Így szedte szét Pederson és Foles a liga legjobb védelmét

Senki, még a legelvakultabb Eagles-szurkolók sem számítottak olyan mészárlásra, mint ami a konferenciadöntőn történt. Nem tudom mi történt a Vikingsszal, talán a múlt heti csoda után kevésbé tudtak odakoncentrálni erre a találkozóra, de az biztos, hogy nem hozták a legjobb formájukat. De ettől függetlenül nem szabad elvenni Doug Pederson érdemeit, aki ismét tökéletes gameplannel, kreatív játékhívásokkal állt ki erre a találkozóra. Na meg Foles érdemeit sem, aki élete meccsét játszotta. 

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

Mivel saját videók és képek készítésére nem volt lehetőségem most, így a mindig zseniális Fran Duffyt hívtam segítségül az elemzések szemléltetéséhez. 

Ott verd meg őket, ahol a legjobban fáj

A kulcs az volt a meccsen, hogy harmadik kísérleteken mennyire jó volt az Eagles. Nézzük az előzményeket. A Vikings a liga legjobb védelme volt harmadik kísérleteknél, mindössze 25,2%-ban engedtek első kísérletet. Múlt héten Breesék 2/9 mutatót hoztak csupán.

Az Eagles Wentzcel a liga legjobb harmadik kísérletes támadósora volt, azonban Foles 10 negyed alatt az alapszakaszban mindössze 35-ből 8-szor érte el a first downt. Aztán most a Vikings ellen – hangsúlyozom, a legjobb third down defense ellen – az első 11 harmadik kísérletéből 10-et megoldott a csapat. Foles összességében 10/11, 159 yard, 2 TD. Azt hiszem mondhatjuk, hogy itt dőlt el a találkozó.

Nézzük meg a fenti példát. Ahogy KGYM felkészített minket vasárnap, a Vikings sokszor mutat double A gap blitzet, ahol a két linebacker feláll a center köré. Sokszor innen kimozognak és helyettük Harrison Smith rohamoz a szélről. Itt is pontosan ez a helyet, Corey Clement pedig tökéletesen észleli, hogy Kendricks visszalép coverage-be, így át kell mennie Foles túloldalára és felvennie Smitht. Nem csak hogy tökéletesen észleli, de tökéletes meg is oldja feladatát és a liga legjobb safetyjét könnyen veszi fel.

Clementen kívül is kényelmes zsebet szolgáltat a támadófal, Foles pedig meg tudja játszani Ertzöt. Apropó Ertz. A Vikings a liga legjobb védelme volt tight endek ellen, meccsenként 35 engedett yarddal. Ertz vasárnap 8 elkapással 93-at hozott a konyhára, többek közt ezt a fenti fontos első kísérletet a meccs elején.

A szokásos RPO-k

Azt vártam a meccs előtt, hogy Foles egész meccsen RPO-kat (Run-Pass-Option) fog dobni – ha többet szeretnél megtudni az RPO-król, akkor olvasd el ezt a cikkünket. Ehhez képest elég sok hosszú játékot is megcsináltak, de azért az RPO-k elengedhetetlen részei voltak a playbooknak. A második félidőben konkréten 5 RPO-t hívtak egymás után, amint kijöttek az öltözőből. Volt snap előtti, snap utáni olvasás is.

A negyedik játékot külön kiemelném, ahol Barr porrá zúzza Folest, azonban az irányító így is megoldja és eljuttatja a labdát Jefferyhez. Ezt ráadásul Folesnak előre tudnia kellett, így még impresszívebb, ahogy beleállt és megoldotta, megszerezve a first downt.

Gyors játékok a blitz ellen

Még a beharangozóban írtam, hogy a screenekkel sebezhető lesz ez a Vikings. És így is lett. A legjobb taktika a blitzek ellen az, ha gyorsan szabadulsz a labdától. Ez azért is jó, mert lelassítja a következő játékokon a pass rusht. Doug Pederson pedig tökéletesen alakította ki a gameplant ilyen esetekre.

A fenti videó első játékában előbb egy WR screent láthatunk Torrey Smithnek (ismét harmadik kísérlet), ahol Agholor, Ertz és Lane Johnson megy neki segíteni és blokkolni és ugyan nem tökéletes a védők felvétele, épp annyira jó, hogy az első kísérlet jogát megszerezze Smith. Vegyük észre az elkapás utáni yardokat, és hogy már a védővel a lábán is kihoz plusz két yardot Smith, amivel meglett a first down.

A második játékban (ugyancsak harmadik kísérletre) megint jön a blitz és megint jön a gyors passz ki Clementnek. És akkor itt dicsérjük meg a draftolatlan futót, hogy milyen gyönyörűen veri meg Barrt és szerzi meg a plusz 3-4 yardot, ami elegendő az első kísérlethez.

Improvizációs nagy játékok

Nem csak rendszeren belül, de rendszeren kívül is ment a játék. Ráadásul a nagy játékok jöttek, pedig a Vikings engedte a legkevesebb hosszú játékot idén (35). Foles ötször próbálkozott 20+ yardos passzal, ebből négy sikeres lett. Jeffery hosszú TD-jénél látható, hogy ez egy scramble drill, azaz nem előre megbeszélt, hanem a play során improvizált összjáték. Folesnak sok ideje van a zsebben. Itt emelném ki Halapoulivaati Vaitait, aki egész meccsen kiválóan fogta meg Everson Griffent, ennél a játéknál verte meg legjobban őt a Vikings pass rushere, ezen kívül nyomást sem generált Vaitai ellen.

