Jött a dráma: A Rams és a Patriots jutott Super Bowlba!

Egészen hihetetlen főcsoportdöntőket láthattunk az éjjel, ráadásul először fordult elő, hogy mindkét meccs hosszabbításba torkolljon. Végül a Rams és a Patriots harcolta ki a győzelmet, így ők utazhatnak Atlantába!

Los Angeles Rams @ New Orleans Saints 26-23, OT

Nem indult szorosnak, de végül hosszabbításba torkollott az NFC döntője, ahol ismét bebizonyosodott, hogy a 13-0 veszélyes eredmény.

Múlt héten az Eagles 14-0-s előnyben is volt a Mercedes-Benz Superdome-ban, mégis elbukta a meccset. Ezúttal a Saints volt a fallosz rossz oldalán, miután 13-0-ra is elhúztak a meccs elején. Bár a félidei statisztika nem ezt mutatná, de a Ramset így is a védelme tartotta a víz felett. A kezdést követően még sikerült harmadik kísérletekre kényszeríteni a Saintset, de utána egyre simábban mentek át a vendég védelmen Breesék, de a red zone-ban lehúzták a rolót. Egy büntetés okozta azt, hogy a Saintsnek lehetősége volt TD-t szerezni, de összességében nem volt rossz az, amit Wade Phillips kitervelt, egy normális támadósorral simán lehetett volna meccset nyerni.

Csakhogy a Rams offense teljesen kifordult magából. Todd Gurley az alapszakaszban 7 droppal a második helyen tanyázott a futók közül, most két kulcsszituációban is összejött neki ez a bravúr, amiből az egyik Demario Davis kezében landolt 17 yarddal a célterület előtt. A fantasy idény hőse hiába szerezte meg csapata első TD-jét, mindössze 4 futókísérlete volt 10 yardért. Az áttörést Johnny Hekker trükkös puntja okozta, és ez lendítette be igazán a Rams szekerét.

Sean Payton nem bonyolította túl a gameplant, és a Rams defense leggyengébb elemét támadta folyamatosan: a két belső linebackert. Mind Mark Barron, mind Cory Littleton borzasztó passzok ellen, és ez a mai meccsen is kimutatkozott, Alvin Kamara nem egyszer csinált belőlük bohócot. Michael Thomasnak csendes meccse volt, gyakran duplázta őt a Rams, de nem is volt igazából szükség arra, hogy folyamatosan az ő segítségére hagyatkozzon Brees, hiszen a Saints szépen komótosan haladt előre. Hogy kivegyék a védelem méregfogát, Brees igyekezett nagyon hamar szabadulni a labdáktól, így a félelmetes védőfal kevésszer tudott odaérni hozzá. A Garreth Griffinnek illetve Taysom Hillnek dobott TD-jével pedig NFL rekordot döntött: ez volt az idei szezonban (alapszalasz + playoff) a 9. TD passza korábbi draftolatlan újoncként a ligába kerülő játékosnak, amire az egyesülés óta soha nem volt példa.

A Rams pont fordítva tudta csak mozgatni a láncokat, szinte mindig egy-egy nagy játék kellett ahhoz, hogy az előrehaladást biztosítsák. McVayéknek ugyanis minden pontszerző drive-jukban volt egy minimum 10+ yardos játék, de három 30+-os játék is összejött ezen drive-ok valamelyikén. Ez leginkább a második félidőben volt így, amikor Jared Goff játéka is feljavult, Brandin Cooks hathatós közreműködésének hála (7 elkapás, 107 yard), de Josh Reynolds is kivette a magáét két big playjel.

