Miért nem tudott eddig még senki sem triplázni?

Amerikában three-peatnek nevezik azt a jelenséget, mikor egy csapat háromszor egymás után megnyeri a bajnokságot. A Super Bowl bevezetése óta az NFL-ben minden nagy csapat álma az volt, hogy nekik sikerüljön először három egymást követő évben megnyerni a Super Bowlt. Ám ez különböző okok miatt mindmáig egyetlen csapatnak sem sikerült. Pedig volt alkalma erre nem kevés csapatnak.

1966 óta – amióta a Super Bowl-t játszanak a csapatok – összesen 8 alkalommal fordult elő, hogy valakinek esélye nyílt volna arra, hogy triplázzon, de végül mindegyik csapat elbukott. Vajon miért? Ebben a cikkben erre a kérdésre szeretnék választ találni, oly módon, hogy megvizsgálom, mely csapatoknak volt lehetőségük a three-peatre, és ők milyen körülmények következményeként bukták el az áhított triplázást.

1. Green Bay Packers

1966-67: Super Bowl győzelem

1968: Nem sikerül bejutni a playoffba.

A 60-as évek első felét a Packers végigdominálta. Vince Lombardi fiai minden évüket pozitív mérleggel zárták, és ha bejutottak a playoffba, akkor ott meg sem álltak a végső győzelemig. 1966-ban a legelső Super Bowlon a Packers viszonylag könnyen legyőzte a Kansas City Chiefst, és a rákövetkezendő évben a favoritnak tartott Oakland Raiders csapatán is átgázoltak. Az első két Super Bowlt tehát a Packers megnyerte, és készülhetett arra, hogy harmadszor is bebizonyítsa, ők a legjobbak. Ám Vince Lombardi már Raiders elleni meccsen eldöntötte, hogy az lesz az utolsó mérkőzése, és a 67-es győzelem után bejelentette a visszavonulását.

Az utódja Phil Bengtson pedig nem tudott felnőni a nagy feladathoz, és az irányítása alatt a Packers az évtizedben először negatív rekorddal zárt (6-7-1). Értelemszerűen egy ilyen rekorddal akkor még nem lehetett bejutni a playoffba, így a trónfosztás biztossá vált, ahogy az is, hogy a Packers nem fogja tudni elsőként végrehajtani a three-peatet.

(Ugyan az 1965-ös évet is a Packers nyerte, tehát ha úgy nézzük ők képesek voltak 3 egymást követő évben bajnokságot nyerni, de az még nem Super Bowl volt, így azt én nem számolom ide.)

2. Miami Dolphins

1972-73: Super Bowl győzelem

1974: Vereség a divisional körben.

A Dolphins csapata 1971 és 73 között minden évben bejutott a Super Bowlba. 71-ben még vereséget szenvedtek a Dallas Cowboystól, de rá egy évre 100%-os szezont produkáltak, aminek a végén a Washington Redskinst legyőzve elhódították a Vince Lombardi trófeát. A 73-as szezonban ugyan két vereség már becsúszott, de ez nem zavarta meg Don Shula fiait. Simán bejutottak a Super Bowlba, és ott végigdominálva a meccset legyőzték a Minnesota Vikings csapatát. Két egymást követő Super Bowlt tehát simán megnyertek, és ekkor még semmi előjele nem volt annak, hogy ne sikerülne triplázni.

Ám 1974-ben egy rivális liga tűnt fel a színen, amely a World Football League(WFL) nevet viselte. A WFL egyik csapata a Memphis Southmen pedig megkörnyékezte a Dolphins három játékosát. Larry Csonka(FB) Jim Kiick(RB) és Paul Warfield(WR) is bejelentette, hogy a 75-ös szezont már a Southmen csapatában fogják végigjátszani. Ugyan a 74-es szezont tisztességgel végigjátszották a Dolphinsban, de a csapatmorálnak egyáltalán nem tett jót, hogy három ilyen húzónév előre leszögezte, ők többet nem fognak itt játszani.

Ilyen körülmények között talán csodaszámba megy, hogy sikerült 11 győzelmet összehozni és megnyerni a csoportot. Sőt a Raiders vendégeként majdnem sikerült győzniük is. 26 másodperccel a vége előtt még vezettek 26-21-re, de Clarence Davis (RB, Oakland) három védő keze között elkapta Ken Stabler(QB, Oakland) passzát. Ez volt a legendás “Sea of Hands” elnevezésű játék, aminek köszönhetően a Raiders 28-26-ra legyőzte a Dolphins csapatát, megfosztva őket a three-peat lehetőségétől.

