Nagyító alatt: A McCarthy-ügy

A Green bay Packers csalódást keltő szezon eleji teljesítménye, majd az NFC döntőben elszenvedett agyonverése veresége után ugyanazok a hangok láttak napvilágot: változás kell! Elsősorban Mike McCarthy áll a célkeresztben, de Dom Capers védőkoordinátor is megkapta a magáét a szurkolóktól. Viszont tényleg ők vinnék el a balhét a Packersnél, vagy vannak egyéb, nem feltűnő problémák is a franchise-on belül? Fogjunk egy nagyítót, és vizsgáljuk meg!

Mike McCarthy a rendszer áldozata?

Kezdjünk rögtön egy tisztázással: ha egy csapat sz*r, az a GM felelőssége. Ha egy csapat sz*rul játszik, az az edzői stáb felelőssége. Fontos leszögezni, mert ezt a jelzőt gyakran olvastam a Packers egy-egy meccse után, mégis teljesen más jelentése lehet. Ezzel a remek bevezetéssel meg is érkeztünk az első vizsgált problémához, hogy McCarthy abból főz, ami van, az alapanyagokat pedig a Packers general managere, Ted Thompson hozza házhoz, ligaszinten mondhatni egyedülálló módon. Ted Thompson 2005-ös kinevezésével egy új filozófia vette kezdetét Green Bayben, melynek a neve draft & develop. Ez annyit tesz, hogy a csapat megpróbál a draftolt játékosaiból csapatot építeni, akár hosszú évek trenírozásával és várakozásával is, mintsem hogy a szabadügynök piacról, vagy trade keretein belül hozzon néhány, néha kimondottan csak nagy lóvét akaró játékost erre a célra. De ha nagyon ég a ház, akkor is csak mértékkel néz körül a piacon. Többek között ezen filozófia alapján nem került egy bizonyos Randy Moss sem a Packershez, helyette egyenesen Foxboroba vette az irányt.

De vajon jó-e ez a módszer?

Erre a válasz a 2005 és 2017 közötti 9 rájátszás részvétel, a 4 NFC döntő, és a 2010-es Super Bowl győzelmet hozó szezon megfelelő válasz lehet. Thompson a játékosmegfigyelő múltjának hála ugyanis gyakran talál gyöngyöt a zavarosban, és épp emiatt hisz töretlenül ebben a felfogásban. Igen, gyorsan hozzáteszem, hogy ehhez a szinten tartáshoz kellett egy potens irányító, sőt, egyenesen kettő, hiszen Brett Favre után Aaron Rodgersszel sem esett vissza a Packers ezen a poszton, ami akár a szerencsére is fogható. De ki is draftolta anno Rodgerst 2005-ben? Úgy van, Ted Thompson, méghozzá rögtön az első draftja első körében, amiért nem egy komoly kritikát kapott – mint utólag kiderült, érdemtelenül. A dolog árnyoldala azonban, hogy ezzel a filozófiával rengeteg időre és ugyanennyi szerencsére van szükség, hogy majd egyszer az állományból egy bitang erős csapat jöjjön össze, Aaron Rodgers pedig nem fog a végtelenségig játszani.

Viszont az örök érvényes futballközhely a Green Bay Packersnél is megállja a helyét: a bajnokságot a védelmek nyerik. Nézzük meg, milyen játékosok alkották a 2010-es Super Bowl győzelmet hozó Packers keretét! Az offense-re kár kitérni, Rodgersnek már akkor is kiváló elkapók álltak a rendelkezésére, és a falra sem lehetett panasza. Na de a védelem az teljesen más szinten volt, mint a jelenlegi Packers D#. A védőfalban B.J. Raji dominált, Clay Matthews az őrületbe kergette az irányítókat, de ami a siker igazi kulcsa volt, és ami manapság igencsak hiánycikk Green Bayben, az a secondary. Charles Woodsonnal és Tramon Williamsszel a két szélen, az akkor még újonc Sam Shieldsszel a rosteren, és Nick Collinsszal FS pozícióban igen jónak számított ez a felhozatal akkoriban. És ha hozzátesszük, hogy az 53-as keretből 49(!) játékost a Packers draftolt, akkor nem lehet kérdés, hogy Thompson egyedi felfogása hatékony volt. Csak ennek már lassan 7 éve…

