HFL Power Rankings ’19 – Week 0 – II. rész

Az első részben láthattátok a 4-6. csapatot, most pedig jöjjenek a legnagyobb bajnokesélyesek – legalábbis a Hungarian Football véleménye alapján. 

3. Fehérvár Enthroners

A fehérváriak tavalyi szezonja bebizonyította, hogy bizony mindenkinek végig kell járnia a szamárlétrát. A csapat optimistán beleállt a divízió II óta regnáló vezetőedzőjével és irányítójával a HFL-be, hozzá igazolt jó néhány erősítést, akik vagy nem válogatottak, vagy nagyon fiatalok, vagy már nagyon rutinosak voltak – tehát nem az instant sikerre tettek, hanem az építkezésre. Ennek megfelelően sok újonchiba jellemezte a csapatot, akár játékos, akár edzői, akár egyéni, akár kollektív szinten, miközben azért a csapat a közösségi felületeken eléggé ki lett pécézve magának.

Az első év tanulságai után nagyon hasonló úton erősítette tovább az Enthroners a keretét, és Bencsicsek, Elekek, Czirókok vagy épp Bánfik helyett újfent olyan játékosok érkeztek (pl. az U20-as csapat QB-ja, Gombos Bence), akikre 5 év múlva lehet majd igazán számítani, vagy akik mentorként szolgálhatnak ezeknek az ifjaknak. Az edzőfronton is váltás történt, Jim Ward személyében egy Európa-szerte jól kipróbált amerikai edző egy ilyen feltörekvő és ambiciózus csapat számára remek választás, aminek előbb, vagy utóbb biztos lesz eredménye.

Hogy előbb lesz-e, ez jelenlegi listánk fő kérdése. Az új edző, új szisztéma és a számos új játékos miatt nem könnyű pontosan belőni a koronázók erejét, de ha meg akarjuk tenni, mindenképp az RB poszton kell kezdeni. Mert hát az úgy volt, hogy 2018-ban volt egy Novakov (64 futás, 374 yard), egy Roane (63/454) és egy Szakácsi (29/128) a csapatban. Offseason alatt érkezett kölcsönbe a Gorillaztól Hegedüs (95/562), majd amikor Roane bejelentette visszavonulását, helyére a két válogatott + Szakácsi elé leszerződtették azt a Ryan Tuiasoa-t, aki tavaly Finnországban 8 mérkőzésen 1206 yardot és 16 TD-t szorgoskodott össze. És mindehhez vegyük hozzá, hogy a támadófalban fel fog tűnni a “kistermetű” Tim McGee, hogy nyissa az alagutat a futóknak.

Szóval adott egy olyan futóegység, ami a Steelers egyszemélyes Whyte-haderejéhez képest is lehet, hogy előrébb van, és akik alighanem ugyanazt a taktikát eszelték ki: futtatják a labdát, futtatják az órát és felőrlik az ellenfelet szépen szisztematikusan. Ugyan ebbe a rendszerbe talán Erős Márk jobban illik (aki maga is futott 27 kísérletből 142 yardot), mint az amúgy tehetségesebb irányító Gombos Bence, és igazán top receiverek sem segítik a támadókat azzal, hogy széthúzzák a pályát és a védelmet (bár sok fiatal és tehetséges magyar elkapóval áll fel az Enthroners), de egy ilyen futójátékra rengeteg direkt vagy opciós játék felfűzhető. Sőt, Novakov és Hegedüs miatt be lehet hívni olyan játékokat is, ahol Tuiasoa helyett a DB Mike Wallace is a pályán lesz – mondjuk elkapóként.

A védelem legnagyobb erősítésének, bármilyen csúful hangzik, a fentieket tartjuk: ha a támadók 5-10 perccel többet vannak a pályán, a védelem máris sokkal jobb helyzetben van, mint voltak tavaly. Emellett nagyon fontos, hogy a secondaryben megjelent Wallace, mert a hátsó alakzat sokszor zavarba hozható volt.

A Győr ellen van mit visszavágniuk a fehérváriaknak, parázs meccsel nyitja a saját- és az egész HFL idei szezonját az Enthroners.

2. Miskolc Steelers

Ha valamit megtanulhattunk az elmúlt három évben az acélvárosiaktól, az az, hogy Demetrius Eaton érkezése óta olyan nincs, hogy a Steelers esélytelen lenne bármelyik meccsen vagy az összesített pontvadászatban. 3 év alatt 17 mérkőzésen 15 győzelem az alapszakaszban, egy arany és két ezüstérem a playoffban: a Steelers az elmúlt idők vitathatatlanul legeredményesebb csapata. Mindehhez a vidéken viszonylag általános formulát alkalmazták: pár rutinos magyar, pár ifjú tehetség, skill pozíciókba amerikai játékosok jöttek, illetve némi ukrán segítséghez is jutottak.