Ennyin múlott.

3. Pittsburgh Steelers

1974-75: Super Bowl győzelem.

1976: Vereség az AFC döntőben

A Dolphins bukása után egy új nagyhatalom született meg az AFC berkein belül: a Pittsburgh Steelers. Chuck Noll fiai a 74-es szezonban bejutottak a Super Bowlba, és ott nyögvenyelősen ugyan, de legyőzték az esélyesebbnek tartott Minnesota Vikings csapatát. Rá egy évre immár esélyesként érkeztek a Super Bowlba, és ott egy emlékezetes összecsapáson arattak győzelmet a Dallas Cowboys fölött.

A Steelers számára minden adott volt, hogy meglegyen a triplázás. A vezetőedző személye változatlan maradt, és a csapategység sem bomlott meg. Ám ekkor közbeszóltak a sérülések. A Steelers 76-os szezonját alapvetően határozta meg, hogy az offense több tagja is kidőlt hosszabb-rövidebb távra. Terry Bradshaw(QB) csak nyolc, John Stallworth (WR) pedig csak 3 meccsen tudott kezdőként részt venni. Lynn Swann(WR) pedig a Raiders elleni nyitómérkőzésen kapott egy szabálytalan ütést a nyakára, amely bár nem volt súlyos, de mindenképp befolyásolta a későbbi játékát.

Ám hála a defense helytállásának, na meg Franco Harris masszív futójátékának, a Steelers össze tudott szedni 10 győzelmet, amely pont elég volt arra, hogy megnyerjék a csoportot. A playoff első körében sokak meglepetésére le tudták győzni az esélyesebbnek tartott Baltimore Coltsot, de a győzelemnek ára volt. Mind Franco Harris(RB), mind Rocky Bleier(RB) sérülést szenvedett a mérkőzés során, és bár a Raiders elleni AFC döntőre beöltöztek, nem tudtak a pályára lépni. Lényegében tehát elkapók, és futók nélkül állt fel a Steelers offense arra a meccsre, és mint az várható volt a védelem egymaga nem tudta felvenni a versenyt az akkor bombaformában lévő Raidersszel. 24-7-es vereséget szenvedtek az Oakland vendégeként, és a triplázás lehetősége elúszott.

4. Pittsburgh Steelers

1978-79: Super Bowl győzelem

1980: Nem sikerül bejutni a playoffba.

76-ban fájdalmas vereséget szenvedtek a Raiderstől, és 77-ben sem tudtak visszajutni a Super Bowlba. Ám 78-ban visszatért az igazi Steelers, és az AFC-t végigdominálva a Super Bowlon is győzni tudott egy legendás meccsen a Dallas Cowboys ellen. A következő szezonban megint eluralkodtak a csapaton a sérülések, de kezelni tudták a helyzetet, ráadásul a playoffra minden fontos személy hadra fogható lett. Ennek köszönhetően újra eljutottak a Super Bowlba, és ott a vártnál kicsit nehezebben ugyan, de legyőzték a Los Angeles Rams csapatát.

Kaptak tehát egy második lehetőséget, hogy végrehajtsák a three-peatet, de ez ismételten nem sikerült. 1980-ra a csapat tagjainak többsége már túl volt a fénykorán, és a liga többi tagja is kezdte kiismerni a Steelerst. A 80-as szezon nem tekinthető annyira nagy kudarcnak, mint azt elsőre gondolnánk, ugyanis a vereségeik többsége alig pár ponton múlott (7 vereségből csak három volt olyan, hogy egy labdabirtoklásnál nagyobb volt a különbség) de az előző Super Bowl évekhez képest a 9-7-es rekord visszalépésnek számított. Ugyan az NFC középső csoportjában a 9 győzelem elég volt a csoportgyőzelemhez, de az AFC középső csoportjában már nem. Abban az évben a Browns, és az Oilers is 11 győzelmet szerzett, így a Steelers visszaesett a csoport harmadik helyére, ahonnan nem tudott bejutni a playoffba. Így a Steelers másodszor is elszalasztotta a triplázást.

5. San Fransisco 49ers

1988-89: Super Bowl győzelem.

1990: Vereség az NFC döntőben.

