Az NFL-ben minden évben sok változás történik edzői fronton – a főedzőknél is, de a koordinátori szinten aztán végképp. Ma a védőkoordinátori változásokra koncentrálunk, hiszen a liga harmadánál új ember fogja irányítani a defense-t, ráadásul több helyen hatalmas átalakulások mennek végbe. Mik lesznek ezek a változások és hogyan fognak kinézni az új védelmek?
Vic Fangio, Dolphins
Miamiban a Brian Flores tanítvány Josh Boyer helyét veszi át a liga egyik, ha nem legelismertebb védőguruja, Vic Fangio, aki a tavalyi évet szabadságon töltötte – amit persze nem bírt foci nélkül tölteni és konzultált az Eaglesnél. Ez a csere pedig hatalmas változásokkal jár, nehéz lenne két ennyire eltérő rendszert egymás mellé helyezni.
Egy rengeteget emberezős, rengeteget blitzelős, ráadásul cover0 blitzeket hívó védelem helyett jön a Fangio rendszer, amiről bővebben is írtam már tavaly.
A következő évek domináns védelmi sémája: A Fangio-Staley defense
Két adatot hoznék annak illusztrálására, hogy mekkora változást is jelent ez a koordinátor-csere. Tavaly a Dolphins használta messze-messze a legkevesebb könnyű boxot (max 6 ember), illetve a legkevesebb két safetys felállást is a ligában. Ehhez képest a 2021-es Broncos Fangio irányítása alatt a második legtöbb könnyű boxot alkalmazta és a legtöbb két safetys felállást. Teljesen más lesz tehát a Dolphins védelme 2023-ban, mint egy évvel korábban, konkrétan az ellentettjét fogják játszani az eddigieknek.
Ebből azt gondolhatnánk, hogy nagy személyi változások is kellenek a játékosállományban, de ez nem igaz. Oké, Jalen Ramsey sokat fog segíteni, de ő a tavalyi védelmen is sokat segített volna rendszertől függetlenül (sőt, amellett is lehet érvelni, hogy azon még többet segített volna). Ez a keret ugyanis nagyon jó ahhoz, amit Fangio szeretne futtatni.
[ppp_patron_only level=”1400″ silent=”no”]
Van két jó pass rusher Bradley Chubb és Jaelan Phillips személyében, akik futás ellen is hasznosak, illetve van két jó belső védőfalember Christian Wilkins és Zach Sieler személyében, akik tavaly a legjobbak voltak run stop win rate mutatóban. Ez azért fontos, mert Fangio rendszerében a könnyű boxokat azzal lehet ellensúlyozni hogy a belső védőfalemberek másfél (vagy akár kettő) lyukat őriznek, tehát a rendszer működéséhez elengedhetetlen kellékek a jó DT-k, ezek pedig itt abszolút megvannak. Mögöttük pedig az új szerzemény David Long takaríthat linebackerként. A secondary Ramsey (és a második körös Cam Smith) érkezésével még tehetségesebb lett, pedig a Xavien Howard, Jevon Holland duó eddig is nagyon jól nézett ki.
Szóval megvannak az alapok a rendszer futtatásához, a Fangio féle rendszert pedig Fangiónál nem futtatja senki jobban, így szerintem hatalmas előrelépés várható a Dolphinstól, és nem lepne meg, ha a tavalyi EPA/play szerinti 24. védelem idén a top10-ben végezne. Ez pedig óriásit dobhat a csapat Super Bowl esélyein.
Brian Flores, Vikings
Az előző változás totális ellentettje megy végbe Minnesotában. Itt ugyanis egy Fangio-rendszert futtató koordinátor helyett jön egy Flores-rendszert futtató. De ahogy Miamiban, úgy itt is igaz, hogy az előző rendszert egyébként rosszul használó koordinátor helyett jön az újat a legjobban futtató.
Nem ragoznám túl ezt a változást, hiszen tényleg az előző ellentettjéről van szó. Ed Donatell a második legkevesebb cover0-t hívta tavaly és a harmadik legkevesebb blitzet, miközben az egyik legtöbb két safetys felállást, azon belül is főleg cover4-et. Flores két éve a Dolphins élén a legkevesebb két mély safetys felállást használta és ő blitzelt a legtöbbet a ligában.