És hogy miben voltak mások, mint a többi vidéki csapat? Elsőként Vasyl Yordan révén egy megbízható, rutinos, nem import QB állt az offense élén. Fő segítője akár Troy Rice, akár Andre Whyte személyében a liga egyik legkiemelkedőbb játékosa lehetett, és még egy másik, kevésbé kiemelkedő, de igen hasznos fegyvert (Benson, Uribe) is be lehetett tenni az „importsapka” alá. Ráadásul akár Rice, akár Whyte idejében tökéletesen adaptálták klasszis játékosukhoz a playbookot, és tavaly a korábban megszokott passzjáték helyett egy klasszikus erőfutó csapat lettek, magas színvonalon.

Idén várhatóan a tavaly megkezdett úton haladnak tovább, és kérdés, hogy lesz-e csapat, aki meccsenként 30 pont fölött átlagoló, egyben az órát is brutálisan égető egységet meg tudja állítani. Ehhez idén is adott Whyte személyében a klasszis amerikai játékos, ám idén klasszis párja is akad, hisz az elkapó-irányító pozícióban egyaránt otthonosan mozgó Jeremy Dixon előző állomáshelye az a Frankfurt Universe volt, amely hajszál híján megnyerte a German Bowlt, és a highlight videók alapján nem csak a törülközőt pörgette Németországban.

És miközben évek óta mindig top számokat produkál az offense szerzett pontok tekintetében, a védelem is jól muzsikál, bár náluk a bajnoki évükben volt a defense a legrosszabb az elmúlt 3 évben. Ráadásul ha a támadók égetik az órát és felteszik a 30 pontjukat, általában nagy gond nem lehet. Általában, hisz a Hungarian Bowlon éppenséggel ez kevés volt, de a védelemnek az a biztos tudat, hogy a támadókra lehet számítani, sokat jelenthet.

Kérdés, hogy Eaton milyen szinten tud játszani, Battle helyét hogyan pótolják a magyar játékosok, illetve 1-2 ukrán játékos helyét is fel kellett tölteni, de ha nagyobb baj most sincs, mint az elmúlt években, akkor a végelszámoláskor ismét ott találjuk a miskolciakat. A védelembe DE posztra érkezett Richard Ellebie, aki Eaton és Whyte csapattársa volt Japánban ősszel, azaz a front 7-ben várhatunk nagy pusztítást, viszont a Szabó-Jónás tandem melletti 2 hely feltöltése kulcskérdés lesz.

1. Budapest Wolves

Két dolog bizonyos a HFL-ben: 1) veretlen címvédő ellen nem fogadunk, és 2) soha nem volt még címvédés. Tessék okosnak lenni! Mivel azonban most nem a végső győztest kell megtippelnünk, csak egy aktuális erősorrendet próbálunk felrajzolni, az első szabály értelmében el tudunk járni.

Mindezt nagyjából hasonló felvezetéssel tudjuk megtenni, ahogy tavaly a címvédő Cowbells esetében is: a bajnokcsapat oroszlánrésze egyben maradt, sőt néhány új arc is érkezett erősítésképpen; és tavaly a Wolves azért a bajnokság derekától kezdve elsőszámú esélyese volt a bajnoki címnek.

Természetesen amellett nem lehet szó nélkül elmenni, hogy Darius Lewis és Alvin Reels Jr. személyében a védelem 2 parádés játékosát veszítette el, akiket egyelőre még nem tudjuk, hogyan sikerül pótolni (LB poszton Bernard Dawson Jr., DB poszton pedig Marcus Brown érkezett), amellett sem, hogy a többi csapat is erősödött, illetve részben ismeretlen erejű importokkal jelentkezik, szóval a farkasok aligha ülhetnek a babérjaikon nyugodtan. Offense oldalon a megszokott magas szintű gépezetet várjuk, igazán fontos távozó nem volt, sőt erősödtek is a falban Kispál Gáborral, illetve az elkapóedző poszton is, így a defense oldalon látjuk idén is a titok nyitját: tavaly a védelem 7 mérkőzésen 76 pontot engedett az alapszakaszban, előtte két év alatt 10 meccsen 278-at, és láthatjuk is, mikor meddig jutottak. Szóval a nagyon leegyszerűsített képlet annyi, hogy a tavalyi védelmet kell reprodukálni.

Idei első ellenfelük egyből az örök mumus Steelers, akik ellen a legutóbbi drámai finálé előtt zsinórban négyszer kaptak ki, szóval éppenséggel nem kedvenc ellenfelük, ráadásul a Steelers rostere a szezon kezdetén mindig meglepetéseket tartalmaz. Év elején még akár bele is férhet a botlás, de győzelemmel hatalmas lendületet vehetne a jubiláló címvédő. Ehhez kapóra jön, hogy a First Fielden igazán otthon van a gárda, a Wolves tavaly 2 sima győzelmet is szerzett.

Mint írtuk, soha nem volt még címvédés, ám 4 évvel ezelőttig nem volt külföldi győztesünk, 3 évvel ezelőttig nem volt nem fővárosi HFL-győztes csapat, 2 évvel ezelőtt nem volt olyan egyesület, aki duplázott volna a HFL-érában, és tavalyig nem történt meg, hogy egy név alatt egy csapat 2 HFL-t nyerjen. Ha idén is megtörik egy széria, a farkasoknak lenne ötletük, hogy melyik legyen az idei.