Az év meccsét hozta a 49ers@Saints, visszatért a Rams, feladta a Jaguars

Az év meccsét hozta a 49ers@Saints összecsapás, a Rams visszatért tavalyi önmagához, megint nem Rodgers volt a legjobb Aaron a Packersben, a Chargers valósággal kiütötte a Jaguarst, a Dolphinsnak pedig nem volt elég a 7 mezőnygól, kellett volna a nyolcadik is.

San Francisco 49ers @ New Orleans Saints 48-46

Az év meccsét hozta talán ez az összecsapás, nehéz is kicsit összefoglalót írni róla, mert ezt bizony látni kell!

Nem számítottunk ekkora pontzuhatagra, hiszen két jó védelem volt elméletben a pályán, ebből viszont nem sokat láttunk tegnap este. Ha fent is voltak, a támadók azt csináltak velük, amit akartak – 12 TD született a találkozón, ebből 10 a levegőben érkezett. A 49ers 8,2 yardot, a Saints pedig 6,8 yardot tett meg játékonként, egészen hihetetlen számok. Érdekes még, hogy mindkét irányító egészen pontosan 349 passzolt yarddal zárta a találkozót.

A 49ers védelméből kiindulva meglepő módon a Saints nem tudott haladni a földön, ellenben a levegőben nagyon is, Breesék szétszedték az elit 49ers passzvédelmet. Az elején Jared Cooké volt a főszerep, aki 2 elkapásból 69 yarddal és 2 TD-vel zárt, aztán pedig Michael Thomas volt az ász, aki 11 elkapással, 134 yarddal és 1 hatpontossal fejezte be a mérkőzést. A Saints zsinórban négy TD-vel kezdte a meccset, de a második félidőben sem állt le, tényleg végig tudtak masírozni folyamatosan a pályán Breesék.

Ebben az adok-kapokban viszont stílusosan az a csapat nyert, amelyiké az utolsó szó volt, ez pedig a 49ers lett. Garoppolóéknak 53 másodpercük volt végigmenni mezőnygólig, ez pedig igazából egy játékból sikerült, noha az már negyedik és 2-re érkezett. George Kittle kapott egy rövid labdát, ő viszont sokáig nyargalt vele, védőkkel a hátán és a sisakrácsán, hihetetlen ez az ember. Ezzel került field goal távolságba a 9ers, Gould pedig nem hibázott és megnyerte a mérkőzést!

Kittle mellett Emmanuel Sanderst lehet kiemelni, aki egyrészt kiosztott egy 35 yardos TD-passzt, illetve el is kapott 157 yardot és egy hatpontost, ő volt a kiválóan játszó Garoppolo legfőbb fegyvere. Szokásosan egyébként a futójáték is jól ment a 49ersnek, most Mostert volt a sztár, ő is összekapirgált 100+ scrimmage yardot. A 49ers pedig bizonyította, hogy akkor is pariban tud lenni az NFC nagyágyúival, ha a védelme épp csődöt mond és a támadókra kell építeni.

Nagyban befolyásolta az NFC rájátszását ez a mérkőzés, hiszen a vasárnap esti rangadó eredménye azt is jelentette, hogy a 49ers átvette az első kiemelést a konferenciában, a Saints pedig visszacsúszott a harmadik helyre – a Seahawks pedig az ötödikre, de erről alább.

(katonadani)

Seattle Seahawks @ Los Angeles Rams 12-28

Hol volt eddig ez a Rams? Domináns védőteljesítmény, az első félidőben domináns támadójáték, folyamatos haladás, szép játékok, működő passz- és futójáték… Kiváló teljesítmény volt Sean McVaytől és fiaitól.

Jared Goff összességében jól játszott, ritmusban volt, gyors és jó döntéseket hozott. A pick-6 nem az ő sara, hiszen ő helyesen az emberezésnek megfelelően Woods elé dobta a labdát, aki azt hitte zónáznak a védők, így megállt útvonala közben (a másik interception az Goffé, túldobta elkapóját). A ritmus és gyors döntések egyébként köszönhetőek McVaynek is, aki parádés mérkőzést tudhat maga mögött. Hibátlan és kreatív játékhívások jöttek a Ramstől, a fake screen TE wheel különösen tetszett harmadikra, ahol egész évben screeneket hívott, most pedig ezt használta ki és etette meg a Hawks védelmét.