Egy évtizedet kellett várni arra, hogy valaki megint a three-peat közelébe kerülhessen. A 49ers 88-as szezonja borzalmasan indult, de a végén egy őrült végjátékban le tudta győzni a Cincinnati Bengals csapatát a Super Bowlon. A 89-es szezonban ellenben már abszolút favoritok voltak. Az NFC-t simán végigverték, és a Super Bowlon is valósággal átgázoltak a Denver Broncos csapatán.  A 90-es szezonnak tehát úgy láthattak neki, hogy talán ők lehetnek azok, akiknek sikerül a triplázás. Erre megvolt minden esélyük, hiszen lemásolták az előző éves 14-2-es mérlegüket, és nemcsak az NFC, de az egész liga legjobb mutatóját produkálták. Sokak fejében megfordult tehát a kérdés: Ki képes megállítani őket?

Az NFC részéről egyetlen csapat volt, akikről úgy gondolták talán képes lehet megszorongatni a 49erst. A New York Giants. Ám a Giants a szezon 15. fordulóján, a Bills ellen elveszítette a kezdő irányítóját Phil Simmst, és bár a helyére beálló Jeff Hostetler nem játszott rosszul, de senki nem gondolta volna, hogy a Hostetler vezette offense képes lesz 20 pontot feltenni a táblára. Nos, az NFC döntőn a Giants valóban nem tudott 20 pontot szerezni. Sőt még TD-t sem tudtak elérni, de a defense-nek hála végig meccsben maradtak. Ám 3 perccel a vége előtt a 49ers vezetett 13-12-re, és Joe Montana kezében volt a labda. Montana azonban egy brutális ütést kapott Leonard Marshalltól(DT, Giants), és el kellett hagynia a pályát. A helyére beálló Steve Youngtól nem vártak el sokat, csak annyit, hogy adogassa a labdát Roger Craignek(RB) és futtassák le az órát. Craig kezéből azonban kiütötték a labdát, amit Lawrence Taylor szedett össze a Giants 43 yardos vonalán.

Hostetler tehát visszakapta a labdát, és a hátralévő idő még pont elég volt ahhoz, hogy Field Goal távolságba vezesse a csapatot, Matt Bahr (K) lába pedig nem remegett meg. Az utolsó másodpercben berúgta az 5. Field Goalját is, és 15-13-ra a Giants győzött.

A 49ers nagyon közel került ahhoz, hogy triplázhasson. Sőt igazából ők kerültek a legközelebb. Az ő esetükben nem történt semmi a pályán kívül, ami visszavetette volna a csapat teljesítményét. Abszolút esélyesei voltak az 1990-es évnek, de egy balszerencsés játék (Craig fumble) ellökte őket a lehetőségtől, hogy triplázhassanak.

Néha elég egy ember hibája is.

6. Dallas Cowboys

1992-93: Super Bowl győzelem.

1994: Vereség az NFC döntőben.

A Cowboys számára a 70-es évek sikerekkel, a 80-as évek pedig csalódásokkal teltek. Az évtized végére odáig süllyedt a csapat, hogy a top 5-ben választhatott a drafton. Ám a 90-es évekre Jimmy Johnson(HC) közreműködésével a csapat újra megtalálta régi fényét, és 92-ben valamint 93-ban is legyőzte a Buffalo Bills csapatát a Super Bowlon. A 94-es szezonban folytatta a nagy menetelést, és 12-4-es mérleggel megnyerte a csoportját, valamint a Packerst legyőzve az NFC döntőjébe jutott. Ott az a 49erst fogadta, akit az előző két playoff során már legyőzött, így gyakorlatilag ők voltak az esélyesei annak a mérkőzésnek. Ám a San Fransisco-i túra ezúttal vereséggel zárult. A Cowboys az első negyedben annyira össze volt zavarodva, hogy hibát hibára halmoztak. Először Troy Aikman dobott pick6-et az első drive-ban. Aztán a második drive-ban Michael Irvin(WR) kezéből verték ki a labdát. Majd közvetlenül a 49ers pontszerzés után a kickoff alatt Kevin Williams(WR) ejtette ki a labdát a kezei közül, amit természetesen a 49ers szerzett meg, és utána nem sokkal később újabb TD-t szereztek. Három turnovert vétett a Cowboys az első negyedben, amiből a 49ers 21 pontot pakolt fel a táblára. Ugyan a Cowboys még tisztességgel küzdött tovább, de nem tudták kijavítani az első negyedes botladozásaikat. A 49ers végül 38-28-ra legyőzte a Cowboyst, akik így nem tudták megvalósítani a nagy álmot, a three-peatet. (Igaz egy évre rá újra bajnokok lettek, tehát ha nem is egymást követő években, de sikerült összehozniuk 3 Super Bowl győzelmet.)

Nem így kellene egy NFC döntőt elkezdeni.

7. Denver Broncos

1997-98: Super Bowl győzelem.

1999: Nem sikerül bejutni a playoffba.