A Vikings szurkolók tavaly nagyon elégedetlenek lehettek és nagyon frusztrálhatta őket, hogy mennyire passzív volt a védekezésük. Donatell használta a Fangio-alapelveket, de egyáltalán nem olyan jól, mint mestere. Részben azért, mert nem voltak meg a cornerbackek a rendszer futtatásához, így pedig próbálta őket óvni, de csak még rosszabb lett az egész. Most viszont a passzív helyett abszolút agresszív felfogása lesz a védelemnek.
Ez kétélű fegyver egyébként, hiszen elméletben segíthet a CB-knek, ha rövidebb ideig kell védekezniük a sok blitz és ezáltal gyorsabb nyomás miatt, azonban mindeközben emberezésben egy az egyben nehezebb is tartaniuk a lépést az elkapókkal. Emberanyagot nézve a tavaly draftolt Andrew Booth egyébként jobban illik egy emberezős sémába, ellenben a piacról szerzett Byron Murphy kevésbé, így érdekes lesz nézni, ahogy ezt a kettősséget megoldja Flores.
Nagy változás lesz, alapvetően nehezebb is jól védekezni ebben a rendszerben, de Flores személyében egy tényleg top védőgurut szereztek rendszertől függetlenül, ami itt is nagy előrelépést jelenthet.
Ryan Nielsen, Falcons
A veterán, nyugdíjból visszatérő Dean Pees volt eddig a Falcons élén, ő viszont ismét visszavonult, meg egyébként is kellett a vérfrissítés az egység élére. Így jött a csoportriválistól Nielsen, aki a védőfalat edzette és segéd védőkoordinátor meg segéd főedző is volt. Nem nagyon kerültek még ki új védőkoordinátorok Dennis Allen alól, de épp itt volt már az ideje.
Pees híres volt az agresszív, sokat blitzelős, furcsa felállásokkal és játékokkal operáló, nehezen olvasható védelméről, azonban ez sok jó játék mellé sok rosszat is eredményezett, főleg tehetség hiányában. Nielsennel egy megbízhatóbb védelem érkezik Atlantába. És a játékosállományon is erősítettek!
A 3-4-es rendszert felváltják a 4 emberes frontok, így belül one-gap rendszert látunk majd, ami Grady Jarrettnek is jobban fekszik, plusz mellé érkezett David Onyemata a Saintstől, aki jól ismeri a rendszert és jó is benne. A másik fontos feladat a szélső pass rush megerősítése volt, ugyanis a Falcons tavaly a második legrosszabb volt sackekben és nyomásgenerálásban is. Ebben szinte biztosan fejlődni fognak, és stílusilag is más lesz az egész.
Az eddigi kicsi pass rushereket felváltják a behemótok, ugyanis Calais Campbell egy hatalmas játékos, aki a Ravensben főleg belül játszott, itt viszont ismét edge rusher lesz. A másik oldalra szintén egy nagyobb darab játékos, Bud Dupree érkezett, plusz a draftról Zach Harrison – jól látszik az irány, ami Nielsen diktál, ez tipikus Saints-védelem. Meglepne, ha nem javulna a védelem nyomásgyakorlásokban. A szimulált nyomások egyébként megmaradnak, ezt Pees is előszeretettel használta, és Nielsen is fogja. Erre a feladatra érkezett Kaden Elliss is a Saintstől, nagyon jól blitzelő linebackerről van szó.
Coverage-eket tekintve korai downokon lesz nagy változás, ugyanis a Falcons eddig nagyon sokat zónázott ilyen helyzetben, a Saints védelmei azonban sokat embereztek (minden downt figyelembe véve az 5. legtöbbet zónázó védelemből lesz a 2. legtöbbet emberező). Leginkább két mély safetys felállásokat várhatunk, ezért is jött Jessie Bates, a szélen pedig sok press mant fogunk látni, amiben jó AJ Terrell, plusz a Lionstől megszerzett Jeff Okudah is ilyen stílusú játékos.
A Falcons a támadósorát is úgy építette fel, hogy igazi “bully” akar lenni, tehát fizikálisan az ellenfél fölé akar kerekedni és le akarja nyomni az akaratát az ellenfél torkán. Most a védelem is jobban fog erre hasonlítani a nagyobb védőfallal és az elkapók arcába felálló cornerekkel. Ezzel együtt azonban egy kevésbé agresszív védelem lesz a tavalyinál olyan szempontból, hogy kevesebb lesz a blitz és jóval kevesebb nagy játékot fognak engedni – a Saints történelmi magasságokban volt tavaly ilyen tekintetben.
