NCAA szezonbeharangozó cikksorozatunk következő állomása a BIG12, ahol tavaly vaskos meglepetés született. A két nagyágyú, a Texas és Oklahoma azonban elég jól erősített az offseasonben és feltehetőleg konferenciagyőzelemmel együtt szeretnék otthagyni majd a csoportot.
Oklahoma Sooners
Legnagyobb erősség: Támadórendszer lehetőségei
Lincoln Riley és Caleb Williams távozása után furcsa lehet ilyet leírni, de a Jeff Lebby – Dillion Gabriel irányító-koordinátor páros legalább olyan izgalmas mint az USC-hez távozó duó. Sőt, ez a tandem már dolgozott együtt az UCF-nél 2019-ben, így várhatóan tökéletes közeli összhang alakulhat ki közöttük. Ez lesz megtámogatva egy pofás támadófallal és pár nagyobb skill tehetséggel, mint például Marvin Mims elkapó poszton. Gabriel mozgáskultúrája és dobótechnikája abszolút lehetővé teszi, hogy akár sok option játék legyen, ugyanakkor azt is, hogy mélyen is teszteljék az ellenfelek védelmeit.
Legnagyobb erősítés: Brent Venables
A fentebb említett duó mellett természetesen az új főedző, a Clemson védőkoordinátori székéből érkező Brent Venables felé is nagyok lesznek az elvárások. A Sooners defense az elmúlt éveket folyamatosan a liga második felében zárta, ezen pedig nem lesz nehéz javítani. Venables a Clemsonnal az elmúlt öt évben négyszer is a legjobb 10-ben zárt kumulatív és egyes hatékonysági mutatók tekintetében, emellett kitűnő szeme van hozzá, hogyan aknázza ki emberei erősségeit.
Legnagyobb kérdőjel: Front7
Ez azonban nem lesz a legegyszerűbb feladat, mert hiába van jó szeme a mesternek, ha egyszerűen nem elég tehetséges a keret. Márpedig a secondary hiába néz ki pofásan, előtte már nagy bajok vannak. Venables rendszere ráadásul nagyban épít a linebackerekre, akik egy-egy jól irányzott blitz-cel és coverage feladatokkal is meg vannak bízva. Nos, az oklahomai egységben nagyítóval kell keresni azokat a játékosokat, akiket nyugodt szívvel a pálya közepén ott lehet hagyni.
[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]
Texas Longhorns
Legnagyobb erősség: A liga egyik legjobb QB-RB-WR potenciálja
Quinn Ewers kihasználta a transfer portált és mindössze két snap után otthagyta az Ohio State-et, hogy kezdő reményekkel érkezzen Texasba. Az öt csillagos, hatalmas tehetség a nyári edzések alkalmával megmutatta, hogy jól olvassa a játékot és gyors, erős keze is van. De vajon elég érett már a játékhoz? Ha nem, akkor sincs nagy baj (már amennyiben képes visszavenni az arcából), mert mellette a liga legdominánsabb futója fog harcolni. Bijan Robinson tavaly a legtöbb missed tackle-t harcolta ki kísérletenként, a harmadik legtöbb yardot kontakt után kísérletenként és minden kumulatív mutatóban a legjobb húszban volt. A NCAA legnagyobb tehetsége a poszton, a jövő évi draft elsőszámú futója. Elkapó poszton pedig ott van az a Xavier Worthy, aki tavaly miután beverekedte magát a kezdőbe, a targetek több mint 30%-át bezsebelte. Nem is véletlen, ugyanis nagy termete mellé őrületes gyorsaság társul. Ha Ewers beérik, akkor ezt a triót senki nem állítja meg.
Legnagyobb erősítés: Érkező célpontok
Természetesen Ewers a legnagyobb nevű érkező, de legalább ennyire fontos, hogy rajta kívül két megbízható elkapó és egy tight end is érkezett a csapathoz. A legnagyobb név Isaiah Neyor, aki a Wyomingot hagyta ott és tavaly hét darab legalább 30 yardos touchdownt szerzett, ami a hatodik legtöbb volt az FBS-ben.
Legnagyobb kérdőjel: Támadófal
Ezt a támadósort egy dolog állíthatja meg. A saját támadófala. Az a fal, amely már tavaly is gondot okozott, négy és fél sacknél is többet nyeltek be átlagban mérkőzésenként és rendszeresen a backfieldre engedtek a futójátéknál embereket. Amiben bízni lehet, hogy Steve Sarkisian van olyan dörzsölt vezetőedző, hogy sok rövid passzos játékot, play actiont használ továbbra is, hogy ne tegyen tönkre mindent ez az egység.
Baylor Bears
Legnagyobb erősség: stabilitás a támadófalban
A Baylor támadógépezete a tavalyelőtti középmezőnyből a legjobb húszba ugrott EPA alapon, amelyben nem csak Jeff Grimes támadókoordinátornak, de a kiváló offensive line-nak is hatalmas szerepe volt. Ráadásul ebbe az egységbe érkezett több új erő is a transfer portálon keresztül, hogy pótolja a távozókat, így továbbra is azt kell feltételeznünk, hogy ők lesznek a konferencia legdominánsabb egysége.
Legnagyobb erősítés: Váltás irányító poszton
Garry Bohannon nem volt tragikus, ellenben túlzottan jó se. Pont arra elég, hogy egy bivalyerős támadósor mögött, nem sok kockázatott vállalva, lehozta hiba nélkül, amit le kellett. Sérülése után az alapszakasz végét már Blake Shapen fejezte be. Nem is játszott rosszul, de az edzői stáb a Bowl game-re nem mert kockáztatni és visszatették az egész évben megszokott kezdőt. Az offseason alatt azonban Shapen kijátszotta a kezdőből elődjét, aki azóta el is hagyta a csapatot, így minden adott arra, hogy Shapen megvillantsa potenciálját. Azon a három mérkőzésen ugyanis merőben bátrabban és fantáziadúsabban játszott, mint szürke kollegája.
