Connect with us

Playbook

Már az első fordulóban láthattuk mit adhat Kingsbury, Murray és Hockenson az NFL-nek

Nem indult valami emlékezetesen a Lions vendégjátéka Arizonában, de a csapatok egy egészen látványos végjátékkal köszönték meg azoknak a nézőknek a támogatást, akik végig a képernyők előtt maradtak. Kingsbury és Murray feltámadt, de a Lionstól is láthattunk szép dolgokat.

Először is kezdjük azzal, hogy Kingsburytől és a Cardinals offense-től már a szezon előtt is egy különleges támadósort vártunk, ahol rengeteg nem szokványos felállás és játék jelenik meg majd szemünk előtt. Nem is kellett csalódnunk! Azt előzetesen is tudtunk, hogy Kingsbury imádja a négy elkapós felállásokat, azaz az 10 personelleket, hogy a pályát hosszában teljesen meg tudja nyitni a passzjáték előtt. Az NFL Next Gen statisztikája szerint, a Lions ellen egészen pontosan 49 snap erejéig alkalmazta ezt a felállást a Cardinals, de nem ez volt a legmeglepőbb húzása. Ugyanis ezen kívül 19 alkalommal 5 ember állt wide receivernek. Ez már magában is érdekes, de úgy még inkább, hogy az egyik elkapó ezen játékok 80%-ban David Johnson volt.

 

Johnson pass catcher képességeit rookie kora óta ismerjük, de olyan nem fordult elő, hogy direktbe ennyiszer álljon fel wide receivernek. Sőt, ilyen egyetlen egyszer fordult elő összesen az egész ligában, érdekes módon pont tavaly az első fordulóban, amikor Kamara szintén 15 alkalommal foglalt helyet egy elkapó helyén. Ilyenkor nem feltétlenül hívtak rá bonyolult útvonalakat és nehéz elkapásokat, de tökéletesen kihasználták, hogy mismatch alakul ki közte és a védője között.

 

Általában a Lions kénytelen volt egy safety felhúzni a pálya mély részéről, de ezzel nagyon sebezhetővé vált a go vagy post útvonalat futó elkapók ellen (a pálya mély középső része teljesen nyitva). Ebben a play-ben az is látszik, hogy általában a négy elkapó közül kettő hosszú útvonalat fut, hogy a pálya középső részét meg tudják nyitni, ahol Johnson vagy Kirk könnyű elkapásokat csinált, mert a strong safety vagy valamelyik linebacker Johnsonra figyelt.

 

 

Szintén érdekes volt látni, hogy Kingsbury mennyire szereti megnyújtani a pályát. A leglátványosabb talán az volt, hogy a 36 éves Larry Fitzgerald több mint 10-szer futott olyan útvonalat, aminél 25 yardon túl kapta volna a passzt, és két olyan elkapása is volt, ahol a labda 40 yardot volt a levegőben. Ez csupán azért különleges, mert eddigi pályafutása során összesen egy darab ilyen volt.

 

Ebben a play-ben rá is voltak kényszerítve arra, hogy az elkapóik a mély zónákat támadják, de Kingsbury előszeretettel támadja a pálya ezen részeit, egy szimpla Cover 2 öngyilkosság ellene. Az elkapók az első 10-12 yardon hátra se néznek, minél mélyebben mennek a védelem mögé. Azt hozzá kell tenni, hogy ilyen játékok Kyler Murray karereje nélkül elképzelhetetlenek. Itt picit pontatlan volt a labdája és Fitzgerald zsenialitása is kellett hozzá, de a fiatal irányító potenciálja hatalmas.

 

 

A safety döntéshelyzetbe kerül, hogy hova segítsen be és úgy dönt, hogy a pálya felső része fele indul, mert társa megindul előre a box irányába. Így a pálya alsó része safety-besegítés nélkül marad, Fitzgerald pedig megoldja 1v1-ben a védőjével szemben. A safety már túl későn fordul még, Larry pedig jó két yardos előnyben őrzőjével szemben.

 

 


Áttérve kicsit a labda túloldalára, a Lions kiválóan elaltatott mindenkit Hockensonnal kapcsolatban. Egész nyáron arról jöttek a hírek, hogy még fejlődnie kell a fiatal tight endnek, ezért a kezdő a frissen (és drágán) igazolt Jesse James lesz. Ezt láttuk az előszezonban, ezt kommunikálta a csapat, a végeredmény azonban 6 elkapás, 131 yard és egy touchdown Hockenson részéről. A Lions a Cardinalshoz hasonlóan előszeretettel támadta a pálya közepét, és a rookie tight end fizikai és sebességbeli fölényét kihasználva nyerte a párharcait.

Hockenson már prospectként is a legkomplexebb tehetség volt a posztján, de főleg azt hangsúlyozták vele kapcsolatban, hogy nem csak remek elkapó, de kiváló blokkoló is. A Lions ezen a mérkőzésen többször küldte útvonalra mint blokkolni, és nagyon szépen használta ki a Cardinals felkészületlenségét a pálya közepén. Darrell Bevell, a Lions támadókoordinátora tudta, hogy a Cardinals secondary a két legjobb cornere nélkül kénytelen felállni, így ők is bátran álltak fel 10 personellel, ahol Hockenson volt az egyik elkapó.

 

 

A TD elkapásánál kellett Stafford is, aki szépen bújt a nyomás alól és hosszabbította meg a játékot. Szükség is volt erre, mert mindenkinek szépen meg volt a párja és nem volt lehetőség a passzra, még úgy sem, hogy már ekkor tisztán látszik, hogy Hockenson mekkora magasságbeli fölényben van a védőjével szemben.

 

 

Safety-besegítéssel még így is levédekezhette volna a Cardinals a játékot, de Hockenson szépen megtáncoltatta a védőket az end zone-ban, majd minimális előnyét kihasználva lehúzta a labdát.

A két újonc támadó, Kingsbury, David Johnson és Larry Fitzgerald is megmutatta tehát az első fordulóban, hogy mit várhatunk tőlük, és ez elég látványos támadófocit jelent. Murray karereje és Kingsbury rendszere nagyon szép dolgokra lehet képes, de hozzá kell tenni, hogy három negyeden keresztül szenvedtek, és csak akkor indult be a henger, amikor a Lions védelem kicsit elfáradt. Johnson sokoldalúságából ismét kaptunk egy adagot és Fitz is megmutatta, hogy az öregember nem vénember. A Lions pedig vége talált egy olyan playmakert, aki mismatch lesz minden védelem számára, mert ilyen paraméterekkel és képességekkel megáldott tight end nem sok van a ligában.

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások