Alvin Kamara egészen hihetetlen meccsen van túl, hiszen 6, azaz hat futott touchdownt szerzett a Vikings ellen, amivel elképesztő rekordot állított be. Eddig ugyanis csak egyetlen egy játékos volt képes erre: Ernie Nevers a Chicago Cardinals színeiben még 1929-ben, tehát bő 90 évvel ezelőtt. Ez volt holtversenyben az NFL történetének legrégebb óta fennálló rekordja. Kamara emellett a negyedik játékos lett a történelemben, akinek egy meccsen hat nem-passzolt TD összejött, Nevers mellett Dub Jones (1951) és Gale Sayers (1965) volt képes erre ezelőtt.
És ha belegondolunk, hogy Sean Payton döntése miatt majdnem nem jött össze ez Kamarának… a főedző ugyanis a futó ötödik TD-je után a következő goal line szituációnál Taysom Hillt küldte fel megfutni a hatpontost. Szerencséje Kamarának, hogy adódott még egy lehetősége, ahol a karácsonyi cipőiben beállíthatta a rekordot.
A running back egyébként 155 yardig jutott a földön, ami karrierje legjobb teljesítménye. Idén franchise rekordot jelentő 21. TD-jét is megszerezte, és karrierje legjobb idényét futja 932 futott- és 1688 scrimmage yarddal. Ezen kívül szintén egyéni legjobbját jelentő 83 elkapásnál jár, megszakítva a sorozatot, miszerint első három évében mindig 81 elkapással zárt.
De nem csak Kamarának marad emlékezetes a találkozó, ugyanis talán utolsó előtti alapszakasz mérkőzésén Drew Brees is elért egy mérföldkövet: megdobta 80 ezredik passzolt yardját is, az NFL történelmében elsőként. A második helyen Tom Brady áll 78.457-tel, és ha a Saints irányítója szögre akasztja a sisakját az év végén, akkor a Buccaneers QB-ja jövőre megdöntheti ezt a rekordot.
A Saints pedig ezzel a győzelemmel zsinórban a negyedik csoportgyőzelmét könyvelheti el.
Ezeknek a rekordoknak az említésekor mindig felmerül bennem a kérdés, hogy a playoffot melyik szervezet rendezi? Lévén az sosem tartozik az “nfl történelméhez” 😄
Playoff és alapszakasz mindig külön számít 🤷♂️
Nyilván. Akkor is vicces ez az”nfl történelmében” meghatározás, mert ez így konkrétan nem igaz 😀
Mintha pl. a BL-ben külön számolnák a csoportkör és a kieséses szakasz góljait és csak az egyiket neveznék a “BL történelmének” részeként. Mindegy, semmi sem múlik ezen, de annyira látványos hülyeség (a megfogalmazás mindenképpen), hogy mindig megmosolyogtat.
Pedig eccerű a logikája: a PO-ba csak pár csapat kerül be, így a kiemelkedő egyéni teljesítmények néha nem érvényesülhetnek a PO-ban, mert a csapat már nem annyira jó. De tekintsd úgy, mint ha az alapszakaszban a csoportok bajnokságok lennének, akiknek a győztesei játszhatnak a BL-ben. A BL és a nemzeti bajnokság külön mérendő.
A logikáját értem én (lehet mellette ellene is érvelni), de a megfogalmazás konkrétan nem állja meg a helyét. Az NFL történelmébe bele tartozik minden NFL mérkőzés. A bajnoki gyűrűt sem az alapszakasz végén osztják.
Az általad hozott példánál maradva, a nemzeti bajnokságok teljesen külön szervezetek által működtetett, más csapatok részvételével zajló küzdelmek, mint a BL.
Nincs persze ennek nagy jelentősége, csak vicces, hogy egy ekkora szervezetnél ilyen bután fogalmazzanak, ha már ilyen logika alapján számolják a rekordokat.
Nem állítom, hogy nincs igazad, de azt kell megérteni, hogy van egy aránytalanság, amit nem lehet feloldani. Jelesül az, hogy a PO-ba csak pár csapat kerülhet, tehát az a kiemelkedő képességű játékos, aki önhibáján kívül nem jut PO-ba nem érheti hátrány azzal a kiemelkedő játékossal szembeni megméretésben, amelyik viszont bejut a PO-ba. Ilyenformán azokat az eredményeket, amiket azonos feltételek mellett teljesítettek – alapszakasz – külön számolják, és a PO-ban résztvevők teljesítményét is külön számolják.
Persze ez utóbbi is egy ökörség, hiszen a PO-ban is vannak olyan játékosok, akik – mivel a csapatuk kiesik az első vagy második körben – hátrányt szenvednek el másokhoz képest, tehát a PO rekordok úgy hülyeségek, ahogy vannak, de ezt már nézzük el z NFL rekordkreátorainak, akik csináltak már ennél nagyobb ökörséget is.
Megértem és egyet is tudok érteni vele. Nem is a logikával van alapvetően bajom, hanem az elnevezést tartom nevetségesnek. De mit akadok én ezen fenn ott, ahol a nemzeti bajnokot szerényen világbajnoknak nevezik 😀
Az utolsó mondatodon én is elgondolkodtam már: vajon az amcsik ennyire öntelt, beképzelt emberek, vagy ennyire buták? Mondjuk nem tudom, melyik a rosszabb…
Jogos is amit mondasz meg nem is. Azért veszik külön mert nem mindenki jut playoffba, ha olyan csapatod van mint Staffordnak attól még lehetsz jó QB és a legjobbak között is szerepelhetsz, de egyedül nem fogsz 10+ évig rájátszásba jutni
Na, én meg tegnap éjjel benéztem a dolgot, mert az újkori NFL rekordokat (1950-től) mutatta a Pro football listája és azon csak 5 TD-s teljesítmények voltak. Így nézve Payton még nagyobb gyökér, mert Kamarának lehetett volna esélye a hét TD-re egy meccsen, amivel abszolút első lehetett volna az NFL történelmében. Ritka nagy mocsokság volt ez a főedzőtől és leginkább ökörség, mert lerombolt egy kiváló hangulatot és viszonyt a PO előtt. Aztán persze nem tudhatjuk, mit akart ezzel megtorolni, de az is lehet, hogy az idiótája nem tudta, milyen rekord lehetősége előtt áll Kamara. Akárhogyis, de egy seggfej, pont, mint Ditka 1985-ben, amikor nem engedte a rommá vert Pats ellen egy yardról TD-t futni a SB- on a Bears legendájának, Walter Paytonnak. Meg is bűnhődött érte a rohadék.
“Ez volt holtversenyben az NFL történetének legrégebb óta fennálló rekordja.”
Mi a másik?
Legtobb pont egy meccsen egy jatekostol (Nevers, ugyanazon a meccsen).
Igen, a meccsen három hihetetlen rekord született. Az értékük szerinti emelkedő sorrendben (név, kategória, indoklás):
3. Kamara – 6 futott TD (szuper, de volt már ilyen, ha nagyon régen is)
2. Brees – 80 000 yard (nagyon szuper, de valaki más még megdöntheti, legalábbis elméletben)
3. Payton – taplóság (ilyen még nem volt és túlszárnyalni sem fogják soha)