A modern gladiátor védi az: agyát, koponyáját, arcát, nyakát (gerincét), vállövét, mellkasát, bordáit, derekát, lágyékát, combjait, térdeit. Egyiket sem véletlenül. Ebben a cikksorozatunkban a játékosok testi épségét óvó eszközök fejlődéséről, jelenéről és lehetséges jövőjéről lesz szó.
A védőfelszereléseket mindig egy bizonyos sérülésfajta megelőzésének igénye hozta létre, így én a sérülések elleni harc eredményei és nem a konkrét fizikai tárgyak fejlődésének szemszögéből közelítem meg a témát.
Koponya
Az ember koponyájának elsődleges feladata az agy (mivel ez egy puha, ám létfontosságú szerv) nagy fizikai behatásoktól való megvédése. Ennek a csontburoknak a védelmére először még csak házilag összeeszkábált bőrből készült fejpántokat használtak. Ezt továbbfejlesztve születtek meg a kemény bőr fejvédők. Aztán megjelentek az első műanyag borítású sisakok, amik már egészen hatékonyak voltak. Végül a ’70-es években a többnyire ma is használatos lekerekített, polikarbonát (a legtöbb közúton is használatos bukósisak anyaga is ez) darabok. Itt egy kis idővonal a fejlődés menetéről:
– ígérem, hogy nem lesz fizikai disszertáció, de a mechanizmusok megértéséhez erre szükség van –
[quote]Az ütközések fizikája: egy ütközés „rombolása” három összetevőtől függ: az átadódó mozgási erőtől, a kölcsönhatás időbeni lefolyásától és az erőt elnyelő felület nagyságától. A mozgási erőt a sebesség négyzetének és a tömeg szorzatának fele adja (tehát a sebesség szó szerint hatványozottan számít). A pusztítás pedig minél kisebb, ha a kölcsönhatásban résztvevő erő csak fokozatosan (tehát hosszabb ideig) hat és ez az elnyelődés minél nagyobb felületen történik.[/quote]
Következtetésképpen a sisak külső burka csak félmunkát végez, mivel a hirtelen, koncentrált nagy erőt csak szétoszlatja. Itt válik fontossá a belső bélés. Az első (bőrből készült) modellek tulajdonképpen csak ebből álltak és később ez volt az alap, amire építették az egyre keményebb és az erő szétoszlatására alkalmasabb formájú burkokat. A manapság leginkább elterjedt bélések belseje legtöbbször egy vastagabb sűrített levegős rétegből és egy vékonyabb szivacsrétegből áll. A levegő az erő eloszlatásáért, a szivacs pedig a kényelemért felel. Az erő eloszlatása és a fej hirtelen gyorsulásának csökkentése már egy másik testrész védelmét is szolgálja: az agyét.
Agy
Még az is tudja az agyrázkódás veszélyes mivoltát, aki nem tudja megkülönböztetni a rugbyt és az amerikai focit. Pontosabban csak látták a Will Smith féle Concussion (Sérülés) filmet és hirtelen a kérdéskör megkérdőjelezhetetlen tudoraivá váltak. Mindazáltal a dolog igen sokrétű, mivel még nagyon keveset tudunk a CTE-ről. Az egyik nagy gond, hogy csak halott embereken lehet vizsgálni. A fő tipp (hiszen még nincsen tudományos konszenzus), hogy az agyrázkódások hosszú távú hatása a súlyos mentális gondokat okozó betegség.
[quote]Az agyrázkódás keletkezése: amikor a játékos halad egy adott irányba, a koponyája és benne az agy (kettő között pedig az agyi folyadék) együtt mozognak. Amikor viszont a koponya irányt vált, az agy tehetetlensége miatt nem tud egyből arra mozdulni, így belülről nekicsapódik a koponyának és megsérül. Szemléletesen: amikor valaki (ő az agy) nem kapaszkodik a buszon (ez a koponya), egy nagy fékezés esetén előrerepül.[/quote]
Egyes tudósok viszont azt vallják, hogy a sok, ismétlődő ütés roncsolja az agyi szöveteket. Mindenesetre a liga újabb nagy pénzeket fordít kutatásokra, így remélhetőleg a közeljövőben lesz eredmény (és ami fontosabb: megoldás, ami megmenti a játékot).
A problémára alapvetően két irányban keresik a megoldást. Az egyik, hogy plusz „lengéscsillapító”-kat próbálnak a sisakra/ba helyezni. Íme, néhány lehetséges megoldás:
A béléseket illetően a Vicis sisakok nagyon innovatívak. Az ő koncepciójuk különlegessége, hogy nem csak az erővel párhuzamos irányban, hanem arra merőlegesen is „dolgozik”. Az eltekeredni képes kis elemek a csavarodással energiát tudnak időlegesen elnyelni, így a test nem egyszerre kapja a nagy terhelést. Az NFL-ben többek között Doug Baldwin és Russell Wilson is ilyenekben fog játszani.
