Szokás mondani, hogy “az vagy, amit a mérleged megmutat rólad”. Ezzel valahogy sosem tudtam egyetérteni. Az NFL-ben egy-egy szezon is rendkívül kis mintát jelent, nemhogy még idény közben ránézve erre, ráadásul olyan kicsik a különbségek a csapatok közt, hogy a mérkőzések kimenetelében jóval nagyobb a szerencsefaktor, mint azt szeretnénk elismerni. És hogy mennyire nem igazak Bill Parcells fenti szavai, arra jól rámutat az NFC két éllovasa, a Philadelphia Eagles és a Minnesota Vikings.
*A cikk a támogatóink kérése és szavazata alapján készült. Ha Te is szeretnél beleszólni, milyen tartalmak kerüljenek ki az oldalra, legyél a 3500 forintos támogatónk a Patreonon. Ezzel egyébként részt vehetsz a havi flag focinkon és beszélgethetsz velünk és a többi támogatóval a Discord szerverünkön.*
Két azonos mérlegű csapat nem feltétlen ugyanolyan erejű, és ha azt akarjuk megmondani, hog ki fog nyerni, vagy legalábbis ki az esélyesebb egy meccsen, akkor nem lehet egyedül a győzelem-vereség arányra hagyatkozni. Tökéletes példa a 10-2-es Vikings és az 5-7-es Lions mérkőzése a hétvégéről, ahol a detroitiak favoritok voltak és nyertek is a minnesotaiak ellen. Szerencsére azonban vannak már olyan fejlettebb mérőszámok, amik jobban mutatják egy csapat erejét (amellett, hogy sokszor a puszta szemünkkel is meg tudjuk ezt állapítani), jobban mérik annak teljesítményét és jobb adattal szolgálnak előretekintés szempontjából.
Ilyen például az EPA mutató, ami várható hozzáadott pontokat jelent, tehát minden teljesített játéknál megnézik, hogy ezzel mennyivel kerültél közelebb a pontszerzéshez (vagy épp távolabb), hány töredékpontot adtál hozzá a támadáshoz, vagy hányat vettél el védekezésben. Lehet mérni többek közt offense, defense oldalra is és lehet játékonként vagy drive-onként vagy meccsenként is kategorizálni. A legegyszerűbben elérhető az EPA/play mutató az rbsdm.com oldalon, ahol szabadon lehet szűrni több mindenre is. A legátfogóbb képet az alábbi kép mutatja, x tengelyen a támadó-, y tengelyen a védő EPA mutatóval.
Ezen látható például, hogy a Chiefs nyújtotta eddig a legjobb támadóteljesítményt a szezonban, az Eagles pedig a legjobb összteljesítményt. Lehet bogarászni bőven az ábrát, kicsit előretekintve a mai cikkünk vonatkozásában a Vikingst emelném még ki épp az átlagponthoz legközelebb.
Persze tegyük hozzá, hogy az EPA sem egy tökéletes mutató, például nem veszi figyelembe a sorsolás erősségét (amit elég sokféleképpen lehet nézni és egyik sem tökéletes), ami még egy fontos tényező tud lenni a csapatok erejének mérlegelésekor. Ezt megteszi a Football Outsiders DVOA mutatója, ami egy eléggé széles körben elfogadott és használt mérőszám. Ez gyakorlatilag minden szituációban vesz egy ligaátlagot és ehhez viszonyítja az adott csapat teljesítményét egy játék során, majd ezt igazítja ki az ellenfél erősségével (szintén DVOA alapján).
Erre sajnos nincs ilyen fancy ábra, mint az EPA-re, de a két kipécézett csapatunknál maradva az a helyzet, hogy az Eagles csapatszinten a legjobb a ligában a DVOA mutató szerint, támadóoldalon a második, védőoldalon a hetedik. A Vikings a 21. legjobban teljesítő csapat a ligában 14 fordulót követően, támadóoldalon a 18., védőoldalon a 22. helyet éri el. Mérleg szinten tehát nincs nagy különbség köztük (nem tökéletes az időzítés, múlt héten még nagyobb lett volna a kontraszt), ellenben lerakott teljesítményben már jelentős.
Na és akkor a bevezető után térjünk rá arra a kérdésre, amit a támogatóink tettek fel és szavaztak meg: miért vegyük vagy épp ne vegyük komolyan a Vikingst és az Eaglest?
[ppp_patron_only level=”1400″ silent=”no”]
Miért vegyük komolyan az Eaglest?
