Összefoglaló
Futás vs passzjáték a csütörtök esti rangadón
Ebben a szezonban másodszorra rendezték meg az AFC South rangadóját, ahova mindkét csapat 6-4-es mérleggel érkezett. A hetedik héten a Colts tudott 30-23 arányban nyerni hazai pályán, most pedig a Texans próbált visszavágni és kezébe venni saját sorsát a csoportelsőséget illetően. Két ellenkező felfogású offense-t láthatunk a pályán.
Mindkét csapatnak megvoltak a maga sérültjei, a hazaiaknál a secondaryből esett ki két ember, Mike Adams és Justin Reid nem tudta vállalni a játékot. A Coltsnál a vasárnap karját törő Marlon Mack és az agyrázkódást szenvedő Khari Willis pótlásán kellett dolgozni, de két fontos játékosuk a csütörtök esti rangadóra visszatért, T.Y. Hilton és Pierre Desir vállalta a játékot a Texans ellen.
A mérkőzés úgy hozta, hogy Frank Reichnak és Bill O’Briennek két különböző taktikában kellett bíznia. A Coltsnál hiába tért vissza T.Y. Hilton, gyakorlatilag nem volt passzjáték, ellenben a futás Mack távollétében is működött egészen a záró negyedig. A Jaguars ellen is remek formában játszó Jonathan Williams ismét 100 yard fölé került, és a passzjátékról mindent elárul, hogy egyedül majdnem annyit futott, mint amennyit Brissett passzolt az egész meccsen. Nem véletlen van a Colts offense passzjátékban a 28. helyen a csapatok között nagyjából 200 yardos meccsenkénti átlaggal. Nyilván ebben benne van az idei taktika is, hogy Brissett csak a rövid passzokkal próbálkozik és vigyáz a labdára, erőssége inkább a red zone-ban van.
A Texansnál ellenben pont az ellenkezője volt. Hiába áll ötödik helyen idén a meccsenkénti futott yardokban a csapat egyszerűen az első három negyedben nem akartak beindulni a futások. 24 futásból 99 yardot értek el, aminek több mint felét az utolsó negyedben szerezték, köztük egy 33 yardos Carlos Hyde próbálkozásnak köszönhetően. Ellenben a Colts passzjátékával Watsonra pont a hosszú átadásokat szokták hívni, mert a fiatal irányító ebben nagyon jó. Több hosszú passzal találta meg a mérkőzés során Will Fullert és DeAndre Hopkinst is. Előbbi 140 yarddal, utóbbi pedig 94 yarddal és két TD-vel zárt. Egyik játéknál, ahol Fuller volt a célpont Watson dobása során 59,4 yardot volt a levegőben a labda, ami az idei szezont tekintve a harmadik leghosszabb.
Ha a két visszatérőt nézzük a Colts oldalán akkor nem biztos, hogy még 100%-os állapotban voltak a pályán. T.Y. Hilton a héten elmondta, hogy az edzésen történt sérülésénél azt hitte, hogy az idei szezonja véget ért. Az NRG stadionban mindig remek formában játszó elkapón látszott, hogy nincs minden rendben még. Mindössze 18 yardot szerzett három elkapásból és volt neki a második félidőben két játéka is harmadik downnál, ahol nem tudta elkapni a labdát és nem Brissett rossz passza miatt (az egyiknél azért a védő is dicsérhető). A secondary erősítésére tért vissza Pierre Desir is, aki a tavalyi szezonban remekül védekezett DeAdnre Hopkins ellen, ezért a Colts ellen nem tudott extrát hozni a sztár WR. Most azonban Desir korántsem tudta úgy kivenni a játékból, mint ahogy az sikerült neki korábban. Első TD-jénél Hopkins bántóan üresen volt, de abban benne volt a védelem rossz kommunikációja is.
Watsont dicsérhetjük, hogy több nagyon szép hosszú passza is volt, de azért teljesítménye korántsem MVP szintű volt. 298 yarddal és két TD-vel zárt, de volt egy eladott labdája, amit Kenny Moore szépen szedett le igazából senkitől sem zavartatva. Watsonnak azonban nagy szerencséje volt ezen az estén, hogy az interceptionjeinek száma nem három lett. Többször engedett el olyan passzt, ahol nem látta vagy nem észlelte, hogy ott a védő a kinézett célpont közelében. Azonban két újonc Marvell Tell és Bobby Okereke sem tudta jó helyzetben megszelídíteni a labdát, de ez már nem Watsonon múlt.
A meccs végére még maradt egy érdekes ítélet is. Két percen belül Watson futásánál Darius Leonard kiütötte a labdát az irányító kezéből, amit a pályán hozott döntés alapján vissza is szerzett. A visszajátszások alapján azonban az eset megért volna egy visszanézést, de ezt elmulasztatták a bírók, bár minden bizonnyal akkor is a pályán hozott döntés maradt volna.
Győzelmével a Texans átvette a vezetést az AFC South csoportban és saját kezében a sorsa, hogy reményei szerint az alapszakasz végéig ki se engedje onnan.