Foles elsődleges, középtávoli célpontjait jól leveszi itt a Vikings a bal oldalon, Jeffery pedig észlelte, hogy segítenie kell irányítóját és úgy döntött, elindul előre, hátha lesz belőle valami. A védő nem követte, Foles észrevette, nagy TD-t sikerült így összehozni.

A fenti videó második játékában is elveszik Foles első célpontját harmadik kísérletnél. Most pedig Agholor veszi észre, hogy a saját útvonalából nem lesz semmi, így improvizál, elindul előre, Foles pedig fellépve tökéletes passzt ad Agholornak oda, ahol csak ő érheti el.

Apropó fellépés. Nem tudom honnan jött ez (minden bizonnyal a zseniális edzői stábból), de Foles elképesztőt fejlődött abban az alapszakaszhoz képest, ahogy a zsebben mozog és ahogy fellép a nyomás elől. Remekül állt bele a dobásokba, akkor is, ha oldalról, vagy ha szemből jött a nyomás.

Doug Pederson nem veszi le a lábát a gázpedálról

Labda a saját 20-ason. Tizennégy pont előny. Huszonkilenc másodperc a félidőből. Biztos el kell itt indulni? Kockáztassunk egy turnovert a biztos vezetés tudatában, mikor a második félidőt is mi kezdjük? Hát, Doug és Doug közt hatalmas a különbség. Míg Jacksonville-ben kitérdelik (ráadásul kisebb előnynél és több idővel a táblán), addig Philadelphiában nem veszik le a gázról a lábukat és szinte végigmentek a pályán.

Pederson kezdett egy gyors screen passzal Ajayinak. Ha ez nem sikerül túl jól, akkor valószínűleg mennek félidőre a csapatok, nem erőltetik. Azonban megvan a first down, az óra is megáll.

A második játék tökéletes szituációs football. Az Eagles tudja, hogy a Vikings arra számít, hogy gyorsan kimenjenek oldalra. Úgyhogy mit hív Pederson? Egy double move-ot Ertznek. Elindul az oldalvonal felé, a liga legjobb safetyje, Harrison Smith pedig értelemszerűen arra számít, hogy oda megy a labda, úgyhogy agresszíven beugrik Ertz elé. Ha ez a játék, lehet pick-sixet szerez. De ez volt? Nope. Ertz az oldalvonalnál megindul előre, Foles pedig könnyedén odadobja neki a labdát egy hosszú játékra. Emeljük ki ismét a támadófal remek munkáját, nagyon tiszta zsebet biztosítottak Folesnak, pedig nyilvánvaló passzjáték volt, ahol előnye van a védőfalnak, hiszen tudják, mi következik.

A harmadik játék pedig ismét egy screen. A center Jason Kelcet figyeljétek. Úgy viszi ki a pályáról Anthony Barrt, mint Michael Oher tette a Blind Side című filmben. Ajayi így meg tud lódulni és könnyű mezőnygól-távolságba juttatja a csapatát. Ennél tökéletesebb három játékot nehéz elképzelni ebben a helyzetben.

A játék ami véget vetett mindennek

Doug Pederson nem áll le és padlógázzal megy neki a liga legjobb védelmének a harmadik negyedben. Behív egy flea flickert, hogy teljesen véget vessen mindennek, hatalmas előnyt alakítson ki és teljesen demoralizálja az ellenfelet. A támadófalat ismét emeljük ki, Vaitai jól kitolja Griffent, Foles megint tökéletesen lép fel a zsebbe, majd egy olyan bombát dob, amit egyszerűen nem lehet jobban helyezni. Távol a safetytől, ahol csak a receiver kaphatja el. Torrey Smith pedig mindeközben hihetetlenül jól adja el, hogy megáll, Waynes utána teljesen lemarad róla, végül pedig parádésan teszi le mindkét lábát, mielőtt Harrison Smith kitolja a pályáról. Tökéletes játékhívás, tökéletes kivitelezés, tökéletes megsemmisítés.

És akkor a futójátékról és a védelemről nem is igazán volt szó. Az Eagles támadófala végig dominálta a konferenciadöntőt, a Vikings kiváló védőfala nem tudott sok mindent kezdeni Kelceékkel. Az Eaglesnek négy 10+ yardos futása is volt, pedig a Vikings mindössze 20 ilyet engedett az egész szezonban – ennél kevesebbet senki sem. Amellett, hogy a támadófal végigdominálta a meccset, elmondható ugyanez a védőfalra is, akik az első drive-ot leszámítva lenullázták a Vikings támadósorát és két rendkívül fontos turnovert is kierőszakoltak. Ráadásul Chris Long és Derek Barnett, a két csere defensive end, akik a legtöbb csapatnál kezdők is lennének.

A Vikings védelme volt a hagyományos statisztika alapján a liga legjobb védelme. Ők engedték ugyanis a legkevesebb yardot. Viszont ha választanom kéne, szívesebb látnám az Eagles védelmét a csapatomban, akik ugyan 30 yarddal többet engednek meccsenként, de majdnem egyel több turnovert szereznek meccsenként (31 vs 19), ráadásul hat védőtouchdownt is összehoztak az év során. Ez a különbség kiütközött vasárnap is, ahol az Eagles három turnovert szerzett, egyet pedig vissza is hordott TD-re, ami alapjaiban változtatta meg az egész találkozót az első negyedben. A jó védelmek puntra kényszerítik az ellenfelet. A kiváló védelmek pedig pontokhoz juttatják csapatukat.

[/ppp_patron_only]