Összefoglaló
A Vikings simán, a Falcons szenvedve nyert
Az idei utolsó dupla hétfő esti rangadón a Vikings nagyon simán megverte a Bearst, míg a Falcons megszenvedett a jelenleg 1/1-es Raiders ellen.
Chicago Bears @ Minnesota Vikings 12-30
A Vikings könnyedén hozta a kötelezőt és magabiztosan verte meg a csoportrivális Bearst. Nem sokáig volt kérdés a kimenetelt illetően, ugyanis a Bears első támadásából elbukott negyedik és 1-re, amit még csak mezőnygóllal büntetett a Vikings, utána viszont Jonathan Greenard szerzett egy strip-sacket, amiből nem sokkal később Justin Jefferson ért el touchdownt (amit a rákkal küzdő Randy Mossnak ajánlott), így gyorsan 10-0 áll az eredményjelzőn. A chicagóiak a félidőben nem is tudtak pontokat szerezni, ugyanis még egyszer puntoltak és még egyszer elbuktak negyedik kísérletre. A Vikings közben feltett még három pontot a táblára (és egyszer negyedikre elbuktak, amikor meglepő módon nem a mezőnygólt választották).
A második félidőben a Bears rúgott két mezőnygólt, csakhogy a minnesotaiak erre két touchdownnal válaszoltak Aaron Jones és Cam Akers futásaival, így el is dőlt a mérkőzés. A negyedik negyedben még a Chicagónak összejött egy blokkolt punt, amiből nem sokkal később Keenan Allen szerzett egy becsület TD-t (a kétpontos nem sikerült), de kaptak még egy mezőnygólt, így 30-12-re vesztettek.
Nagyon sima volt, így a Vikings menetel tovább, ráadásul saját kezében a sorsa az első kiemelésért, hiszen ha mindhárom maradék meccsét hozza, köztük a Lions ellenit, akkor bizony megszerzi a bye weeket. Nem lesz egyszerű a Packers, Seahawks, Lions trió ellen, de elég jól tolják. A Bearsnél pedig továbbra is elég kilátástalan minden, az offense az első félidőben megint szinte semmire sem volt képes, a támadófal szenvedett, ahogy Caleb Williams is.
Atlanta Falcons @ Las Vegas Raiders 15-9
Kötelező meccs volt ez a Falconsnak, pláne azok után, hogy a Raidersből Maxx Crosby az egész szezonra kidőlt. Nem is kezdődött nagyon rosszul a mérkőzés, Kirk Cousins egy pillanatig értelmes irányító benyomását keltette, a Falcons pedig ha nem is gálázva, de 7-0-ra behúzta az első negyedet. A maradék 45 percben pedig bebizonyította, hogy éppen csak jobb csapat, mit az 1/1-esélyes, harmadik számú irányítóval és legjobb védője nélkül felálló Raiders.
Az Atlanta a mérkőzés hátralévő részében képtelen volt TD-t szerezni, sőt az offense összesen nem tudott egy TD-nyi ponthoz hozzájárulni. Mindezt úgy, hogy folyamatosan rövid pályáról indulhattak, a védelem pedig egy safety mellett kétszer is turnovert harcolt ki, vagyis a meccs nagy részében Cousinsék támadhattak. És bár a futójáték elég jól ment (37 futásból 168 yard), de a veterán irányító Desmond Ridder szintjén játszott: 17 passzából csak 11 volt jó nettó 93 yardért, egy TD-ért és egy INT-ért.
A negyedik negyedben így a végtelen lehetőség ellenére is csak 15-3-ra vezetett a csapat (a helyzet egy fokkal jobb lett volna, ha nincs egy kihagyott mezőnygól egy amúgy botrányos támadás után, a Raiders 39 yardosáról indulva). És ahogy lenni szokott, a Raidersnek végül csak összejött egy TD 2:54-gyel a mérkőzés vége előtt. Ezt követően viszont a Falcons nem tudta leégetni az órát, így Ridder esélyt kapott, hogy 1:50 alatt átmenjen a pályán és megverje a volt csapatát. Végül csak a Falcons 35 yardosáig sikerült eljutni, ahol két kvázi Hail Maryre maradt csak idő, a második pedig INT lett, így egy labdaeladással végződött a meccs.
A Falcons ezzel továbbra is csak egy Bucs vereségre (és értelemszerűen egy Atlanta győzelemre) van a csoportelsőségtől, pedig egyáltalán nem mutat PO-szintű játékot, sőt jelenleg az NFC egyik leggyengébb csapatának benyomását kelti. A Raiders szezonjának már régóta annyi, de legalább szimpatikusan végigküzdötték ezt a meccset is.