Egy jó szerepléshez mindig szükség van olyan játékosokra, akik X-faktornak tekinthetők, azaz vagy teljességgel nélkülözhetetlenek a csapatuk számára, vagy nagyon fontos lenne a jó teljesítmény a részükről a sikerek elérése érdekében. Ilyeneket keresünk legújabb sorozatunkban annyi kitétellel, hogy irányítót és edzőt nem választhatunk. Az AFC South lesz most terítéken.
Houston Texans
Ki a legnagyobb X-faktor?
Hihetetlen milyen változáson esett át mindössze egyetlen szezon alatt a Texans. Egy szürke, mindenki által lesajnált, rosszul edzett csapatból hirtelen az AFC egyik legígéretesebb fiatal gárdája lett egy jó edzői stábbal. Így most amikor olyan játékost keresek, akinek a kiesése nagyon érzékenyen érintené a csapatot, hirtelen nem is tudom kire mutassak, ugyanis tavaly megmutatták, hogy egy komplett csapat képét festik akkor is, ha sérülésekkel kell küzdeni. Lényegében a teljes támadófal sérült volt a szezon egy bizonyos pontján és kilenc különböző felállásban álltak fel, de mégis nehéz volt rajtuk fogást találni.
Ráadásul az elkapósorukat se kerülte el a sérülésbogár, mindössze Nico Collins volt az egyetlen stabil pont. Épp ezért hozom őt, még akkor is, ha Stefon Diggs megszerzése és Tank Dell felépülése miatt maradnának célpontok akkor is, ha az új csillag kiesne hosszabb időre. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a Texans rendszerében pont egy ilyen típusú elkapónak van hatalmas szerepe. Bobby Slowik a Shanahan iskolán nevelkedett, így a pálya közepét uraló, sok elkapás utáni yardot gyűjtő elkapók aranyat érnek. Collins pedig pontosan ez, még ha nem is egy hagyományos fajta. Egy magas, erős játékos, aki még rengeteg yardot gyűjt az elkapások után. Az egyik leghatékonyabb volt az in, slant és post útvonalakon is a tavalyi szezonban, és nagyszerű kémiája alakult ki Strouddal.