Alkalmazkodni és túlélni

Ami működött 2010-ben, az 2017-ben már nem biztos, hogy megállja a helyét. A Green Bay Packers az állandóságra, stabilitásra épít, ez eggyé vált a klub filozófiájával, és könnyen lehet, hogy a sikertelenségnek is ez a veszte. Aaron Rodgers nélkül valószínűleg a Packers lenne a legkiszámíthatóbb és legunalmasabb csapat a ligában, és itt el is jutunk az edzők felelősségéig. Mike McCarthy rendelkezésére áll az NFL történelmének legsokoldalúbb irányítója, kiváló támadófal áll előtte, és van két 10 milliós elkapója is, mégis alig látni változatosságot, hacsak Rodgers meg nem unja a pöcsvakarást a meccseken. Ez ilyen lehetőségek mellett szimpla pazarlás az edzők részéről. Nézzük meg, hogy a Seahawks elleni idei kiütéses győzelem alkalmával milyen TD-t hozott össze a “B csapat”:

Szintén le szeretnék szögezni egy dolgot mielőtt belecsapunk a lecsóba: a szurkolóknak nem lehet megfelelni. Ha passzjátékot hívsz, akkor azért leszel hülye, mert nem futójátékot hívtál, ha futsz, akkor meg azért, mert miért nem passzolsz, ilyen egy szurkoló. No de kérdem én, a fentihez hasonló jelenetekből, vagy bármilyen váratlan, trükkös játékokból miért nem látni többet? Miért nem mer ezzel a támadósorral meghúzni ilyeneket a Packers? Nézzük meg a Patriotst, Bill Belichick mindig kitalál valamit, legutóbb például azt a Flea Flickert, vagy nézzük meg, hogy Pete Carroll és Russell Wilson mit tud kihozni abból a támadósorból, amikor Wilson előtt nincs támadófal konkrétan. Aaron Rodgers ugyan hiába 33 éves, csak 2008 óta van “terhelve”, de ez akkor is 9 év, és nem lesz már fiatalabb. Ki kéne használni ezt a lehetőséget egy újabb bajnoki cím megszerzésére, mert semmi garancia nincs arra, hogy lesz-e még egy ilyen klasszis irányítója a Green Baynek a Rodgers utáni időszakban.

De térjünk át a védőoldalra is, mert ott még nagyobb a káosz. Ted Thompson korábban remekül válogatott a hátsó körökben játékosokat, de például Sam Shields UDFA-ként került Green Baybe. Csak erre nem lehet alapozni véleményem szerint, mégis ez történik. A Packers leginkább kritizált egysége idén a secondary volt, a legrégebben fennálló probléma viszont a belső linebacker pozíció, vizsgáljuk meg először utóbbit. 3 játékos van erre a szekcióra, Joe Thomas, akit a Packers UDFA-ként vitt el a 2014-es játékosbörze után, és egy rövid dallasi practice squad időszakot leszámítva végig a csapat rendelkezésére állt. Jake Ryan, aki a 2015-ös draft 4., és Blake Martinez, akit a 2016-os draft 4. körében választottak ki. Nem mondható tehát, hogy túl sokat áldozna Thompson erre a posztra, mert hát ugye draft & develop, majd valamikor jók lesznek egyszer ezek a srácok. Vagy nem.

A secondary is hasonló cipőben van, a Falcons elleni felhozatalból egyedül Morgan Burnett volt az, aki nem az újonc szerződésében játszott. Van két első (HaHa spanom #mynigga, Randall), egy második körös (Rollins) és egy harmadik körös (Burnett) játékos is a secondaryben, tehát ide viszonylag sokat költöttek az utóbbi években. A többiek vagy hátsó körben (Hyde, Goodson), vagy draftolatlanul (Gunter, Brice, Shields) kerültek a csapathoz. Itt is látható a draft & develop módszer, hiszen a Packers sosem azonnali javulást vár még az első körös játékosaitól sem, hanem folyamatos beépítést és fejlődést. És ezzel megint ugyanarra a pontra lyukadunk ki: ez szép és jó, de ha egyáltalán ezekből a játékosokból lehet egy jó egység majd a jövőben, mikor történik ez meg? Biztos vagyok benne, hogy Rodgers és a szurkolók is türelmesek, de látva, hogy a Patriots néha játszi könnyedséggel masírozik be a Super Bowlokba a Brady-Belichick korszakban, igazán elgondolkodtathatna pár arc Green Bayben a miértekről.

Oké, változtassunk – de hol?