A másik út ugyan nem annyira közismert, de nagy lehetőségeket rejt magában. A Q30 nevű „gallér”-t megalkotó Gregory Myer szerint ugyanis az agyrázkódásokat nem a sisakok tökéletesítésével, hanem egy kis U alakú eszközzel lehetne megelőzni. Az ötlet az volt, hogy ha csak egy picit is sikerülne megemelni a nyomást az agyban (egy kávéskanálnyi extra vérről van szó), annak térfogata pont annyit nőne, hogy kitöltse az agy és a csont közötti teret. Így az agy és a koponya együtt mozogna, elkerülve a belső ütközést.
Az elméletet egy gyors próba elé állították: a magasabb helyeken (ott megduzzad az agy) kevesebb-e az agyrázkódás? Megvizsgálták a középiskolai és NFL meccseken jelentett agyrázkódások számát és összevetették a tengerszint feletti magassággal. Az eredmény: a magasabb helyeken 30%-kal kevesebb a fejsérülés. Ezután egy fejhallgató átalakításával kezdték a kísérletezést és sok munka után jött létre a Q30. Középiskolában már születtek biztató eredmények, a profi ligában pedig a tavaly nagyon csúnya sérülést szenvedő Luke Kuechly teszteli.
Arc
Bár az emberi arc épsége nem az életben maradás elengedhetetlen feltétele, szerintem egyetlen egy nőnél sem lenne esélye egy ilyen csávónak:
Ebből kifolyólag a játékosok már nagyon korán (konkrétan előbb, mint a fejük többi részét) igyekeztek kitalálni valamit az épségének és szépségének megóvására. Így születhettek meg az ehhez hasonló csodák:
Aztán az idő múlásával egy ívelt vasdarabból szépen lassan kifejlődtek a ma is ismert összetettebb rácsok. Régebben elterjedtem voltak a sötétített plexik, ami nagyjából bárkiből csillagharcost varázsolt. Sajnos a Liga ma már csak bizonyított egészségügyi okok esetén engedélyezi ezen kiegészítők használatát. Pedig elég tetszetős darabok:
Ennek a kis kiegészítőnek a fejlődésével egy nagyon fontos dolog alakult ki: akármilyen állat módjára is szerelhetsz, az arcodnak nem lesz semmi baja (99%-ban). A pusztításba pedig annyira belejöttek, hogy elkezdtek emberek sorra meghalni a pályán.
Folyt.Köv.
Nagyon érdekes főleg, mivel bennem az agyrázkódás keletkezéséről kicsit más kép élt. A megelőzésére/csökkentésére tett kutatások támogatása pedig az utóbbi évek legjobb ötlete volt Goodeltől, mert végre nem letagadni próbálnak egy valós problémát, hanem tenni azért hogy megszűnjön/csökkenjen. A sisakok fejlesztése szerintem is nagyon fontos feladat, de erről az Q30-ról még nem hallottam. És olvasva a technikáját felmerült bennem egy kérdés.
Nem értek kifejezetten az orvostudományhoz, ezért egy szakértőtől kérdezném, hogy a nyomás megnövelése az agyban nem okozhat maradandó károsodást? Mármint értem, hogy nem nagy növelésről van szó, de folyamatosan kitenni ennek az agyat nem hangzik veszélytelennek. De mondom nem vagyok szakértő, csak egy apró kétség merült fel bennem ezzel kapcsolatban.
Goodell részéről azért is jó, hogy beleállt az NFL kutatásba, mert ezzel sok évvel előzik az NHL-t…
Szerintem is frankó cikk, várom is a folytatást.
Én még egy olyat olvastam valahol, de nem tudom, hogy igaz-e, hogy a komolyabb sérülést a “második” ütés okozza. Azaz az agy egy ütés után kvázi vészüzemmódba kapcsol, ami akár 24 óráig is tarthat, és ha közben kap egy másik ütést, annak sokkal súlyosabb a hatása. Ezért lenne fontos, hogy az megütött játékos ne menjen vissza a pályára, mert akkor óriási a kockázat. Erről pro/kontra hallottatok?
Igen, – nem is olyan rég belehalt több egyetemista is a két egymást követő agyrázkódásba – ebben valószínűleg igazad van.
Tehát a rövidtávú felépülésben teljesen biztos, hogy segítene ha nem játszanának sérülten. A nagy kérdés, hogy ez megelőzné e a CTE-t…ezt pedig még sajnos nem igazán tudjuk.
Beszéltem egy orvos ismerősömmel és azt mondta, hogy megvan a kockázata a dolognak (egy rejtett érfal gyengeség roppant súlyos problémát okozhat) , de ha semmilyen rejtett probléma sincsen, akkor az agy ezt a jóindulatú ödémát el tudja viselni.