John Elway már az utolsó éveit taposta, amikor 1997-es NFL évben legyőzte a Green Bay Packers csapatát a Super Bowlon. Ekkor mindenki azt gondolta, hogy vissza fog vonulni, de Elway még maradt egy évet. Jól tette, hiszen a következő évben a csapat megállíthatatlan lett, és az AFC-t megnyerve a Super Bowlon az Atlanta Falconst is viszonylag simán legyőzte. Ám Elway tudta, hogy már nincs benne több, így a Broncos úgy készült a triplázásra, hogy az irányító, aki évekig a hátán cipelte a csapatot már nem lesz velük.

Elway utódját nem sikerült megtalálnia a Broncosnak. A 99-es szezon első négy mérkőzését mind elveszítették, ráadásul tovább nőtt a baj, mikor a negyedik héten a Jets ellen Terrell Davis (RB) olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy az egész karrierje véget ért. A Broncos tehát elvesztette a kezdő irányítóját, és a kezdő futóját is, ezt pedig a csapat már nem tudta túlélni. 6-10-es rekorddal a csoportja végén zárt a Broncos, és évekbe telt, mire újra az elitbe tudta magát tornázni.

8. New England Patriots

2003-2004: Super Bowl győzelem.

2005: Vereség a divisional körben.

A Patriots sokáig a liga végén kullogott, ám Belichick, és Brady érkezése a 2000-es évek elején mindent megváltoztatott. Ezt a diadalmenetet már sokan ismerhetik, hiszen pont a 2003-as Carolina Panthers elleni Super Bowl győzelem volt az első, amit a magyar nézők élőben követhettek, és izgulhattak végig. A rá következendő évben a Patriots ismét bejutott a Super Bowlba, és ott egy újabb izgalmas meccsen legyőzték a Philadelphia Eagles csapatát. Újra megnyílt tehát a lehetőség, hogy egy csapat triplázhasson, de a sérülések megint közbeszóltak.

2005-ben a Patriots csapata rengeteg sérüléssel küszködött. Corey Dillon(RB) többet volt sérült, mint sem, a támadó fal is jelentősen megcsappant, ráadásul a védelem szíve, Teddy Bruschi(MLB) is kénytelen volt kihagyni az idény felét. Ennek köszönhetően a New England csak 10 győzelmet tudott összeszedni, ami ugyan arra elég volt, hogy a csoportját megnyerje, de az AFC továbbjutói közül az ő mérlegük volt a legrosszabb. A Jaguarst még le tudták győzni a Wild Card körben, de az újra magára találó Broncos már sok volt nekik. A Patriots az egyik legrosszabb mérkőzését játszotta akkor Denverben (2 INT, 3 Fumble) ami végül 27-13-as Broncos győzelemmel zárult.

A play, ami végleg a Broncos malmára hajtotta a vizet.

A New England volt az utolsó olyan csapat, amelyiknek lehetősége volt a three-peatre. Azóta egyetlen csapatnak sem sikerült még a duplázás sem, nemhogy a triplázás. A Seahawks ugyan közel került hozzá, hogy ők legyenek a 9. csapat, akinek lehetősége nyílik arra, hogy triplázzon, de végül az utolsó másodpercekben elbukták ezt a lehetőséget. És elnézve a mostani mezőny kiegyensúlyozottságát nem hiszem, hogy egyhamar újabb jelentkező futna be a three-peatre.

A cikk elején azt a kérdést tettem fel, hogy vajon 50 év alatt miért nem sikerült eddig senkinek sem a triplázás. Megvizsgálva a körülményeket szerintem ez már egyáltalán nem meglepő, hiszen mint az kiderült rengeteg dolog befolyásolja egy csapat teljesítményét. Előfordulhat, hogy a legfontosabb személy válik ki a csapatból(Packers, Broncos) aminek következtében a csapat már nem lesz képes ugyanazt a formáját hozni, mint az előző két évben. Előfordulhat, hogy az öltözői légkör romlik meg(Dolphins). Közbejöhetnek sérülések(Steelers, Patriots), illetve előfordulhat az is, hogy a csapat(vagy egy játékos) pont azon a napon hibázz a legnagyobbat, amikor nem kellene(49ers, Cowboys).

Mindezek megvizsgálása után, én azt tudom mondani, hogy egyáltalán nem meglepő, hogy eddig senkinek nem sikerült a three-peat. Annyi minden befolyásolja egy csapat teljesítményét, hogy inkább az lenne a meglepő, ha egy csapat 3 éven keresztül képes lett volna megnyerni a bajnokságot.