Amennyire Goff feljavult, annyival kezdett el Brees egyre több hibát véteni. A hosszú passzai nem ültek, és nem egyszer a Rams védőkön múlt, hogy nem lett interception vagy leütött passz belőlük. Aaron Donaldéknak viszonylag csendes meccsük volt, ám amikor a leginkább kellett, akkor kezdték el dominálni a Saints támadófalát: az utolsó negyedtől kezdve. Mind Suh, mind Donald meg tudta verni embereit, ám a kegyelemdöfés Dante Fowlertől érkezett a hosszabbításban. A Jaguarstól a trade deadline előtt csere útján megszerzett passzsiettető megverte Ryan Ramczyket, megütötte Brees karját, az emiatt kacsázó labda pedig Josh Johnson kezébe landolt. Végül Greg Zuerlein 57 yardos mezőnygólja állította be a 26-23-as végeredményt, amivel a Los Angeles Rams repülhet Atlantába a Super Bowlra.

A meccs dilemmája: a már-már szokásos negyedik kísérlet

20-17-es Saints vezetésnél sikerült a Ramsnek eljutnia a hazai célterület közelébe. Három kísérletből nem tudták megoldani a TD-szerzést, így negyedik és goalra készültek egy yardról. Biztos voltam benne, hogy nekimegy a Rams, majdnem 5 és fél perc volt még az órából, és hát a liga legjobb futásblokkoló támadófalával talán nem lett volna nagy was ist das a hatpontos, McVay ennek ellenére a rúgást választotta. Pedig ekkor már érezhető volt, hogy a védelem egyre inkább kezdte átvenni az irányítást a Saints támadásai felett, ráadásul ha nem sikerül a TD, akkor is szinte a saját gólvonaláról kellett volna előrehaladnia a hazaiaknak.

A meccs jelenete: Nickell Robey-Coleman szabálytalansága

Én személy szerint utálok bírózni. Egyszerűen annyi hibát követnek el a zebrák ide is, oda is, hogy már-már fölöslegesnek érzem az ezzel való foglalkozást. Most is Robey-Coleman szabálytalansága van kiemelve, holott a Rams ugyanúgy nem kapott meg egy facemask büntetést a Saints gólvonala előtt. Ettől függetlenül ez egy olyan jelentsor volt, amire nem zászlót dobni szinte már művészet.

Arról nem is beszélve, hogy ez mit jelentett a Saints számára: konkrétan ha bedobják a jogos zászlót, 5 yardról jöhetett volna a Saints négy kísérlettel 1:45-tel a vége előtt, és mivel egy időkérése volt csak a Ramsnek, meg is nyerhették volna a meccset.

Végsősoron azonban azt is be kell látni, hogy a negyedik negyedben és a hosszabbításban a Saints négy labdabirtoklást kapott, ezekből 3 pont és egy eladott labda született. Ettől függetlenül minden bizonnyal nem volt még egy csapatnak két egymást követő évben ilyen érzelemdús búcsúja a rájátszástól (tavaly Minnesota Miracle, most pedig ez).

(chester)

New England Patriots @ Kansas City Chiefs 37-31, OT

Úgy kezdődött ez a találkozó, mint az előző. Az egyik csapat dominált, a másik pedig semmit sem tudott kezdeni támadóoldalon. Az első félidőben a Patriots egész egyszerűen minden téren felülkerekedett a Chiefsen. A támadók rögtön egy iszonyatosan hosszú, 15 játékos TD drive-val nyitottak, majd végigvezettek még egy 11 játékot felölelő drive-ot, még ha annak csúnya INT is lett a vége. Aztán még egy TD-t be tudtak vinni a második negyed végén. A Patriots támadósora hozta a szokásos ezer papírvágás általi halál támadósorát és ez rendkívül jól is működött. Sokkal impresszívebb volt azonban a defense.