Ha filozófiai változásokat akarunk, akkor azt egy GM cserével lehetne elérni. Ted Thompson szerződése 2018-ban jár le, és hallani lehet már olyan hangokat a sajtóban, hogy egész biztos nem hosszabbítanak vele, sőt. Egyes hírek már arról számoltak be, hogy a nyáron önként átkerül másik pozícióba. Nem feltétlen a saját “kudarca”(?) miatt, hanem mert a 49ers például megkörnyékezte Eliot Wolfot, a Packers egyik ügyvezetőjét GM-nek. Aki nem mellesleg Ron Wolf, korábbi Packers GM fia, és aki 2004 óta van a csapatnál. Ugyanakkor az közel sem egyértelmű, hogy a személycsere filozófiacserével is járna, ha Wolf is a Thompson-féle tézisekben hisz, akkor ugyan ott vagyunk, ahol a part szakad. Ted Thompson módszere a fizetési sapkára nézve rendkívül hatékony volt, sosem kellett azon izgulni, hogy túlmennek a megengedett kereteken, de ehhez szükséges volt a FA-market szinte teljes mellőzése.

A népszerűbb követelőzés Mike McCarthy leváltása lenne, ami már korábban is előkerült, de egyből szegezik az emberhez a kérdést, hogy “Jó, de ki lenne helyette?”. Idén láthattuk, milyen edzők kaptak maguknak állást, köztük van a legfiatalabb HC evör, és sok más olyan figura talált magának csapatot, akiknek nincs főedzői tapasztalata. A változás nem feltétlen rossz, de a Packersnél az állandóság jelenléte miatt érthető, ha sokan félnének az ilyen lépéstől, csak nem értem miért. Egy Aaron Rodgersszel a kezdődben nagyon bénának kell lenned ahhoz, hogy ne tudj győzelmeket szerezni, egyedül a védelmet kell rendbe tenni. Éppen ezért vagy egy védelem-specialista HC, vagy egy baromi jó DC kellene a csapathoz, és akkor a HC lehetne offense párti. Persze ez sem garancia a sikerre, és láthattuk már, hogy a türelem rózsát terem, de a végtelenségig nem lehet várni, hogy a mostani játékosok beérjenek.

És ha már állandóság, nézzük meg, ki hány éve van a csapatnál. Thompsonról már volt szó, ő 2005 óta a csapat GM-e, McCarthy rá egy évre jött, Edgar Bennett, a jelenlegi támadókoordinátor pedig már 2001 óta a Packers edzői stábjának a része. Védőoldalon Dom Capers 2009 óta a csapat védőkoordinátora, de talán az ő helyzete a legnehezebb. Egyrészt láthattuk milyen fiatal védelemmel kell dolgoznia, másrészt nem feltétlen az ő hibája az, hogy a játékosok nem tudják teljesíteni, amit kér. Mégis előkerült az ő neve is, mint akinek távoznia kellene.

Mi fog történni?

Nem múlt el áldozat nélkül a hétvégi kiütés, Tom Clements, korábbi OC és támadósorért felelős edző/asszistens 11 évnyi Packersös karrier után lapátra került. Dom Capers és Mike McCarthy állása biztonságban van a riportok szerint, egyedül Ted Thompson feje fölött van kérdőjel.

Minek kellene történnie?

Hallottam olyan pletykákat, miszerint idén majd megreformálják ezt a draft & develop módszert, és több FA igazolás is várható, de én ebben nem nagyon hiszek. Nem tudom, Wolf milyen felfogásban venné át a stafétát Thompsontól, már ha átveszi, de egy sokkal jobb secondary és egy kreatívabb playbook választaná el a Packerst attól, hogy újra Super Bowl résztvevő csapatról beszéljünk. A 2010-es diadalhoz is kellett egy Charles Woodson kaliberű igazolás 2006-ról a sok fiatal mellé, akikből most sincs hiány. Randall és Rollins is tehetséges, de még rengeteget kell fejlődniük, hogyha komoly secondaryről akarunk beszélni Green Bayben. Ha tényleg vannak komolyabb FA-tevékenységekre való igények a vezetőségben, ez a “jobb védelem” akár jövőre is összejöhet, viszont McCarthy (és az aktuális OC) egyszerűen képtelen újítani a playbookon. Ezen akár egy OC-csere is lendíthetne, ha már a főedző érinthetetlen.

Az biztos, hogy a sikerekhez változtatni kell a jelenlegi döntéshozók filozófiáján, ami talán a legnehezebb feladat, és éppen ezért nincs könnyű helyzetben a Packers. Az idei évet, lehet már csak utoljára, de megkapja a jelenlegi staff minden jel szerint, viszont ha nem tudnak újítani, akkor a Packersnek csak egy teljes rebuild lehet a megoldás a személyzetet illetően.

Természetesen a Ti véleményetekre is számítunk, amit szavazás formájában, illetve kommentekkel is megtehettek, kíváncsian várjuk, Ti mit tennétek a Packersszel?