Ryan Grigson a valaha volt legrosszabb GM?

A címben feltett kérdésre valószínűleg az összes Colts szurkoló rávágná, hogy igen, de azért ez nem ilyen egyszerű, mert közben például a Lions drukkerek rávághatják, hogy ott van Matt Millen. Ebben a cikkben most Grigson nagyobb hibáit (nem akarok regényt írni, hogy az összeset felsorolom) szedtem össze, annak az alkalmából, hogy a 2013-as és 2014-es draftolt játékosok közül Mewhort visszavonulásával nem maradt senki Indianapolisban. 

A történet ott kezdődik, hogy a 2011-es szezont Peyton Manning nyaksérülése miatt kihagyta és a Colts egy bizonyos Curtis Painterrel vágott neki a szezonnak, mindenki tudta, hogy az 1/1-re hajtanak, hogy megszerezzék az utóbbi idők egyik legnagyobb ígéretét, Andrew Luckot. Ezzel várható volt, hogy nem csak Manning, hanem a komplett vezetés távozik. Így is lett, a szezon után távozott Chris Polian GM és Jim Caldwell HC is, helyükre pedig Ryan Grigson és Chuck Pagano jött. Ekkor még senki sem gondolta, hogy mi kezdődik el Indianapolisban….

Draftolás

2012-es éve sikerült a legjobban Grigsonnak, hiszen ebből a classból még két játékos is ott van jelenleg a csapatnál, Andrew Luck és T.Y. Hilton. Luckot 1/1-en nem volt annyira nehéz kiválasztani (mondjuk ha sikerült volna Robert Griffin III-at draftolni, az lett volna csak a hab a tortán), de azért ismerjük el, hogy T.Y. szép pick volt. Ebben az évben még sikerült TE posztra Cobby Fleenert is elhozni a második körben, akinek a legnagyobb érdeme az volt, hogy Luck jól ismeri a Stanfordról. 2013-ról és 2014-ről tudjuk, hogy katasztrófa volt, hiszen a 12 játékosból, akiket Grigson és csapata alapos megfontolás alapján kiválasztott, mindössze három játékos (Ulrick John, Jonathan Newsome és Kerwynn Williams) maradt a ligában, köztük olyan bustok, mint az első körös Björn Werner. Még ha csak a pickek nem jöttek be volna, de még erre rátett egy lapáttal, hogy többször úgy választott játékost, hogy miközben a védelemben csak sorakoztak a lyukak, ő úgy gondolta, egy elkapó lesz a megfelelő a csapatba.

Trent Richardson csere

Gondolhatnánk, ha már draftolni nem tud, legalább jó cseréket hajt végre, na persze… 2013-ban sokan gondolták, hogy az AFC egyik esélyese a Colts lehet, ezért 2013-ban egy első körért cserébe megszerezte Trent Richardsont, aki a Brownsnál első évében majdnem 1000 yardot futott. A Coltsban ez nem sikerült, hiszen a fal sem volt éppen elit előtte, de ha még az utat meg is nyitották TRich előtt, akkor ő simán belefutott a falba. 2 évet töltött végül Indianapolisban és gyakorlatilag kijátszotta magát a ligából, hiszen a mutatott játéka senkit sem győzött meg arról, hogy nekik szükségük lenne egy ilyen futóra.

Andrew Luck

2012-ben ki sikerült választani az utóbbi évek egyik legnagyobb ígéretét, akit rögtön pályára lehetett küldeni. Hát Grigsonnak és Paganónak együtt sikerült kettétörniük a karrierjét. És miért mondom, hogy erről ketten tehetnek? Mert mindkét személy a saját állását akarta védeni azzal, hogy nem egyszer sérülten küldték pályára, aminek okán a válla szinte teljesen tönkrement. Emellett még az is Grigson hibája Lucknál, hogy nem volt képes egy átlagos vagy átlagosnál jobb falat összerakni az irányító elé, ezzel veszélyeztetve a fiatal irányító karrierjét.

Arrogancia 

Paganónál legalább megemlíthetjük, hogy őt szerették a játékosok, de Grigsonnál ez már nem mondható el, hiszen a játékosok közül senki sem szerette a GM-et. Viselkedésével azt sugallta feléjük, hogy ő felsőbbrendű és semmibe nézte őket. Jó példa erre Pat McAfee, aki miután kirúgták Grigsont, twitteren fejtette ki örömét és egyúttal jelezte, hogy milyen rossz hatással volt az öltözőre, amikor ott megjelent. Tehát nem elég, hogy szakmailag óriási hibákat vétett, még emellett arrogáns is volt, és ezzel több éves mély pontra sodort egy franchise-t.