Jim Schwartz, Browns
Joe Woodsszal nagyon nem akart működni a Browns védelme a sok tehetség ellenére, úgyhogy eljött a váltás ideje. A halkabb, visszahúzódóbb koordinátort pedig lecserélték egy karizmatikus, kemény figurára, aki ráadásul tapasztalt is és alapvetően sikeres volt korábban.
Az eddig használt 4 emberes frontok maradnak, Garrett játékstílusa miatt ez vélhetően fontos is volt, azonban agresszívebb lesz a fal, és az edge rushereket is jobb helyzetbe fogja hozni Schwartz a wide9 felállásokkal – ez az, amikor a valós vagy képzeletbeli tight end külső válláról indul a védő, innen pedig gyakorlatilag lehetetlen duplázni és könnyebb útja van a QB felé. A védőfal egyébként is fontos Schwartznak, mindig is erre épített, ezért érkezett Za’Darius Smith, Ogbonnia Okoronkwo, Dalvin Tomlinson és Siaki Ika is. Smith rendszerbe illeszkedése kicsit furcsa, szóval elképzelhető kísérletezés odd frontokkal, ahol ő kétpontos beállásból indul, a másik pedig hogy rush szituációknál belülre is mozoghat és onnan terrorizálhat. Korai downokon sok blitzet nem várhatunk tőle, a front4-ra hagyatkozik, és ilyen edge rusherekkel ez helyénvaló is.
Az eaglesös időkben Schwartz a single high safetys felállásokat részesítette előnyben, és sokat emberezett, szóval nagyon sok cover1 és sok cover3 volt. A Browns tavaly a 7. legnagyobb arányban zónázott, ez vélhetően meg fog fordulni idén, ami egyébként az erős CB-sor miatt nem rossz változás.
Woodshoz képest mindenképp előrelépés lesz, azonban azt is érdemes megjegyezni, hogy az Eaglesnél már kezdett kicsit kiszámíthatóvá válni Schwartz, ami a mai NFL-ben problémát jelent. Viszont az utóbbi két évben a Titansnél töltött be senior defensive assistant pozíciót, és itt merőben más volt a védelem mint amit az Eaglesnél futtatott korábban – és nagyon jól is működött! Sok volt a szimulált nyomás – amit vélhetően áthozhat Clevelandbe is – és sok volt a két mély safetys felállás is. Könnyen lehet, hogy vesz át innen ötleteket, amivel sokoldalúbb, kiszámíthatatlanabb lesz a védelme, ami csak még többet emelne az ázsióján és az egységén is.
Steve Wilks, 49ers
A 49ers elvesztette DeMeco Ryanst, de a védelem nagyon jól működött, így érthető módon nem akartak nagy változásokat eszközölni. Úgyhogy egy filozófiában hasonló koordinátor érkezett Steve Wilks személyében. Így nem is várok különösebb változásokat, továbbra is 4 emberes frontok lesznek kevés blitzcel (Wilks egyébként többet blitzelt Carolinában, de nem is volt ilyen jó fala, szóval meglepne, ha fenntartaná azt a rátát), a 4 védőfalembert pedig agresszívan küldik majd az irányítót siettetni. Mögöttük főleg cover3 és cover4 védekezések lesznek majd továbbra is.
Wilks viszont szerintem rosszabb koordinátor Ryansnél, így az kérdés, hogy egyes meccsekre gameplanekben, illetve meccs közbeni változtatásokban mennyire tudja fenntartani teljesítményét a csapat.
Sean Desai, Eagles
Ugyan az Eagles védelme például sackekben rekordokat döntögetett és sok szempontból kiválóan teljesített, Jonathan Gannon mégis közellenség volt Philadelphiában, mert bármikor egy top irányítóval találkozott, becsődölt. Ennek elsődleges oka az volt, hogy ugyan kinézetre Fangio-védelmet futtatott, filozófiában és nüanszokban nem vette át ezt a rendszert, hanem maradt a passzív gondolkodásnál, amit Matt Eberflus alatt tanult Indianapolisban. Szóval Gannon látszólag Fangio-rendszert futtatott, de valójában sosem vette át igazán annak filozófiáját.
