Jay Cutler nem éppen a legnépszerűbb arca az NFL-nek, sokan megkérdőjelezik vezéregyéniségét, hozzáállását és játékát, talán a liga egyik legmegosztóbb játékosa. Végignézve az eddigi karrierjét, nagyon sok rossz és jó pillanata volt, egyes szezonokban kirívóan jól szerepelt és szép számokat hozott, máskor meg teljesen érthetetlen döntésekkel, interceptionökkel vétette észre magát. Karrierje legjobb évét egy olyan offenzív koordinátor mellett hozta le, akivel ugyan nem dolgozott túl sokat, de nagyon egymásra találtak az együtt töltött idő alatt. Ő pedig nem más, mint Adam Gase, a Miami Dolphins jelenlegi főedzője, aki oroszlánrészt vállalt Cutler ligába való visszacsábításában.
Gase egy igazi offenzív guru, egy zseni, aki nagyon jól tudja, hogy lehet egy szisztémát úgy felépíteni, hogy az maxon pörögjön. Elég csak a 2013-as szezonra visszagondolni, amikor a Peyton Manning vezette Denver Broncos rekordot rekordra halmozott, olyan számokat hoztak, amikre korábban senki nem volt képes. Nos, ha nem is ennyire látványosan, de a Jay Cutlerrel felálló Chicago Bears támadóegység is pozitív változáson ment keresztül a kezei alatt, noha ez a győzelmek számában az ott töltött egy éve alatt nem nagyon mutatkozott meg. Amit viszont az irányítóval elért, az megsüvegelendő, hiszen tökéletesen igazította a rendszert és a playbookot Cutler erősségeihez és gyengeségeihez. Ez lehet az, amiben most minden Dolphins szurkoló két kézzel kapaszkodhat, ez adhat hitet nekik, hogy Tannehillen túl is van élet. De mik azok az elemek, amik miatt a sokak által utált irányító extrát nyújthat délen?! Lássuk is!
Gyors, könnyű olvasások
Elég bagatell dolognak tűnhet, de egy jó offensive coordinator arra törekszik, hogy az irányítóját könnyű helyzetbe hozza. Ezt tette Gase is 2016-ben, mikor olyan játékokat hívott, ahol Cutler egy teljesen üres célpontnak passzolhatott. Az alábbi play egy Air Raid típusú játék, ahol a pályát széthúzva, két elkapó gyors keresztbe mozgásával (mesh concept) zavarják meg a zónázó védelmet úgy, hogy legalább egy elkapó üres legyen. Ezáltal az irányító dolga egyszerű, nem kell erőltetni a dobást, a szabadon lévő elkapó egy egyszerű olvasás után szerez könnyed first downt.
Ha belegondolunk abba, hogy Miamiban milyen fegyverei lesznek Cutlernek, akkor ülni fog ez a játékhívás, hiszen a Landry-Parker-Stills trió nem tehetségtelen, őket egészíti majd ki Grant és Carroo, akik már egy évet dolgoztak jelenlegi főedzőjük kezei alatt, de ne feledkezzünk meg Julius Thomasról sem. Hasonló játékokból a slot specialista Landry sok bajt okozhat majd, főleg úgy, hogy a két szélen figyelni kell majd társaira, nehogy meglepjék a védőket egy mélyebb játékkal.
Run-Pass Option játékok
Az RPO játékok egyre nagyobb teret hódítanak napjaink NFL-jében, melyet a fiatal és a forradalmasítástól nem tartó edzők szívesen alkalmaznak. Az ilyen típusú játékokhoz – leegyszerűsítve – gyors olvasás szükséges, illetve olyan quarterback, amelyik lábon sincs elveszve. Tannehill ezeknek megfelel, de ha nagyon muszáj Cutler is bele tud állni a futásokba. Mivel a fal futáshoz blokkol, ezért kapásból két opció adódik: fut a running back vagy fut az irányító. Viszont az elkapók is játékba hozhatók, ezért belép egy harmadik opció is, mellyel a védelem dolga rettenetesen nehéz lesz a triple option ellen.
A fenti játékban az látható, hogy az első opciót Clay Matthews eszi meg, majd a másodikat (QB run) a társa, Nate Palmer, ezzel a harmadik opció védtelen maradt, ahol egy wide receiver screen után Marquess Wilson kapta a labdát, aki előtt társai megfelelően blokkoltak ahhoz, hogy first down legyen. Miamiban pedig minden adott a hasonló játékok kivitelezéséhez, hiszen Ajayi már a Boise State egyetemen is ilyen rendszerben nevelkedett, a screent pedig Landry vagy akár Grant is kaphatja, akik sebességből sok elkapás utáni yardot tudnak a táblára pakolni.
Jól megtervezett mély átadások
Azt jól tudjuk, hogy Cutler karereje átlagon felüli, ennek megfelelően szereti is elengedni a nagyobb bombákat. Korábban sok olyan interceptiont vétetett, melyek puntnak is megfeleltek, de Gase alatt sikerült olyan hívásokat eszközölniük, amelyek – viszonylag – kevesebb rizikót hordoznak magukban.
