Minden évben vannak olyan játékosok, akiktől a szakma és a szurkolók se várnak sokat, de ezek ellenére biztos pontot jelentenek csapatuk játékában és szállítják is a yardokat. Következő cikkünkben azokkal a játékosokkal foglalkozunk, akik a leginkább alul vannak értékelve a következő, 2015-ös fantasy évre nézve. Az egyszerűség kedvéért az espn fantasy rangsorát használom, és olyan játékosokat emelek ki, akik méltatlanul hátul vannak felsorolva a listában.
Irányítók
Matthew Stafford (171. hely, QB14)
A Lions irányítója a legtöbb draft rangsorban nem szerepel a legjobb top irányítók között. Sőt, van ahol épp becsúszik a legjobb 15-be. Igaz, hogy Stafford nem egy elit QB, de megingathatatlan helye van a csapatban. Teljesítménye évről-évre kiegyensúlyozott (persze pár borzalmas becsúszik neki), egyre jobban olvassa a védelmeket és nem ijed meg saját árnyékától se. Értékét az is csak nyomja, hogy jelenleg két nagyon jó elkapója van Calvin Johnson és Tate személyében, akik bármikor képesek a megvillanásra. Mindez, ha nem lenne elég, akkor még ott van az a tény is, hogy a futójáték egyelőre bizonytalanabb (Abdullah potenciálja mellett), ezért várhatóan a csapat sokat fog passzolni. Legnagyobb hátránya talán az, hogy nagyon Megatron központú a felfogása, így sokszor addig nézi legjobb elkapóját, amíg jobb lehetőségekről marad le.
Carson Palmer (180. hely, QB17)
Palmer Staffordhoz hasonlóan nagyon alul van értékelve. A rangsorokban egyenesen már közelebb van a 20. helyhez, mint a 10.-hez az irányítók között. Erre pedig abszolút nem szolgált rá. Egy olyan csapatban nyújt konzisztens, elfogadható teljesítményt, ahol a legnagyobb sztár a már-már kiöregedő (évek óta ezt mondogatjuk) Fitzgerald. Fegyverarzenálja pedig Floyddal és az egyre inkább fejlődő Brownnal, valamint az elkapásokban is jeleskedő Ellingtonnal igencsak bőnek mondható.
Futók
Andre Ellington (53. hely, RB25)
A következő poszt első embere is Arizonában játszik. Ellington véleményem szerint nem csak a poszt, de talán az NFL egyik legalulértkeltebb támadójátékosa. Nagyszerű újonc éve után tavaly egy fokkal visszafogottabb statisztikákat produkált, de ebben az arizonai támadósor leamortizálódása és a saját sérülése is nagyon hátráltatta. A fiatal futó az egyik legelegánsabb mozgáskoordinációval rendelkezik a futók között és gyorsaságával nem sokan veszik fel a versenyt. Emellett a keze is meglehetősen biztos, veszélyt jelent rövid passzjátékoknál is. Legnagyobb hátránya, hogy testfelépitése nem igazán engedi, hogy sok középső, brusztolós futást hivjanak rá, mert nem elég erős, nagydarab, de így is méltatlanul hátul helyezkedik el a rangsorokban.
Jonathan Stewart (39. hely, RB17)
A Carolina futószekciója tavalyig mindig is két emberes mulatság volt. Stewart és Williams felváltva kapták a snapeket, előbbi a brusztolósabb, rövid yardos szituációkat, utobbi a passzituációkat birtokolta. Idéntől ez megváltozik, mivel Williams elhagyta a csapatot, így az elsőszámú futó tisztán Stewart lett. A goal-line szituációk továbbra is az ő felségterületén maradtak és egyelőre komoly kihívója sincsen. Az utóbbi években sérülések hátráltatták, de idén jó híreket hallani egészségügyi állapota felől.
Elkapók
Roddy White (80. hely, WR35)
Az atlantai offense kapcsán mindenkinek Julio Jones ugrik be, mint húzónév és egyetlen fantasy impact elkapó. Ez rendjén is van, de már évek óta a WR2 pozícióját a rutinos White foglalja el és érdemeit nem árt észrevenni. Az erősen passzorientált offense kegyeltje, szép számokat hozhat és igazi fegyvere lehet a fantasy csapatok második számú elkapó posztján is, amennyiben elkerülik a sérülések. Tavalyi gyenge szezonja meggyőződésem, hogy csak annak köszönhető, hogy nem tudott egészséges maradni. Idén viszont úgy tűnik még egy nagy robbantásra minden nyitott számára, mivel Joneson kívül nincs más kihívója se. Hester inkonzisztens és inkább visszahordónak jó, elkapó tight end nem igazán van a csapatban és a futójáték továbbra is kérdőjeles. Természetesen nem top receiver, de méltatlan, hogy a legtöbb listán még a top35 elkapón kívül is van.
Victor Cruz (131. hely, WR52)
Sokan hiányoltátok a sleeper listáról Cruzt és mivel nagyrészt egyetértettem a kritikákkal, ezért itt most feltüntetem a kiváló elkapót. A tavalyi szezon előtt elképzelhetetlen volt, hogy ne az ő nevével kezdődjön a Giants elkapósora. Sérülése és Beckham berobbanása kicsit elfeledtette mindenkivel, hogy igazából milyen értékes játékos is ő. Amennyiben nem kényszerülne kihagyni a szezon első pár meccsét (még mindig bizonytalan mennyit), akkor nem tartom azt se elképzelhetetlennek, több yardot és TD-t szerezne, mint elkapópárja.
Terrance Williams (168. hely, WR 58)
A Dallas elkapóbrigádjának rivardafényét Dez minden tekintetben elhódítja. Williamsnak nem jár annyit a szája, nincs tele vele a média, igaz nem is akkora szupersztár, mint Bryant. Ennek ellenére a Cowboys offense fontos láncszeme. A jövő évtől a sejthető passzorientáltság felé húz majd a csapat támadójátéka és ennek nem csak Dez lesz a kedvezményezettje.
Tight end
Owen Daniels (196. hely, TE15)
Daniels hanyagolását a rangsorok elejéről én nagy meglepetésnek tartom. Igaz, hogy nem egy akkora szörny, mint Julius és kisebb a Red Zone impactje is, de ettől még egy kiváló tight end. Manning mellett pedig tovább növelheti elkapott yardjainak számát és a befolyását is a passzjátékokban. Potenciálját tovább növeli, hogy rajta kívül nem is maradt elkapó tight end a Broncos csapatában, így gyakori szereplője lehet a légi veszélyeknek.
Kyle Rudolph (215. hely, TE18)
Az ő mellőzését még kevésbé értem. Egy fiatal irányító mindig előszeretettel nyúl megbízható check down tight endjei után és a Minnesota egy pont ilyen csapat. Rudolph sose volt rossz játékos, tavaly is inkább a sérülése miatt nem tudott kiteljesedni, mint ellenfelei miatt. Fizikai adottságai kiválóak, így a célterületen is biztos célponttá teszi, melyet Bridgewater kamatoztatni is fog.