Az Eaglesé a legjobb mérleg a ligában. Oké, ahogy fentebb rámutattunk, ez azért tud csalni. Ennél már jobb képet mutat a pontkülönbség. Abban is az Eagles a legjobb. Menjünk még mélyebbre. EPA/play alapján is az Eagles a liga legjobbja. Oké, ez nem veszi figyelembe a sorsoláserősségét, szóval nézzünk akkor DVOA-t. Ebben is a Sasok az elsők. Bármennyire is mélyre megyünk, nincs olyan statisztika, ami azt mutatja, hogy az Eagles jó szereplése átverés lenne.
Ez egy nagyon jó csapat és nehéz kivetnivalót találni bennük. A támadófal a liga legjobbja. Az AJ Brown, Devonta Smith, Miles Sanders, playoffra visszatérő Dallas Goedert skill sor kiváló. Jalen Hurts MVP-szinten játszik és egyre nehezebb komoly negatívumot találni a játékában. Ahogy az irányító, úgy az offense is folyamatosan fejlődik, az edzői stáb hétről hétre új válaszokat tud kitalálni, ami egy alapvetően kicsi playbookkal játszó csapatnál különösen fontos. A védőfal rendkívül mély és nagyon tehetséges, a CB duó talán a liga legjobbja. Jonathan Gannon védőkoordinátor is sokkal változatosabb gameplaneket talál ki és az időnként felmerülő kritikákat ki tudja javítani (lásd futás elleni védelem). Nehéz mibe belekötni, talán a safety-sorba, de Gardner-Johnson is vissza fog térni a rájátszásra. Ez egy abszolút komplett csapat és nem csak a játékosok, hanem az edzői stáb is kiváló munkát végez.
Az egyetlen, ámbár nagy kritika az irányukba az, hogy nem játszottak olyan csapat ellen, illetve nem vertek meg olyan csapatot, amelyik igazi top contender lenne. És ez kétségtelenül jogos kritika, hiszen tagadhatatlan, hogy könnyű volt a sorsolásuk: DVOA alapján a harmadik legkönnyebb. A jobb csapatok közül a Vikings és a Titans jött szembe, illetve a Dak Prescott nélküli Cowboys, esetleg a Commanderst vehetjük ide, mint valószínű playoff-résztvevő. Ez nem túl impresszív.
Azonban szerintem a legtöbben rossz dologra következtetnek abból, hogy nem volt még kellő számú erős ellenfelük. Ugyanis ez nem azt jelenti, hogy a Sasok ne lennének nagyon jók, vagy hogy átverés a mérlegük, vagy hogy nem valók a legjobbak közé, hiszen minden statisztika, szemteszt vagy bármi ezt mutatja. Hanem azt jelenti, hogy nincs kellő tapasztalatuk: ritkán voltak belekényszerítve nehéz helyzetbe, ritkán kellett hátrányból játszaniuk, ritkán égett a talpuk alatt a talaj.
Gondolom senki sem kételkedik abban, hogy a Chiefs a liga legjobbjai közt van. Pedig a három topcsapat ellen, akikkel játszottak, 1-2-es mérleget értek el (49ers, Bills, Bengals). De ez nem olyan fontos. A legjobbak egymás között szoros meccseket játszanak, amik minimális dolgokon múlnak és kis túlzással pénzfeldobás is dönthetne közöttük, hogy éppen az adott héten ki nyer. Nem ez mutatja meg, hogy ki mennyire erős. Sok kimutatás rávilágított már, hogy a jó csapatok ismérve elsősorban az, hogy a közepes és gyenge gárdákat könnyű szerrel intézik el. Ezt pedig az Eagles maradéktalanul megtette.
Aggodalmat tényleg inkább az jelenthet, hogy nincs tapasztalatuk top csapatok ellen és keveset voltak nehéz helyzetbe állítva, ez pedig elképzelhető, hogy a rájátszásban visszaüt majd.
Miért ne vegyük komolyan a Vikingst?
A Vikingsé holtversenyben a második legjobb mérleg a ligában. Az Eagles +138-as pontkülönbségéhez képest azonban a Vikingsé mínusz 1. Ez már gyanús. EPA/play alapján a 18. legjobb támadósor és a 15. legjobb védelem a csapaté. Ez közel sem topcsapathoz méltó. És ha belevesszük az ellenfelek erősségét is, akkor DVOA alapján mindössze 21. a gárda. Ez alapján nem hogy a liga második legjobb mérlegével kellene rendelkezzen a Vikings, hanem negatív győzelmi mutatóval. Előttük van jelenleg DVOA-ben például a Steelers, a Jaguars, a Falcons, de még a Packers is! Tehát amint mögé nézünk a győzelmek és vereségek számának, gyakorlatilag nincs olyan mélyebb szintű mutató, amiben a középmezőnynél jobb lenne a Vikings.