Vele ellentétben Desai igazi Fangio-növendék. Így az Eagles védelme madártávlatból, látszólag nem igazán fog változni, maradnak a 3-4-es frontok, a felállások, a könnyű boxok, két mély safetys felállások. Viszont a remény az, hogy Desai filozófiában is hozza magával a Fangio alapelveket és nem fog begubózni akkor, amikor top irányítók ellen kell felküldenie a védelmét a pályára.
Ejiro Evero, Panthers
Evero Denverből érkezik, de könnyen lehet, hogy nem sokáig marad Carolinában és hamarosan főedző lesz. Hozza magával a Fangio-rendszert, amiről volt már szó itt fentebb is, így nem fogom megint hosszasan kifejteni. A Wilks által használt négy emberes frontok helyett 3-4-es rendszerre fognak átállni, ami egyébként Brian Burnsnek szerintem még jót is fog tenni. Hátul főleg két mély safetys felállások várhatóak, sok cover4 és cover6, sok rotálás, stb., ismeritek már az alapokat. Azt érdemes Everónál kiemelni, hogy bizonyos Fangio-tanítványokkal ellentétben ő rendkívül jól használja a rendszert és hozzá is tudja tenni pluszban a saját kis részleteit, a liga legjobb védőkoordinátorai közül való.
Vance Joseph, Broncos
A Broncos szurkolók számára nem lesz ismeretlen Joseph és a rendszere, hiszen pár éve főedzőként dolgozott már Denverben. Az utóbbi években megszokott Fangio rendszert azonban leváltja a sokat emberezős, sokat blitzelős, sok szimulált nyomást használó, kreatív és egzotikus felállásokkal operáló rendszere, ami gyakran elég kellemetlen olvasási feladat elé állítja az irányítókat. Gyorsaságra, agresszivitásra és sokoldalúságra épít, igyekszik sok nyomást generálni, hogy ezzel elrontsa a támadók időzítését. Igyekszik elrejteni a szándékát snap előtt, próbálja megjósolhatatlanná tenni a védelmi hívást az irányító számára, hogy minél nehezebb dolga legyen.
Egyébként Sean Payton mindig is az agresszív, emberezős védőkoordinátorokat kereste maga mellé, így annyira nem meglepő, hogy őt választotta. Joseph ugyan főedzőként megbukott, de védőkoordinátornak jó.
Végül a főedzők: DeMeco Ryans (HOU), Jonathan Gannon (ARI), Sean McDermott (BUF)
Buffalóban Sean McDermott átveszi a visszavonuló Leslie Fraziertől a feladatokat és ő fogja hívni a védelem játékait. Mivel eddig is volt szerepe a védelem és a gameplan összerakásában, így hatalmas változást nem várnék a Billsnél.
Ryansről volt már szó korábban: négy emberes frontok, átlag alatti blitzelés, főleg cover3 és cover4 hátul. Kinézetre tehát hatalmas változás nem lesz a sok tampa2-t futtató Lovie Smith-hez képest, de jóval modernebb felfogással küldi majd pályára fiait. Az nagyon jó kérdés, hogy egy jóval tehetségtelenebb védőfallal mit tud kezdeni és ez hogyan alakítja át a játékhívásait (például több lesz-e a blitz), de a liga egyik legjobb védőgurujának tartom őt, aki képes adott meccsre alakítani a gameplanjein is, szóval hosszú távon nem féltem különösen, de rövid távon a tehetségek hiánya miatt azért nem várok nagy védelmi sikereket.
Gannontól, illetve pontosabban a 29 éves koordinátorától (Nick Rallis) jó kérdés mit várhatunk, főleg egy ennyire tehetségektől mentes védelemben. Rallis az Eaglestől követte Gannont, ahol ugye Fangio alapok voltak kinézetre, de megvolt még az Eberflus féle passzív játék, és keveset láttunk mindkettejük minnesotai, Mike Zimmer alatt töltött idejéből. Ez a védelem kissé még zsákbamacska a számomra, de kíváncsi vagyok, hogyan építik majd fel a rendszert.
[/ppp_patron_only]