Azt ígérte, hogy jobban megvizsgálja az eszköz elvét, tehát remélhetőleg majd részletesebben (és tudományosabban) is tudok válaszolni a felvetésedre.
Köszönöm. Tehát akkor megvan a kockázata, mert gondolom a rejtett gyengeség amiatt rejtett, mert senki nem tud róla. Így viszont akár még többet árthat, mint használna. Kivéve persze akkor, ha megvan a módszerük a rejtett problémák feltérképezésére, és kiszűrésére.
A részletesebb választ mindenesetre várom.
Bár nem vagyok orvos, de van erre egy elméletem:
Szerintem nem jelent nagyobb veszélyt, mint maga a foci, pontosabban az agyrázkódás/agyzúzódás maga. Elméletileg (különösen agyzúzódáskor) szintén megnövekszik a nyomás az agyban (agyi folyadék növekedés, vérömlenyek, bevérzések keletkezése), az ütközéskor, illetve azt követően. Valószínű ezzel az eszközzel még így is kisebb nyomásnövekedés történne, mint egy esetleges agyrázkódástól. Illetve a túlzottan megnövekedett agyi nyomást extrém esetben a szervezet képes gyorsan csökkenteni (orron, szemen, fülön keresztül).
Engem inkább az foglalkoztat, hogy ezt a többlet nyomást mennyi idő alatt tudja a test normál esetben “felszívni”. Tehát egy ilyen megnövekedett nyomás után mennyire kellene kiállnia a játékosnak, hogy a test vissza álljon normál állapotra?!
A Voldemortos képen azóta is szakadok :D :D
“A fő tipp (hiszen még nincsen tudományos konszenzus), hogy az agyrázkódások hosszú távú hatása a súlyos mentális gondokat okozó betegség.”
Bocs, de ezt részleteznéd? Mert persze én is csak a filmből okoskodva (meg utána olvasva, meg nat geo-on volt azt hiszem egy pali aki ezt nevezte a sisakgyártók Szent Gráljának), ha jól értelmeztem az ottani dolgokat és ha azok igazak, akkor a doki nem tippel hanem állítja, hogy a fejre mért ütések okozzák a CTE-t (amúgy aki nem hiszi ezt az felvázolhatná, hogy akkor mi)! Tehát ki az aki azt mondja, hogy ez tipp? Ha lehet forrást mellékelj légyszíves! Nem vágom ezt a magaslati dolgot sem, de ha ilyen “nagyon okos (fogyatékos)”, játékosok is mint Tom Brady (aki amúgy szerintem a legjobb) elhallgatják a sérüléseket, akkor ki és milyen statisztikai alapon állítja a -30%-ot. Csak nem éppen egy sisak gyártó cég? Az a felmérés független volt, vagy kinek a kérésére született? Ha ugye nem vizsgálható jelenleg a CTE, akkor ki az aki azt meri állítani, hogy az ő megoldása csökkentheti a CTE kialakulásának veszélyeit? Ugye még azt se tudjuk, hogy mekkora erejű az az ütés amitől a CTE kialakulhat! Hogy ez igazából milyen kortól számít. Azaz lehet, hogy a fejvédelmének kutatásai teljesen fals irányban történnek. Most ilyen apróságokról nem beszélve, hogy például az áll és a nyak felől érkező ütéseket ezek a fejvédők sem képesek kivédeni (bizonyos helyzetekben). Amúgy a cikk jó lenne ha az általam mindig kért, de csak nagyon ritkán használt forrás megjelölések, linkek fel lennének tüntetve.
Kedves abc!
A tudomány nem úgy működik, hogy ez így van és bizonyítsd, hogy márpedig nem. A tudomány adatok elemzésével és azok rendszerbe való illesztésével hoz létre egy feltevést. A feltevést aztán pedig többen, egymástól függetlenül tesztelik és ha ez mind sikeres, kimondják, hogy ez TÉNY. Jelen pillanatban (mát csak a téma hosszútávú jellege miatt is) még csak a kutatási fázisban van a dolog. Tehát ezért merem azt állítani, hogy ez egy tipp.
Szia! Most ebbe nem mennék bele, hogy mennyire nem igaz lásd: e=m*c², vagy a heliocentrikus világkép, vagy vegyünk egy mai példát a globális felmelegedés kérdése. Viszont úgy látom a többi kérdés nem volt elég érdekes.
Ha érdekel a téma, itt megtalálod a prof. publikációit:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/?term=((Myer+GD+%5BAuthor%5D+OR+Myer+G+%5BAuthor%5D))+AND+(2001%2F01%2F01%5BDate+-+Create%5D+%3A+3000+%5BDate+-+Create%5D)+OR+Myer+GD+%5BInvestigator%5D