Fantasy 2015 – Legkiegyensúlyozottabb játékosok

Kis korrigálással nyitnék. Sleepereket ígértem nektek, de úgy döntöttem, hogy nekik nem szánok külön posztot, hiszen a top10-es listákból úgyis kiderül, hogy kik voltak azok. Inkább most olyan játékosokat szednék össze, akik a legkiegyensúlyozottabbak voltak a szezon során.

Sokszor belefutunk olyan játékosokba, akik az első x héten nem csinálnak semmit, utána meg elpusztítanak mindent. Vagy olyanok, akik két kiváló meccs után két (vagy több) meccsre is eltűnnek, és ez a sztárjátékosokkal is gyakran előfordul. Az ilyen játékosokon szoktak elmenni meccsek, ne adj isten szezonok, amiktől a sírás kerülgeti az embert. Azonban voltak olyan játékosok, akik egy minimum szintet mindig hoztak, és mivel nagyon kevés ilyen játékos van (tényleg), ők az igazi kincsek a fantasy világában. Nézzük is meg őket.

Irányítók

Egy irányítótól mindenki 20+ pontot vár el minimum fordulónként, ami irracionális, de ilyenek a vérmes tulajok. Viszont, ha minden meccsen hoz legalább 15 pontot, az úgy gondolom, hogy már jónak mondható, ennyi azért nem teljesíthetetlen egy QB-tól, és ez elég arra, hogy meccseket nyerjünk velük. Olyan játékosknak sem sikerült idén ez a 15 pont minden meccsen, mint Brady, Rodgers, vagy a legtöbb pontot szerző Newton, szóval ez egy elég kemény feladat. Ha szigorúan veszem, ezt egy játékosnak sem sikerült elérnie idén.

Azonban ha előzékeny vagyok, akkor van egy irányító, aki 4 század híján abszolválta ezt az akadályt, ő pedig Carson Palmer volt, aki az Eagles ellen zárt 14.96 ponttal a 15. héten, a többin mind megvolt a minimum 15 pont. Nekem van egy olyan alaptézisem, hogy egy jó fantasy QB 300 pont fölött kezdődik, és Palmer ezt teljesítette is 302.08 ponttal, mindezt úgy, hogy előzetesen a 7-8+ körökre várták a draftolását.

Futók

A futó az egyik legfelkapottabb poszt a fantasyben, hiszen náluk a futott és elkapott yardok és TD-k is beleszámítanak a pontszámaikba, így sokkal nagyobb fegyvertények, mint az elkapók, sőt, néha az irányítóknál is. A mohó fantasy tulajdonos mindig 15+ pontokat várna a játékosától, én azt mondom, vigyük le ezt a határt 10 pontra, ez vagy 100 scrimmage yard, vagy 40 yard 1 TD. Nos, idén ez sem sikerült mindenkinek, viszont a nagy szívemnek hála egy játékos belefér a kategóriába. Kicsit unfair lesz, hiszen ő elsősorban cserének számított idén, azonban a sors úgy hozta, hogy több meccsen lesz kezdő, mint ahányon csere.

DeAngelo Williamsről van szó, aki amikor kezdőjátékosnak számított, akkor csak a Browns ellen nem tudott legalább 10 pontot elérni a 10. fordulóban (ez amúgy elég nagy WTF). Ugye ő az első két meccsen, valamint a 9. forduló után lett kezdő (de még a Bengals ellen, ahol Bell megsérült is összejött neki ez a 10+ pont). Honorable mentionként megemlítem azért Jamaal Charlest, aki amíg játszott, addig összejött neki ez a bravúr, de ez csak négy meccs volt.

Elkapók

Ebből a szempontból az ő helyzetük talán a legnehezebb, hiszen sokan várnak el tőlük sok pontot, de az ő jó teljesítményük függ a legtöbb tényezőtől. Egyrészt belőle van 3 vagy 4 is a pályán, másrészt ha lesérül a kezdőirányító, akkor az ő számai is megcsappanhatnak. Az elkapóknál is ez a 10+ pont lenne az a határ, amivel minden fantasy GM megbékélne, sajnos nekik ismét csalódniuk kell. Viszont akadt egy olyan játékos, akinek a leggyengébb meccsén is 8.1 pontot szerzett, ami elfogadható, hiszen rengetegen zártak 3-4 pontos meccseket is, még Julio Jones vagy Antonio Brown is.

Ez a játékos kisebb meglepetésemre Eric Decker volt, aki WR2-ként abszolválta ezt az akadályt, ami egészen elképesztő. Négy meccse volt 10 pont alatt, és ugye ebből a leggyengébb 8.1 volt (a többi 9.7, 9.9 és 9.4), ilyenre más nem volt képes, még a csapattársának, Brandon Marshallank (aki összességében több pontot szerzett) is becsúszott egy 6 és 7 pontos meccs, így ő volt a legközelebb Deckerhez az elkapók közül.

Honorable mention: tight endek és kickerek

Ha az elkapóknál nehéz a kiegyensúlyozottság, akkor a TE-knél még nehezebb. Nem minden csapat használja ugyanis a tight endjét, vagy nem úgy használja, mint a Pats Gronkot például. Talán ez a poszt a leghullámzóbb ebből a szempontból, bármikor benne van egy tight end játékában a 10+ és a 0-hoz közeli meccs is egyaránt, így a várt pontszámot/meccs is nehéz belőni náluk. Még az említett Gronknak is összejött egy 3.7 és es 4.7-es meccs is, ami azért karcsú, még egy TE-hez képest is. Így velük nem is foglalkoznék, de mindenképp említést érdemeltek ebből a szempontból. Kicker szempontból hasonló a helyzet, hiszen ők is az offense-től függenek, azonban a 10 pont nem várható el tőlük minden fordulóban, még a legjobbaktól sem. Ott is inkább az számít, hogy az ilyen 0-4 pontig terjedő meccsekből ne legyenek nekik lehetőleg egy darab sem.

Ők voltak tehát a szezonban a legkiegyensúlyozottabb játékosok, velük tutiba nyúltak azok, akik végig bennhagyták őket a csapataikban. Holnap pedig elhozom nektek a defensive backek top10-es listáját.