A sas szökése

Egy merész óriás felmászott a hegyekbe, és egy békésen alvó sasra csapott le. A szerencsétlen madarat a zsákjába gyömöszölte, és a közeli barlangba hurcolta, ahol megenni tervezte. Fel is rakta a vizet forrni, viszont mivel fáradt volt, ezért lefeküdt aludni egy kicsit. Csakhogy annyira elaludt, hogy nem vette észre, hogy a sas a csőrével elkezdte felhasítani a bőrzsákot, és lassan de biztosan kiszabadult onnan. Mire az óriás felriadt a furcsa zajra, már késő volt. Ugyan még megpróbálta a madarat újra megfogni, de sikertelenül. A sas elkerülte a kezeit, és sebesen kirepült a barlangból, magára hagyva az éhes és megtört óriást.

New York Giants @ Philadelphia Eagles 17 – 23 OT

A Giants úgy ment Philadelphiába, hogy már komoly tétje nincs a meccsnek, hacsak az nem, hogy egy nagy riválisnak keresztbe tud tenni. Az Eaglesnek ellenben élet-halál volt ez a meccs, ahol a vereség nem elfogadható. Ehhez képest az Eagles az első félidőben nem csinált semmit. Majdnem minden drive 3&outtal végződött, és a támadósor a legkisebb jelét sem adta annak, hogy ők itt a rájátszásért küzdenének.

A Giants pont az ellenkezője volt. A Daniel Jones helyére beálló Eli Manning megmutatta, hogy még mindig tud ő, ha akar, és 2 TD passzt is kiosztott az újonc Darius Slaytonnak, aki a két hatpontos mellett 154 yardot szállított.

Ennek a két TD-nek köszönhetően a Giants 17-3-ra vezetett a félidőben, és az Eaglesnél nagy bajok voltak. Nem csak a 14 pontos hátrány miatt, hanem azért is, mert több kulcsjátékos is kiesett. A támadófalból Lane Johnson vált ki, és Alshon Jeffery is idő előtt elhagyta a pályát. Utóbbi sérülése azért is volt baj, mert így az Eaglesnek 2 bevethető elkapója maradt Greg Ward, és J.J. Arcega-Whiteside személyében. Egyik sem az a játékos, akit feltétlenül első számú WR-ként pályára küldene az ember. Ráadásul a végén Arcega-Whiteside is kiesett, szóval konkrétan nem maradt elkapó, aki pályára mehetett volna.

Mivel elkapó nem maradt Philadelphiában, ezért Wentz csak a futóknak és a tight endeknek tudott dobni. És dobott is nekik szép számmal. Zach Ertz és az eddig szinte ismeretlen futó Boston Scott lettek a kedvenc célpontjai, akik szinte bármit elkaptak, amit az irányító feléjük hajított. Scott ráadásul a futásokban is kivette a részét, gyakorlatilag ő volt ennek az offense-nek a leghasznosabb tagja (59 yard és 1 TD földön, 69 yard levegőben).

Scottnak és Ertznek köszönhetően az Eagles offense visszatért a meccsbe, és sikerült ledolgozni a 14 pontos hátrányt, ugyanis a Giants az égvilágon nem csinált semmit a második félidőben. 7 drive-ot vezettek ebben a játékrészben összesen 21 yardért. Minden drive punttal végződött, kivéve az utolsót, ahol Manning letérdelt, hogy hosszabbítás jöjjön. Totálisan összeomlott ez az egység, így pedig nem csoda, hogy a védelem sem tudta tartani magát, és vissza tudott jönni az Eagles a meccsbe.

A hosszabbításban az Eagles nyerte a pénzfeldobást, és Wentz nem hagyta a véletlenre a dolgot. Gyorsan végigszaladt a pályán az Eagles, majd Wentz megtalálta a célterületen üresen hagyott Ertzöt, és ezzel véget ért a meccs.

Nehéz jól értékelni ezt a meccset. Ugyan az Eagles visszajött a meccsbe, de már eleve az a tény, hogy 14 pontos hátrányba került a papíron legkönnyebb ellenfél ellen, nem túl sok jót ígér. Igaz, ott az érem másik oldala, hogy több kulcsjátékos kidőlése ellenére is sikerült fordítani, ami azért bizalomra adhat okot. Ami pedig a Giantset illeti, egy félidőig úgy tűnt keresztbe tud tenni egy nagy riválisnak, és le tud játszani egy jó meccset. De amit a támadók a második félidőben műveltek, arra nincs mentség. Ezért fejek fognak hullani év végén.