A legnagyobb kérdőjel: Kevés újdonság
A Baylornál tavaly sem voltak nagyok az elvárások, a legjobb öt csapatba se jósolta őket senki a szezon előtt a BIG12-ben. Idén azért már jobban odafigyelnek Dave Aranda legénységére, de most sem ők a top favoritok. Méghozzá azért, mert amíg a riválisok jól erősítettek, náluk nem történt érdemi előrelépés. Mindössze három játékos jött a portálról, de recruitingban sem tartoznak a legjobb 30 csapat közé. Ha Shapen fejlődése elmarad a várttól, akkor ebből aligha lesz címvédés.
Oklahoma State Cowboys
Legnagyobb erősség: A rutin
Tavaly a csapatot a védelem repítette, ahova idén visszatér a front7 két stabil pontja, Tyler Lacy és Collin Oliver is, valamint szinte a teljes secondary. A legnagyobb rutinnal azonban Spencer Sanders rendelkezik, akinél kevés irányító van, aki hosszabb ideje vezetné csapatát a Power5 kezdői közül. Nem a legizgalmasabb játékos és nem is a legjobb, ellenben nagy tudással és higgadtsággal bír. Sőt a tavalyi idényre sikerült kicsit csökkentenie a sok gondot okozó, labdaeladást ígérő játékainak számát is.
Legnagyobb erősítés: Tyrone Weber
Nem sok igazán nagy név érkezett a csapathoz, így talán a támadófalba érkező Webert lehet megnevezni, mint aki sokat számíthat. A támadófal tavaly nagyon felemásan teljesített, az egység egy része maradt, de sok fiatal is várja a bevetést. Nekik segíthet az érkező játékos, aki a fal belsejének adhat stabilitást.
Legnagyobb kérdőjel: Passzjáték
Arról már esett szó, hogy Sanders nem a legjobb irányító a ligában. Ráadásul sokszor az húzza ki a csávából, hogy higgadtan mozog el nyomás elől. Ami még aggasztóbb, hogy nincs is kinek passzolnia. A skill személyzet ugyanis az egyik legszegényesebb a csapatnál az egész BIG12-et nézve. Jóformán nincs egyetlen játékos sem, aki a robbanékonyságával fenyegetne, így továbbra is abban kell bízni, hogy a védelem nyeri a bajnokságot. Szintén meg lehet említeni, hogy bár Sanders igyekszik vigyázni a labdára, de sokszor a legrosszabbkor adja el. Tavaly kilencszer adta el a labdát a saját térfelén, amellyel rendszeresen nagyon rossz szituációba hozta a csapatát.
TCU Horned Frogs
Legnagyobb erősség: Elkapósor
A jövő évi draft class egyik legnagyobb termetű top elkapója Quentin Johnston, aki 195 centiméteres magassággal riogat. Ráadásul meglepő módon ezzel a termettel inkább egy mélységi célpontról van szó, legalábbis csapata sokat használta go és post route-okon a kiváló játékost. 18,7 yardos elkapásonkénti átlaga az ötödik legmagasabb volt az országban. Őt kiválóan egészíti ki Taye Barber, aki 178 centiméter és mindössze 80 kilogramm, ennek megfelelően pedig kitalálható, hogy egy főleg slot elkapóról van szó. Ők ketten nagy potenciált adnak ennek a támadósornak.
Legnagyobb erősítés: friss erők
Szinte rekordszámú, 15 új ember érkezett a transfer portálon keresztül, akik a negyedik legtöbb karrier kezdő snapet hozták a csapathoz idénre. A támadófal nagy részébe érkezett új arc és a defense is alaposan fel lett tankolva.
Legnagyobb kérdőjel: a védelem
Erre a tankolásra azonban talán egyetlen más FBS egységnek nem volt ekkora szüksége, ugyanis a Horned Frogs defense tavaly az utolsó előtti volt az egész FBS-t nézve a playenkénti EPA mutatót tekintve. Nem volt egyetlen kiemelkedő pont sem ebben ez egységben és boldog-boldogtalan úgy ment át rajtuk, mint kés a vajon.
Iowa State Cyclones
Legnagyobb erősség: A BIG12 két talán legjobb védője
Sehol máshol nem volt annyi fontos távozó, mint az Iowa State-nél, így egyelőre teljes rejtély, hogyan építik újra a keretet. Mindössze két biztos pont van a csapatban, ellenben ők elég nagy magabiztossággal tekinthetőek húzóneveknek is. Az edge rusher Will McDonald minden ötödik védősnapjét megnyerte az elmúlt három évben és minden hatodik snapjén nyomást generált. Anthony Johnson pedig talán még nála is nagyobb név, aki nagyon tapasztalt és valódi irányító a védelemben. Egy igazi playmaker, aki nem csak safety, de vezér is a pálya közepén, akitől nem idegen a corner poszt sem.
Legnagyobb erősítés – Legnagyobb kérdőjel: Teljesen új csapat
Ahogy említettem, a legkevesebb snap a Cycloneshez tér vissza jövőre, ráadásul érkezők a portálról sem igazán voltak. Mindössze két kezdő kaliberű játékos érkezik, pedig az offense építőköveinek legfontosabb tagjai távoztak. Ez megspékelve a BIG12 egyik legnehezebb sorsolásával, nem túl biztató jövőképet ad számunka.
[/ppp_patron_only]
