a 2. legtöbb EPA-t vesztette el az irányítók közt ezekkel (csak Sam Howell vesztett többet). Ha közelről figyeltük a Falcons meccseit (nem hibáztatok senkit, ha nem), akkor is emlékezhetünk óriási bakikra az end zone környékén, ez a mutató pedig csak alátámasztja azt, amit láttunk. Mint mondjuk ez:
És azt sem mondhatjuk, hogy szerencsétlen lett volna, mert az egész ligában csak Howellnek volt több turnovert érő játéka a PFF szerint, illetve ha százalékosan nézzük, akkor csak Mac Jones játékainak nagyobb része kellett volna turnovert érjen. Szóval Ridder borzasztóan vigyázott a labdára (és egyébként Heinicke turnovert érő játék százaléka megegyezett az övével).
Na ehhez képest Cousins az egyik legjobban vigyázott a labdára tavaly sérülése előtt, és minnesotai karrierje átlagában feleolyan arányban vétett turnovert érő játékot, mint Ridder. Ez csak egy szelet persze, de már csak ezek kiküszöbölésével is hatalmasat léphet előre a Falcons passzjáték. És ha akartam volna és nem lett volna így is elég hosszú ez a rész (vagy nem lenne tök egyértelmű a különbség a két QB közt), akkor az egész passzjátékot is hozhattam volna (de ilyen kategória lesz később másnál), hiszen Zac Robinson koordinálásával a levegőben is jobban működhetnek, mint Arthur Smith alatt, illetve szinte biztosan jobban ki fogják használni a magasan draftolt ultratehetséges skill játékosaikat, mint Drake London vagy Kyle Pitts (és akár Bijan Robinson).