A vasárnap 3 legfontosabb meccse

Egy csokorba szedtük a három legfontosabb meccset tegnapról, azaz a Texans@Eaglest, a Steelers@Saintst és a Chiefs@Seahawkst.

Houston Texans @ Philadelphia Eagles 30 – 32

Parádés mérkőzés vezette fel a karácsony előtti NFL-maratont, méltó egy playoff csatához. A színvonal ugyan nem mindig volt az egekben, de az ilyen drámai végjátékok és nagyszerű egyéni megmozdulások miatt szeretjük az NFL-t. Mégis, érzésem szerint ezt az edzők döntötték el.

Miért, Pederson, miért?

Olyan jól alakult a szezon… Az előző évben agyonmagasztalt Nick Foles az első két meccsén megmutatta igazi arcát, a csapat messze volt a rájátszástól, és nem árasztotta el kutyamaszkos képekkel az internetet a szurkolói hadsereg. Miért kellett elrontani ezt az élményt azzal, hogy leporolta a playbookot, amit az eddigi 14 forduló alatt egy kút mélyére dobott a játékuk alapján? Egyszerűen minden összejön ha Foles van a pályán, és muszáj nyerni. Jeffery elkezdi megkapni azt a targetmennyiséget amit érdemel, Agholor hirtelen hasznossá válik, Ertz az Ertz, Sproles az Sproles, olykor a szerencse is velük van, a védelem pedig egy következő fokozatba kapcsol. Pederson ismét az az agresszív forma, aki tavaly a Super Bowl győzelemig repítette a csapatot a hívásaival, és ez Nick Folesnak is baromi jól áll (471 passzolt yard, emberek!!!!).

Miért, Schwartz, miért?

Emberünk mit rakott össze már megint? Mi ez a védőfal? Feláll a Long – Bennett – Cox – Graham négyes, és kész, véged. De nem ám az egész meccsen tartanak nyomás alatt, hanem az utolsó negyedben, amikor igazán összpontosítanod kell, akkor jönnek, és zúzzák szét az önbizalmadat. Ez a secondary még mindig verhető (bár Nukot kevesen tudják tartani), de a front sevenre joggal alapozhat (megint) az Eagles. A futójátékot ugyan nem erőltette a Texans Lamar Miller hiányában, de tekintve, hogy a Blue – Foreman kettős a kevés lehetőségéből is alig hozott yardot, nem csodáljuk. Watson megiramodásaira viszont nem volt ellenszer, ez még néhány playoff csapatot látva visszaüthet januárban, ha eljutnak odáig.

Miért, O’Brien, miért?

A kezedben volt a kiemelés, és te elszórakozod. Hogy lehet ilyen playcallinggal nekivágni egy meccsnek? Félpályánál 4th&2-re puntolni hátrányban? Csak a meccs végén veszi elő (a nem 100%-os) Hopkinst? Ilyen töketlennek lenni harmadik kísérleteken? Kedvelem a Texanst, de mindenkinek jobb lenne, ha kiesnének one and done-nal, és ez az ember munkanélküli lenne. Tény, hogy ilyen támadófallal és ennyi sérült elkapóval nem könnyű, de a konzervatív felfogása egyáltalán nem könnyíti meg a Texans dolgát. Ha Watson nem lett volna, ezt a meccset simán nyeri az Eagles…

Miért, Crennel, miért?

A Texans edzői stábja lehúzhatja magát a wc-n. Egy ilyen nevekből álló védelemből nem tud tartani egy Nick Folest, az egészen parádés, pedig már kezdett alakulni ez az egység a szezon közepe felé. Mondjuk a játékosai sem könnyítették meg a dolgát, sok büntetés, rengeteg elhibázott szerelés, és még egymást is gáncsolták egy-egy play során. Az olyan finomságokat meg sem említem, mint hogy 4th&2-re hogy lehet egy 37 yardos TD-t kapni a 35 éves Darren Sprolestól? Elképesztő amit néha leműveltek, noha a turnoverek most is megvoltak.

