Játékos Portré
Az elátkozott géniusz – Ryan Fitzpatrick
A Harvardon végzett, minden idők legokosabb és talán legszakálasabb irányítója. Egy igazi vándormadár, aki már nyolc kollégáját küldte kórházba, egyszerűen nem tud nem kezdeni, de végül őt is utolérte a saját átka. Bemutatjuk Ryan Fitzpatricket!
Fitzpatrick egy rettentően intelligens ember, nem véletlenül járt a Harvardra, ahol közgazdasági diplomát szerzett. Saját bevallása szerint jó eséllyel a Wall Streeten dolgozna, ha nem lenne az NFL-es meló és feltehetően nem is nagyon hitt abban, hogy utóbbi összejöhet.
A Harvard egy abszolút elit egyetem, ami bár hivatalosan másodosztályú csapat, ezt csak erős jóindulattal lehet rámondani. A világ egyik leghíresebb intézményének futballprogramja még a középszerűtől is távol áll, ahogy a liga is, amiben játszik: az Ivy Liga nyolc elitegyetem bajnoksága, a Columbián, a Princetonon vagy a Yale-en pedig hagyományosan nem sok 1/1-es tehetség játszik.
Fitzpatrick sem volt különb, egyetemi pályafutását 59,9 százalékos pontossággal, 5 234 yarddal, 39 TD-vel és 21 INT-tel, illetve 1 487 futott yarddal és 16 futott TD-vel zárta. Meccsenként (30) tehát 224 yardot átlagolt, ami egyetemi szinten rettentően kevés, már az is csoda, hogy egyáltalán draftolták.
Egy lángelme
[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]
A pályán mutatott játékával vagy a statisztikáival nem tudott kitűnni, volt azonban valamije, ami gyakorlatilag egyik riválisának sem – kimagaslóan magas intelligenciája.
A Wonderlic tesztet a legtöbb szakértő értelmetlennek és fölöslegesnek gondolja, a hagyományos értelemben vett intelligenciának és a játékintelligenciának nem sok köze van egymáshoz. Hacsak valakinek nem rendhagyóan alacsony az eredménye – tehát kvázi agyilag zokni –, nem nagyon törődnek vele. Az irányítóknak persze valahol presztízs, Carson Wentz és Alex Smith például 40-et ért el az 50-ből, Eli Manning 39-et, Matt Stafford 38-at, Tom Brady 33-at, Peyton Manning pedig 28-at, de összességében irreleváns (ezek az eredmények nem publikusak, de általában kiszivárogtatják őket).
Fitzpatrick ennek megfelelően nem okozott csalódást: az 50-ből 48 pontot ért el a teszten, ráadásul mindezt kilenc perc alatt.
Sokáig tartották magukat olyan pletykák, hogy Fitzpatrick 50/50-es eredményt ért, ami már csak azért sem igaz, mert egy kérdésre elfelejtett válaszolni, így maximum 49 pontja lehet. A kilenc perces idő viszont tényleg valós, vagyis 11 másodpercenként válaszolt meg egyet, ráadásul szinte hibátlanul. Nagy kár egyébként azért a két pontért, ha nem kapkod, akkor Harvard egyetem elmondhatta volna magáról, hogy az NFL történetének két legokosabb játékosát adta: az egyetlen tökéletes eredményt eddig ugyanis a wide receiver/punter Pat McInally érte el, aki szintén a Harvardra járt.
A Fitzpatrick-átok
A sok ész nem jelentett magas draftpozíciót, a Rams végül a 7. kör 250. pickjével választotta ki az irányítót 2005-ben. És ezzel kezdetét vette a Fitzpatrick-átok. Az irányító 15 éves pályafutása során nyolc csapatnál játszott és mindegyiknél volt pár kezdő meccse. Mindezt úgy, hogy az eredetileg kezdőnek kikiáltott irányítóval történt valami (a Dolphins megpróbálta mindezt kijátszani úgy, hogy Fitzpatricket jelölte ki kezdőnek a szezon elején, ami végül is bejött, mert Josh Rosen nem sérült meg, de így is kikerült mára a kezdőből):
- 2005: A Rams kezdő irányítója, Marc Bulger vállsérülést szenvedett, nyolc meccset kellett kihagynia, ebből hármon Fitzpatrick kezdett.
- 2008: Az előző két évben elkerülte a kezdőt, sőt még csapatot is váltott, de a második bengalsos évében ismét lecsapott. Carson Palmer könyöksérülést szenvedett, 12 meccset hagyott ki, mindegyiken Fitzpatrick kezdett.
- 2009: A Bills leigazolta, ahol Trent Edwards agyrázkódást szenvedett és nyolc hétre kidőlt. Mindegyiken Fitzpatrick volt a kezdő.
