GOAT SB – Playoff 4. párharc eredmény

Minden Idők Legjobb Super Bowlja játékunk negyedik Playoff párharcában a Patriots dinasztia utolsó sarokköve, és az áramszünetes döntő mérkőzött meg egymással. Ebben a párharcban mind a szerkesztők, mind az olvasók részt vettek egy szavazás formájában. A párharc véget ért, jöjjön hát az eredmény.

Kronikk: Na itt egy újabb szép párharc, hogy az ember melyik ujjába harapjon… Mindkettő mérkőzés izgalmas volt és csak a végén dőlt el, a Ravens győzelmére emlékszem, hiszen élőben néztem a TV-ben, míg a Patriots győzelméről csak olvastam. Az eddig utolsó címvédés áll szemben Ray Lewis utolsó mérkőzésével. Ha az izgalomfaktort nézzük, akkor itt nem lehet dönteni, mert mindkét mérkőzés a végletekig izgalmas volt, így marad a háttértörténet. A Ravens tudta, hogy ez az utolsó esély, hogy nyerjenek még egy gyűrűt a visszavonuló védő legendájuknak, Ray Lewisnak. Út közben a Patriotson is túljutnak és a Brady korszakban az AFC-nél ez a nagy kérdés, hogy túl tud-e jutni valaki a Patriotson. Nem mellékesen Flacco élete formáját hozta egész januárban, azóta sem láttuk, úgy játszani, mint akkor. A nagy előnyt majdnem megfordította Kaepernick egy áramszünet után (amit lehet Gyula okozott :D ), nálam ezek együtt döntöttek arról, hogy melyik párharc nyerjen, és ez a 47. döntő.

Renningan: Már többször, több platformon is leírtam, hogy az én kedvenc Super Bowlom ebben az évezredben egyértelműen a Ravens-49ers találkozó, ráadásul mindezt úgy, hogy igazából egyik csapatot sem szerettem (nagyon nem). De a meccs szerintem zseniális volt, az utolsó másodpercekben összehozott önsafety pedig minden idők talán legzseniálisabb húzása a Super Bowlok történetében. A futball ünnepén vonulhatott vissza Ray Lewis. És bár a Ravens biztos nem bánja így utólag sem, de azért elég nagy szívás nekik, hogy Joe Flacco és Harbaugh emiatt keresheti betegre magát a rettentő középszerű teljesítményével. Ami pedig a Patriots-Eagles párharcot  – mármint az elsőt – illeti, szerintem ez volt a leggyengébb az összes Patriots Super Bowl közül. A remek Patriots védelem felhúzza persze (Donovan McNabb három INT), illetve a címvédés ténye, de összességében elég szürke egy mérkőzés volt.

Olvasók: Na ezt nevezem szoros párharcnak. A két döntő igencsak megvívott egymással a szavazataitokért, és végül a 39. nyert, de csupán 14 szavazat volt a kettő között. Úgy tűnik ezúttal számotokra sem volt annyira egyértelmű, melyik is a jobb.

Jarred: Múlt héten kétszer is olyan párosítás jött össze, ahol el kellett döntenem, hogy a jobb vagy a bal kezemet akarom levágni. Most sikerült átesni a ló túloldalára. Számomra sem a 39. sem a 47. nem volt olyan emlékezetes, és felejthetetlen, mint a múlthetiek, de ha már sikerült összehoznom ezt a kettőt, akkor a szokott szempontrendszerem alapján fogok dönteni közöttük.
Ha azt nézem melyik volt izgalmasabb, akkor a 39. van előnyben. A 47.-re teljesen igaz, hogy kettéválasztható a két félidő. Az első félidőben csak a Ravens volt a pályán, az áramszünet után pedig szinte csak a 49ers. A vége hozott egy kis izgalmat, de az egész meccs, úgy összességében nem. A 39.-en ellenben három és fél negyeden keresztül gyötörték egymást a csapatok, és csak az utolsó percekre lett egyértelmű, ki nyer.
Ha viszont a történetet nézem, akkor meg egyértelműen a 47. van előnyben. Ray Lewis búcsúja, Ed Reed, testvér ellen, és persze az áramszünet. Sok érdekes történetet lehet találni ebben a döntőben. A 39.-ben meg szinte semmit. Ha nagyon megerőltetem magam, akkor sem tudnék semmi történetet mondani onnan. Talán azt, hogy ez volt a Patriots dinasztia utolsó sarokköve, de azért ez már nagyon erős belemagyarázás. Esetleg Terrell Owens, és a csavaros lába lehetne egy jó történet, de ez csak akkor működne, ha az Eagles nyerte volna a döntőt. Így nem.
Végül az segített a döntés meghozatalában, hogy a Ravens-49ers döntő a végére tartogatott egy minimális izgalmat(sokat nem, de a semminél többet), viszont a Patriots-Eagles SB-n nem tudok találni történetet. Így pedig 1,25-1 arányban a 47. döntő mellett teszem le a voksomat.

KGYM: Nehéz döntés, de ez a szavazáson is látszódik. Ha a hosszabb távú hatásait nézzük, a Pats győzelme mellett szól TO gyűrűjének hiánya, a back-to-back győzelem, hogy McNabb nem tudta feltenni a koronát a karrierjére, míg a Ravens győzelme mellett szól Flacco mai napig tartó szerződés-katasztrófája, és számos játékos és edző életútjának változása. Teljesen más irányba ment volna a Harbaugh-testvérek rivalizálása, Crabtree és Kaep karrierje, és Randy Moss megítélése egy 49ers győzelemmel. De nem ők győztek, hanem a Ravens, ahol Flacco és Harbaugh is bebetonozta magát a csapatba, ahol középszerű játékkal rombolják a szintet azóta is. (Vajon Flacco még mindig ott lenne egy SB-vereséggel? Harbaugh még mindig HC lenne egy 40-40-es elmúlt öt év után?) Valóban nehéz döntés, de mégis a Ravens győzelme mellett teszem le a voksomat. Ha elképzelem az alternatív időrendeket, ahol az Eagles nyer, vagy a 49ers nyer, utóbbinál sokkal nagyobb változásokat érzek, és sokkal inkább tűnik hosszabb távon sorsdöntőnek.

Így végül ezt a párharcot a 47. döntő nyerte 4-1 arányban, így az továbbjutott, és az elődöntőben biztosan fogunk még vele találkozni. A következő párharc holnap fog érkezni.