A Dolphins félidőben nagyon jól érezhette magát jövőbeli főedzőjét illetően, Brian Flores ugyanis tökéletes gameplannel érkezett és teljesen lenullázta a Chiefst. Mahomesnak félidőben volt 65 passzolt yardja, de hátrafelé haladt 43-at sackek miatt. A Patriots védelmének terve az volt, hogy Tyreek Hillt duplázzák, a többiek ellen pedig press man coverage-et használnak, azaz már a line of scrimmage-en megpróbálják őket jammelni és utána egy az egyben levédekezni őket. Ez pedig tökéletesen működött. Hillnek összesen egy elkapása volt az egész meccsen, az első félidőben pedig senki nem tudott elszakadni az őrzőjétől, teljesen meg volt lőve a Chiefs. A Patriots a rengeteg stunttal meg tudta zavarni Mahomest is, sok nyomást tudtak rá helyezni a hazafiak, ő pedig képtelen volt ezzel mit kezdeni – legalábbis az első félidőben.

Aztán a nagyszünet után varázsütésre minden megváltozott. A Chiefs offense visszatért, találtak válaszokat a Patriots védelmére, Mahomes jól játszott és a második félidőben hét drive-ból ötször pontot tudtak szerezni a hazaiak – és ebből csak egy volt field goal, az utolsó, idő hiányában. Mahomest dicsérjük meg mentális erőssége miatt, már másodszor áll fel úgy a hírhedt Patriots ellen, mintha mi sem történt volna a meccs elején. Ilyen fiatalon ez egy olyan tulajdonság, ami a többiek fölé emelheti.

A negyedik negyed hatalmas adok-kapokba torkollott, csak kapkodtuk a fejünket és izgulhattunk, ki tud egy game winning drive-ot vezetni – gondoltuk ezt legalább háromszor, aztán visszajött még mindig az ellenfél. A negyedik negyedben négyszer változott a vezető kiléte, a végén pedig a Chiefs még egyszer kiegyenlített, csak hogy tanúi lehessünk a hosszabbításnak.

A Patriots nyerte a pénzfeldobást, és mindenki tudta, mi következik: Brady végig fog menni a pályán. Ez meg is történt, több harmadik és hosszút konvertálva a Patriots megnyerte a meccset, de nem szabad elmennie a hogyan mellett. Josh McDanielst hatalmas dicséret illeti a döntő drive miatt. Két nagy fegyvere volt: Edelman és Gronk. Edelmanre úgy hívott játékokat, hogy mozgatta motionben és nem engedte, hogy a Chiefs védői a snap pillanatában a line of scrimmage-en rátegyék a kezüket, szabad utat adott Edelmannek a játék kialakításából adódóan, aki ki is használta ezt, kulcsfontosságú harmadik kísérleteket oldott meg középen. Gronkot pedig izolálta a szélen, egy az egyet alakított ki vele Berryvel szemben, amit a kiváló tight end kétszer is megnyert, ezekkel a játékokkal el is jutottak a red zone-ba, ahol Rex Burkhead adta meg a kegyelemdöfést.

A Patriots egészen abszurd 94 játékot futtatott a meccsen (a Chiefs 47-et), 44 percet volt a labda Bradyéknél, 524 yardot szereztek és 19-ből 13 harmadik kísérletet megoldottak. Ezekből az adatokból azt gondolhatnánk, hogy domináltak a meccsen, azonban megnehezítették a saját dolgukat az ellenfél 5 yardosán és a saját térfélen dobott interceptionökkel – így nyerni azért elég impresszív egy nagyon jól támadó csapat ellen.

Persze ki lehet emelni Brady másik hatalmas hibáját, amire talán senki nem fog emlékezni. Még egyszer eladta a labdát a meccsen, nyomás alatt egy borzasztó döntést hozott, azonban annulálták a játékot, mert Dee Ford érthetetlen módon a neutrális zónában állt fel a snap idején, így a meccsnyerő interceptionből nem lett végül semmi a Chiefs oldalán.

Mindenképp ki kell még emelni a Patriots támadófalát, hiszen Bradyt egyszer sem sackelte a Chiefs és igazából még csak hozzá sem nagyon tudtak érni Fordék, a futójátékban pedig egyszerűen dominált a Brown – Thuney – Andrews – Mason – Cannon ötös, 176 yardot tett meg a Pats a földön.

(katonadani)