A fenti játékban a Chiefs hat embert küldött az irányítóra, így csak öten maradtak coverage-ban, míg a Bears hat blokkolót tartott bent és négyen támadták a LoS-től távolabb eső területeket. A touchdownt elkapó Marquess Wilson egy corner route-ot futott bunch formációból kiindulva, ezzel a cornernek besegítő safetyt ki tudta zárni a játékból, míg a CB nem tudta a pálya közepén tartani a receivert. Cutler gyönyörű mély passzt engedett el a távoli hashmarktól, csak az elkapónak volt esélye megjátszani a labdát, meg is lett az eredménye. Hasonló játékokban Kenny Stills lehet majd az a játszótárs, akit a hosszú labdákkal lehet majd keresni, mert tökéletes mélységi célpont (habár elkapás utáni yardokban van még hova fejlődnie).
Play action játékok, zsebből való kimozgás
A play action fake alapból barátja a passzjátéknak, hiszen a futásra fellépő védők egy (vagy több) ütemmel később tudnak a passzvédekezésbe belépni, így üres területek, szabad passzsávok nyílnak meg az irányítónak. Ezt megfejelve, ha a QB kimozog a zsebből (“buys some time” – mondaná az angol), még több ideje van az elkapóknak az elszakadásra, tehát egyszerűsödik a döntéshozatal.
Az ilyen playekhez egyfelől erős futójáték kell, hogy a védelem elhiggye, hogy valóban futtatná a labdát az offense, másfelől pedig egy atletikus irányító, aki gyorsan ki tud mozogni oldalra, mielőtt az endek nyomást tudnának rá helyezni. Cutlerben ez megvan, ahogy Tannehillben is, Ajayi pedig jó futó, hasznos eleme ennek a rendszernek. Korai downokon jól működhetnek az ehhez hasonló játékok, könnyen zavarba lehet hozni a futásra számító defense-t, ráadásul Cutler mozgás közben kifejezetten jól tud passzolni.
A legjobb matchupok megtervezése
A legjobb matchupok megtalálásának legékesebb példája tavaly Kyle Shanahan volt, de Gase is nagy hatékonysággal tud olyan játékokat hívni, ahol a védelem egyszerűen nem tud olyan jó játékost állítani a támadóra, hogy a játék – támadó szempontból – sikeres legyen.
A fenti jelenetben Alshon Jeffery állt a slotban, Cutler jobb oldalán, míg mellé a running back húzódott ki. Így a tehetséges elkapón egy nickel corner védekezett, neki segített be a safety. De az extra fedezék sem volt elég, Cutler tökéletesen lőtte be a szűk ablakba a labdát, amit egy Jeffery szintű elkapó ugrásból oldott meg. Mivel a Dolphinsnál az elkapó-szekció nem nyeretlen kétévesekből áll, így Gase dolga könnyű lesz, ha a matchupból fakadó előnyöket akarja kiaknázni, elég csak ha Thomasra gondolunk a red zone-ban.
De mitől volt jó Cutler Gase alatt?
Ahogy már korábban szó esett arról, Gase nem akarta ráerőszakolni az általa megkreált sémát úgy, hogy figyelmen kívül hagyja Cutler kvalitásait. A rossz edzők arról híresek, hogy nem a rendszert alakítják a játékoshoz, hanem fordítva, ezekből nagy bukások szoktak bekövetkezni. Gase viszont meglátta, hogy Cutler miben jó: a biztonsági játékban, melyet tűhegyes mély átadásokkal lehet megfűszerezni. Le tudta szorítani azoknak a játékoknak a számát, amelyek labdaeladást eredményezhettek, kizárta azokat a YOLO dobásokat, amikből Cutler bőven szórt a korábbi években.
Kép: Ian Wharton (http://draftcentric.weebly.com)
A fenti ábrán is tökéletesen látszik, hogy Cutler passzainak 71%-a nem repült tovább (értsd: annyit utazott a levegőben) 10 yardnál, tehát a játékát a rövid passzok, gyors olvasások jellemezték. Távolabbi dobásokkal már meggyűlt a baja, de Gase nem is nagyon erőltette ezeket, elkerülték a rizikót. Ez a nyomás alatti teljesítményére is igaz volt, Gase olyan koncepciókat alkalmazott, hogy mindig legyen egy biztonsági opciója, ne kelljen erőltetnie a dobást, nehogy interception, esetleg fumble legyen a vége. Ennek köszönhetően a 3,88-as interception arányszáma (összes interceptable passz/összes passzkísérlet*100) is tűrhetőnek mondható. Nagyon érdekes még, hogy milyen jól teljesített éles szituációkban, 3. és 4. downokon összesen 73%-os passzpontossággal bírt és csupán egyszer vétett INT-t, ez igazán megsüvegelendő.
A feladat tehát adott Miamiban, Gase-nek megvannak az eszközei, hogy Cutler jó, elfogadható teljesítményt hozzon össze Tannehill távollétében Az offense, amibe csöppent pedig egy tehetségesebb, jobb játékosállománnyal bíró egység, mint Chicagóban volt, így talán még könnyebb dolga is lehet. Azt viszont ne várjuk tőle, hogy meg fogja váltani a világot, hiszen 34 évesen, számos sérülés és műtét után nehéz elképzelni, hogy élete szezonját fogja produkálni.
(A cikk szövegezésének alapjául Matt Bowen, az ESPN munkatársának írását használtam, amit ezen a hivatkozáson érhettek el. A videók szintén Bowen munkái.)