(chester)

Kansas City Chiefs @ Seattle Seahawks 31 – 38

Az volt az ember érzése – az enyém legalábbis -, hogy a Seahawks védelme tök jól megfogta, kordában tartotta a Chiefs támadósorát. Ehhez képest azért a 31 feltett pont és 419 yard nem mutat rosszul Reid csapatának oldalán, de mégis. Mahomes lassan rázódott bele a meccsbe, az első pár passza nem sikerült, de utána kifejezetten jól játszott és minden meccsen vannak olyan dobásai, hogy leesik az állunk. A futójáték elég sikeres volt a Chiefsnél, a második félidőben azonban teljesen elhanyagolták ezt, ami talán hiba volt, még ha hátrányban is játszottak alapvetően.

Mahomesnak nincs könnyű dolga, messze neki kell a legtöbb pontot feltennie a táblára az irányítók közül a ligában, ha nyerni akar, a védelem ugyanis borzasztó a Chiefsnél. Így volt ez éjjel is, a Seahawks könnyedén tudta érvényesíteni akaratát mind a földön, mind a levegőben. Chris Carson 116 yardig és 2 TD-ig jutott, összesen 211 yardot futott a Seahawks. Russell Wilson zseniális volt a meccsen, a hosszú passzait egyszerűen élmény nézni.

Ahogy feldobja igazán magasra, hogy minél jobb szögben essen az elkapója kezdébe… zseniális. Lockettnek volt egy ilyen passza (a fiatal WR elérte az 1000 yardos határt a szezonban, ma 99-et termelt), illetve Baldwint kereste többször is ezekkel, a veterán elkapó 126 elkapott yardig és egy TD-ig jutott, a meccset kvázi eldöntő egykeze is parádés volt. Érdekesség, hogy ha a Seahawksnak legalább 11 yardot kellett megtennie a first downhoz, akkor átlagosan 16,13 yardot szereztek és közel 75%-ban megoldották az első kísérletet. A halászsasoknál kis túlzással egyedül a speciális egységben lehetett leginkább hibát keresni, Janikowski kihagyott egy extrát és a kick coverage is gyenge volt, sok jó visszahordása volt a Chiefsnek.

A Seahawks bebiztosította a rájátszásrészvételét, egy jövő heti győzelemmel (vagy Vikings vereséggel) pedig az ötödik kiemelést is, hazai pályán kis túlzással verhetetlenek, a nagy kérdés pedig a rájátszásban jön majd, hogy top csapatok ellen idegenben mennyire lesznek sikeresek. Az eddig mutatott játékuk nagyon is veszélyesek lesznek – ugyebár a Cowboys ellen játszanak majd január első hétvégéjén. A Chiefsnek pedig szerencséje, hogy a Chargers kikapott csütörtökön, így tartják az első kiemelést. Egy győzelemmel jövő héten be is biztosítanák azt.

(katonadani)

Pittsburgh Steelers @ New Orleans Saints 28-31

A Saints ippeg hogy megszerezte az első kiemelést, legalábbis csak JuJu balszerencséjén múlott. Drew Brees folyamatosan nyomás alatt volt, de így is elképesztően friss és penge volt, Kamara pedig bőszen segítette őt. Nem lepne meg, ha egyiküket se látnánk jövő héten még mutatóba sem, két hét pihenés azért nem rossz dolog. A támadófal gyalázatos volt Brees előtt, Ramczyk és Armstead mindent átengedtek, így valahol a 31 pont még inkább kiváló eredmény. A védelem nagyon gyengén muzsikált, se AB-t, se JuJut nem tudták megállítani, és képtelenek voltak fellépni, mikor Big Benék megindultak egy utolsó rohamra.

A Steelersnek ez pedig borzasztó vereség, ugyanis a Ravens győzelmével simán lemaradhatnak a PO-ról. Brown és Juju mindent megtettek, viszont rajtuk kívül semmi nem volt a gameplanben, így ha őket kivették, akkor mindenkit kivettek. Brown külön kiemelendő, érezte a mérkőzés súlyát, 14/18, 185 yard, 2 TD, az egykezese pedig egészen parádés volt. A védelem a 31 kapott pont ellenére nem feltétlenül volt rossz, a fal gyakorlatilag legyilkolt mindenkit, aki elé került, négy játékos is négy vagy több alkalommal helyezett nyomást Breesre a front sevenből. A gyenge pont Haden volt, aki egyedül őrizte sokszor Thomast, és két alkalommal is negyedik kísérletes pass interference-t húzott magára, ebből az egyik pedig a győztes TD-hez segítette a Saints csapatát.

(KGYM)