Connect with us

Prémium cikkek

Verheti a falba a fejét a Rams Jared Goff új szerződése miatt

Les Snead GM ismét megcsinálta, Sean McVay leigazolásán kívül minden létező dolgot elszúrt. Korábban már írtunk arról, miért hibázott nagyot Todd Gurley új szerződésénél, kielemeztük, miért volt rossz ötlet a Jalen Ramsey-trade, most pedig megmutatjuk, miért verheti a falba a fejét a novemberben egyetlen TD-passzt sem adó Jared Goff hosszabbítása miatt (és Brandin Cookst még nem is említettük). 

Jared Goff a 2016-os draft 1/1-ese volt. Jeff Fisherrel semmit sem mutatott, ami nem meglepő (és nem az ő hibája), de Sean McVay kinevezése után szárnyalni kezdett. 2017-ben és 2018-ban is Pro Bowlba választották, a Rams rájátszásba jutott vele, ő pedig 273 yardot, közel két TD-t és mindössze 0,61 INT-t átlagolt meccsenként. A számai alapján abszolút 30+ milliós irányító volt, ugyanakkor volt pár nagyon erős red flag vele kapcsolatban:

  • McVay bábjaként minimális mennyiségű olvasást csinált, többnyire csak végrehajtotta a HC utasításait (bár azt szinte hibátlanul) egy elit támadófal és kiváló futójáték mellett – vagyis kvázi csak menedzselnie kellett az offense-t,
  • emiatt nem volt egyértelmű, hogy mennyire jó is ő, a 2018-as Super Bowlon pedig úgy tűnt, hogy egyedül, saját erőből legfeljebb közepes teljesítményre képes.

Mivel a megítélése nem volt egyértelmű, a Rams sokáig azt kommunikálta, hogy vár még az irányító szerződéshosszabbításával. Ez egy abszolút korrekt hozzáállás volt a csapat részéről, már csak azért is, mert Goffnak még két évig volt élő szerződése: a csapat minden további nélkül megtehette volna, hogy egy évet még kivár, hogy biztos legyen a dolgában.

Láthatjuk, hogy Goff 2019-ben 4,2 milliót keresett volna, 2020-ban pedig az 5. éves opciójával 22,7 milliót. Természetesen ő minél előbb nagy pénzt akart, de az abszolút bevett szokás a ligában, hogy a fiatal irányítók csak a 4. évük után kapnak új kontraktust. Az Eagles viszont nem akart várni, már idén adott egy új szerződést a 2016-os 1/2-es Carson Wentznek, és bár a Rams sokáig kitartott amellett, hogy őket ez nem befolyásolja és nem fognak kapkodni, a szezon előtt Goff is megkapta a maga hosszabbítását.

Megint mellé

Goff egy négy éves, 134 millió dolláros szerződést kapott, ami éves szinten a 4. legnagyobb (33,5 millió/év) Russell Wilson, Big Ben és Aaron Rodgers után. Ha csak a számait nézzük, valamint azt, hogy két évvel fiatalabb (25), mint Wentz, akkor ez teljesen rendben lenne. Ha úgy játszana, ahogyan eddig, akkor sem lenne senkinek sem egy rossz szava. Viszont ahogy Wentz esetében volt kockázat a sérülékenység miatt, úgy Goff esetében is volt a kvalitásbeli hiányosságok miatt.

Az Eagles lépése olyan szempontból érthető volt, hogy a sérülések esélyét az orvosi információk alapján be tudták lőni, és ha úgy ítélték meg, hogy nem nagyobb a kockázat, mint bármelyik másik QB-val kapcsolatban, akkor mehet a menet. Ahogy látjuk, igazuk volt, ráadásul Wentz úgy játszik, ahogy az elvárható (nem rajta múlik, hogy az elkapói meccsenként elejtenek egy TD-t és 3-4 passzt). Goffnál viszont pont az volt a kérdés, hogy mire megy akkor, ha nem lesz ideális körülötte minden – és a Ramsnél tudhatták, hogy a Kánaánnak vége: a támadófal kicserélődött, Gurley formán kívül volt, McVay rendszere pedig már tavaly elfáradt. Persze védhető, hogy hittek a főedző zsenialitásában, de Goff rájátszásbeli formája így is volt annyira elgondolkodtató, hogy várjanak egy évet. Nem tették, és most csak tippelhetünk, meddig fogják ezt a döntést bánni:

Így néz ki Goff szerződése a különböző, Twitteren kiszivárogtatott információk alapján. A citromsárgával jelölt összeg az újonc szerződésből fennmaradt garantált tartalom. A pirossal jelölt tételek (2019-es és 2020-as alapfizetés, 25 millió dolláros aláírási bónusz, 2020-as roster bónusz) a szerződés pillanatában teljesen garantált összegek, összesen 57 millió dollár értékben. Ez nem egy nagy összeg, csak a 7. legnagyobb valaha, tehát ilyen téren kifejezetten óvatos és megfontolt volt a csapat.

A narancssárgával jelölt tételek többnyire sérülés esetén garantált összegek lehetnek, csak nem tudjuk, hogy mikortól válnak garantálttá (ha Goff megsérül, akkor nyilván azonnal, de ha egészséges, akkor ez több kérdést is felvet). Ezek az összegek ugyanis a bevett gyakorlat szerint két időpontban válhatnak garantálttá:

  • az adott ligaév X. napján (optimista) – tehát a 2021-es alapfizetés és roster bónusz a 2021-es ligaév 3. vagy 5. vagy X. napján lesz garantált,
  • egy évvel az adott év előtt (pesszimista) – vagyis a 2021-es alapfizetés és roster bónusz a 2020-as ligaév 3. vagy 5. vagy X. napján lesz garantált.

Ha az optimista forgatókönyv valósul meg, akkor annyira nem vészes a helyzet. Csak a 2020-as szezont kell Goffal kibírni, (vagy reménykedni, hátha fejlődik) és a 2021-es ligaév kezdete előtt kivágva máris 17,5 milliót lehet rajta spórolni. Ha viszont már a 2020-as szezonban garantálttá válnak a 2021-es tételek, akkor beindul egy ördögi dominó: pénzügyileg vállalható módon csak 2023-ban lehet elküldeni, előtte csak az a kérdés, mennyi extra cap hitet gyűjtsön be a csapat.

Az egyértelmű, hogy Goff hosszabbítása nagyon mellé ment. Legjobb esetben is kapott két évre 57 millió dollár teljesen garantáltat 27 millió dollár helyett, amiből ráadásul eredetileg csak 4,2 millió volt teljesen garantált. Hacsak Goff nem kezd el a semmiből drasztikusan javulni, a csapat kidobott minimum 30 milliót az ablakon. Ezért nem kell kapkodni.

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!