Itt most álljunk meg egy pillanatra. Fitzpatrik eredetileg három évre 7,4 millió dollárért írt alá a Billshez 2009-ben. Volt pár jó meccse első szezonjában, 2010-ben 17 pontos pontos hátrányból állt fel vele a csapat úgy, hogy végül 18-cal nyer (49-31-re a Bengals ellen), 2011-ben pedig szeptember hónap legjobb támadója lett az AFC-ben. Úgy tűnt, ő lehet a fény az alagút végén, és kapott a Billstől egy 6 éves 59 millió dolláros szerződést.
Fitzpatrick szempontjából sajnálatos módon kiderült, hogy mégsem ő a messiás, nem sikerült kiharcolni vele a rájátszást sem 2011-ben, sem 2012-ben, a rendszerváltásnak pedig ő is az áldozata lett. Munka nélkül viszont nem maradt, két évre aláírt a Titanshez, ahol folytatódott az átok.
- 2013: Jake Locker lábsérülést szenvedett, kilenc meccsre kidőlt, természetesen Fitz lett a kezdő.
- 2014: A Titans nem akart tovább kockáztatni, elküldte az irányítót, aki aláírt a Texanshoz. Ryan Mallett természetesen megsérült, de csak két hétre, Fitzpatrick viszont olyan jó volt, hogy 12 meccsen játszott, a Texans pedig 9-7-tel végzett. A rájátszáshoz ez is kevés volt és valamilyen különös okból a Texans nem ragaszkodott hozzá.
- 2015: Aláírt a Jetshez, ahol Geno Smith volt a kezdő. A fiatal irányítót viszont egyik csapattársa – jobb szó híján – úgy pofán verte, hogy 15 meccset ki kellett hagynia. Fitzmagic 10-6-os szezont hozott össze ezután a Jetsszel, de ez sem volt elég a PO-hoz.
- 2016: Ez az év már nem sikerült olyan jól a csapatnak, Fitzpatrick játéka is visszaesett, viszont az átka kétszer lecsapott. Amint leültették a padra, előbb megsérült a kezdő Geno Smith (a térde miatt kilenc meccset hagyott ki), majd Bryce Petty is.
- 2017: Aláírt a Bucshoz, ahol szezon közben Jameis Winston vállsérülést szenvedett és három hetet ki kellett hagynia. Mindegyiken Fitz volt a kezdő.
- 2018: Jameis Winstont eltiltotta a liga három meccsre, nem kérdés, hogy ki kezdett a helyén.
A szerethető Fitzmagic
A 2018-as szezon külön érdekes volt Fitzpatrick szempontjából: a szezon első három meccsén 400+ yardot és 11 TD-t passzolt négy INT mellett és úgy tűnt, hogy végre ez az ő idénye lehet. A konzisztenciával azonban mindig is problémái voltak, így hiába volt három jó meccse a szezon elején, a negyediken már olyan rosszul játszott, hogy Winston visszakapta a kezdő pozícióját.
Világéletében ez volt a baja, a Billsszel, de a Jetsszel és a Texansszal is összejöhetett volna neki a rájátszás, ha csak egy kicsivel konzisztensebb, vagy nem a legfontosabb mérkőzéseken hozza a legrosszabbját. Ennek ellenére az NFL egyik legjobb csereirányítója volt, aki mindig megkapta az esélyt: 2019-ben már a Dolphins irányítója volt, ráadásul 13 meccsen kezdett, miután kiütötte Josh Rosent a kezdőért folytatott versenyben. 2020-ban aztán Tua Tagovailoát is lenyomta és őrületes megoldásokkal rendre kihúzta a csávából a csapatot, amikor Tua csődöt mondott (ennek ellenére nyilván az első körös tehetséget erőltette a csapat, még ha ez a rájátszásba is került).
Az összességében gyenge szezonok ellenére jó eséllyel örökké hőssé vált Miamiban és ezért is kapott egy esélyt a Washingtontól is. A sors azonban kegyetlen volt és ezúttal rajta fogott az átok: az első héten, mindössze hat passzkísérlet után véget ért a szezonja, és mint utólag kiderült, a karrierje is.
Fitzpatrick egy végtelenül közvetlen, szellemes, szerény srác, aki mindent megtett a pályán a sikerért. Nincsenek pályán kívüli balhéi, egy boldog családapa hét gyerekkel, aki lányos zavarában egy McDonald’sban kérte meg a felesége kezét, soha nem hajlandó levenni a jegygyűrűjét és imád Scrabble-özni. Arról nem is beszélve, hogy karrierje során 80,5 millió dollárt keresett hetedik körös pickként, amit nem sok harvardos közgazdász mondhat el magáról.
[/ppp_patron_only]