A támadófal is kiváló volt, Goff közelébe sem értek a védők és Gurley is jól tudott futni, illetve az elkapók és tight endek is dicséretet érdemelnek, nagyot mentek ők is. A védelem pedig lenullázta a Seahawkst. A front7 11-szer ütötte meg Wilsont, aki idén először maradt TD-passz nélkül, ez pedig már a secondaryt dicséri, ahonnan például Troy Hillt emelhetjük ki.

A Seahawksnál az első drive után megállt a tudomány és a következő 7 drive során mindössze 6 first down jött össze, teljesen magatehetetlen volt az offense. Ahogy egyébként a védelem is, ahonnan Quandre Diggsen kívül senki nem nyújtott jó teljesítményt, de legtöbben kifejezetten gyengén játszottak. Pass rush nem volt, a futást sem sikerült fogni, a secondary is csődöt mondott. A támadóknál DK Metcalfet lehet kiemelni, a special teamben pedig Rasheem Greent, aki blokkolt egy mezőnygólt. A Hawksnak pedig jobban kell kezdenie összességében, mert az nem járja, hogy szinte minden meccsen hátrányban van a félidőben a csapat, és onnan kell visszajönni – idén sokszor sikerült, de a jó csapatok ellen ez nem fog mindig menni.

A Hawks ezzel a vereséggel és a fentebb említett 49ers győzelemmel kiszorult az ötödik helyre az NFC-ben, a 17. héten viszont jöhet a 49ers-Seahawks meccs, ami minden bizonnyal dönt majd a csoportelsőségről. A Ramsnek még van egy halvány reménye (37% a fivethirtyeight szerint) a rájátszásra, ehhez mindhárom meccsét nyernie kell (Cowboys, 49ers, Cardinals), és egy kis segítségre is szüksége van például a Packerstől – a Vikingsnak ki kell kapnia legalább egyszer.

(katonadani)

Washington Redskins @ Green Bay Packers 15 – 20

A mérkőzés egy 14-0-s Green Bay sorozattal kezdődött és nem tűnt úgy, hogy izgalmas meccs is kerekedhet még a találkozóból. Azoban a kezdeti rohamok után a Packers támadósor még a negyedenkénti 3 pontos átlagot se tudta összehozni, amivel tálcán kínálta a lehetőséget a Redskinsnek, hogy visszajöjjön a meccsbe.

A vendégeknél Guice hiába mutatott remek formát az utóbbi hetekben, hamar kiesett egy újabb térdsérülés után. A helyét a sose megöregedő Adrian Peterson vette át, de a 8,4-ről 3,8-ra történő futásonkénti átlag visszaesését azért megérezte a Skins offense. Haskins ma sem volt meggyőző, azonban a képzeletbeli “most underrated rookie of the year” elkapója, Terry McLaurin újfent bemutatott egy OBJ díjas touchdownt. Az elkapás után azonban sem a két pontos, sem az onside kick nem jött össze, így a Packers simán ki tudta térdelni a meccset.

A hazaiaknál újra Aaront kell kiemelni. No (ismét) nem Rodgerst, hanem a csapat legjobb futóját, (elkapóját?) Aaron Jonest. A harmadéves running back 8 yard híján 200 scrimmage yardott tette fel a pályára, amivel egyedül többet termelt, mint a csapat többi játékosa együtt. Ráadásul az egyik TD is az ő nevéhez fűződött, amivel már a 15.-et szerezte a szezonban. Az 58 elkapott yardjával szintén csapata legjobbja volt, köztük ezzel a kritikus elkapással a negyedik negyed közepén.

Védő oldalon ma Adrian Amos volt, aki szállította a nagy játékokat. Egyszer leszedte Haskins passzát és egyszer sackelni is tudta a rookie irányítót.