És hogy mennyire rosszak ezek a mutatók a mérleghez képest? Negatív pontkülönbsége soha egyetlen 10+ győzelmes csapatnak nem volt még 13 meccs után. Ilyen rossz, és egyáltalán negatív (tehát a ligaátlagnál rosszabb) DVOA mutatója egyetlen 10+ győzelmes csapatnak sem volt még 13 meccs után (Fun fact: a 2000-es Vikings a második legrosszabb). Sőt, még csak 9-4-esnek sem! Nem véletlen mondják, vagy épp mondjuk, hogy a mérleg bizony csal a Vikings esetében.
Ez pedig leginkább arra vezethető vissza, hogy az összes egy labdabirtoklásos meccsüket megnyerték. És kilenc ilyenjük volt! Ez egész egyszerűen példátlan sorozat. A holtszezonban mindig arról beszélek, hogy ha valaki egyik évben sok egy labdabirtoklásnyi különbséggel eldőlő meccset nyer meg, akkor visszaesés várható tőlük, ugyanis hosszú távon ezek beállnak egy 50 százalék körüli mérlegre. A Vikingsnak eddig hihetetlen szerencséje volt ezeken a meccseken, mindig ők jöttek ki jobban a mérkőzés végén a kulcsszituációkból. És egy ideig lehet mondani, hogy rendkívül jók szituációs fociban és megvan bennük az X-faktor vagy bármi ilyesmi, de ezen a ponton ezzel a 9-0-s mérleggel már rég túllendültünk.
Minden kétséget kizárólag hosszú távon fenntarthatatlan ez a mutató. Azonban ez nem jelenti azt, hogy ne nyerhetnének még három ilyet, vagy hogy a rájátszásban ne jöhetne ki jól a lépés még kétszer-háromszor. Ilyenre is láttunk már példát, tehát a Vikings szurkolóknak egyelőre nem kell azzal törődniük, hogy “de hát nem is ilyen jók”, nekik elég a sikereket élvezni és szurkolni – legfeljebb nem túlságosan magas elvárásokat felállítani a csapat irányába.
Mert a Super Bowl nem lehet elvárás egy olyan védelemmel, ami 400+ yardot enged öt meccsen zsinórban. Vagy ahol a futások harmada nem tud pozitív yardot termelni (az utóbbi öt hétben). Vagy ahol a passzjáték olyan inkonzisztens, hogy az első és negyedik negyedekben parádésan megy (3. EPA/dropback alapján), de a második-harmadik negyedben teljesen beszakad (24.). Ettől még összejöhet, láttunk már nagyobb csodákat is. Csak ne lepődjünk meg azon, ha a legtöbben nem ezt jósolják.
[/ppp_patron_only]
Legfrissebb cikkeink
- Black Friday az FK!-nál: Éves Reklámmentes csomag 12 havi FK!+ előfizetés aráért!
- Kivágta magasan draftolt TE-jét a Broncos, megsérült a Colts legjobb elkapója
- Sose volt még olyan jó csoport, mint az idei NFC North
- Jabrill Peppers visszatérhet a Patriotshoz, de még nem úszta meg a büntetést
- A vasárnap esti rangadó után letartóztatták a Rams elkapóját
- Miről írjunk jövő héten?
- Touchdown #12 – Kingsbury-szakadék, összeálló Seahawks-védelem és feltámadó Bryce Young
- Daniel Jones kizárta a Raiderst, tényleg contenderhez akar igazolni
- Így áll a playoff-harc a szezon kétharmadánál
- Így néz ki a draftsorrend 12 forduló után
- A bátyó megverte az öcsit – a Ravens szétfutotta a Chargerst
- Triple Coverage #569 – A 12. forduló összefoglalója
- Elveszítette kezdő safetyjét a Bucs
- Második olvasás #12 – A Dolphins és a Commanders is rácáfol az esélyekre?
- A Ravens majdnem cserélt Calais Campbellért, de Mike McDaniel megvétózta
Legutóbbi hozzászólások
- gaztalos on Miről írjunk jövő héten?
- gaztalos on Miről írjunk jövő héten?
- Lalosz on Miről írjunk jövő héten?
- katonadani on Miről írjunk jövő héten?
- Cseh Tibor on Miről írjunk jövő héten?
- Newla on Miről írjunk jövő héten?
- Newla on Miről írjunk jövő héten?
- Newla on Miről írjunk jövő héten?