A Packers 10-3-ra módosította a mérlegét, amivel Matt LaFleur az első edző lett a csapat történetében, aki első évében legalább 10 győzelmet hozott össze. A Packers az erős mérlege ellenére továbbra se kelti mindig olyan domináns csapat benyomását, de a playoff lassan biztosan megvan, ami az elmúlt két negatív mérlegű év után nem is olyan rossz dolog. A maradék három fordulóban három csoportmeccs vár a wisconsiniakra, amikből a Bears ébredése után már a jövőheti is izgalmasnak ígérkezik.

A Redskins a vereséggel továbbra is a top5-ön belül választhat majd a jövő évi drafton. Ráadásul Haskins ezúttal sem volt túlságosan meggyőző.

(alatriste)

Los Angeles Chargers @ Jacksonville Jaguars 45-10

Kevés nagyobb verést láthatott az NFL népe idén, mint ez a találkozó. A Jagsbe visszakerült Minshew, aki nem zárt nagy napot, azonban lehet nálad akár Joe Montana is, ha a védelmed 45 pontot kap. Teljesen lélektelen játékot produkált a hazai csapat és adta élete egyik legkönnyebb meccsét ajándékba a születésnapos Riversnek.

Philip Rivers a mérkőzés napján tölötte be 38. életévét, amit stílusosan 38 felrakott ponttal ünnepelt mielőtt átadta volna a lehetőséget a csereirányítónak, Tyrod Taylornak. Mielőtt lepihent volna a vendégek irányítója azonban még megdobta 16 éves pályafutása leghosszabb touchdown passzát – ki másnak, mint az idei talán legjobb Chargers játékosnak, Austin Ekelernek.

Rivers végül 314 yarddal és 3 TD-vel vonult le a pályáról, de még a beálló Tyrod Taylor is kiosztott egy TD-t. A túloldalon a visszakerülő Minshew nem adta el a labdát, azonban csak 162 yard jött össze és egyetlen touchdown. Rajta kívül elsőszámú elkapóját DJ Charkot érdemes kiemelni, aki karriercsúcs 9 labdát kapott el.

Egy hasonló tükörsima mérkőzés esetén nem gondolnánk, de nem volt egyetlen egy eladott labda sem a két csapat részéről. Sem interception, sem fumble formájában. A két csapat között egyszerűen ilyen különbség volt. Sack is csupán 3db született, ebből kettőt is Joey Bosa szerzett – ezzel pedig ismét 10 felett jár a kiváló pass rusher.

A méteres zakóval ráadásul a Jaguars zsinórban 5. alkalommal kapott ki legalább 17 pontos különbséggel, ami a ’86-os Buccaneers rekordjának beállítását jelenti.

(alatriste)

Miami Dolphins @ New York Jets 21-22

Ahogy várni lehetett, nem volt egy szép vagy színvonalas találkozó, igazából egyik csapat sem találta a ritmust. Volt pár jó játék meg pár vállalható drive, de egyébként semmi extra.

Sokat elmond a párharcról, hogy a Dolphins mindössze egyszer puntolt, de egy TD-t sem tudott szerezni, ellenben Jason Sanders nyolc mezőnygólkísérletből hetet bevágott. Így utólag nagyon hiányzott az a nyolcadik… Gregg Williams védelme szótárba illően “bend but don’t break” volt, azaz engedték a rövid- és középtávoli játékokat, de a hosszúkat nem, és a vörös zónában nagyon szorosan védekeztek, így összességében ez a taktika végül bejött. Robby Andersont mindenképp érdemes kiemelni a Jetsből, 7 elkapásból 116 yardot és egy TD-t szállított, egész jó kis szerződésre számíthat tavasszal mélységi célpontként. A támadófal meglepő módon elég jól megvédte Darnoldot, akinek nagyon jó első félideje volt, azonban a másodikban hibát hibára halmozott és rossz volt nézni a játékát.

A Dolphinsról érdekes módon Fitzpatrick 65 yardjával csapata legeredményesebb futója volt, Devante Parker korai sérülésével pedig Isaiah Ford és Allen Hurns lépett fel, ketten együtt 160 yardot kaptak el, azonban a célterületre senki nem tudott bejutni, az egyébként jól működő red zone offense most csődöt mondott. A végén nem mellesleg egy elég véleményes DPI visszanézés után került mezőnygóltávolságba a Jets és azzal nyerte meg a találkozót – Brian Flores nem volt boldog ezt követően.

(katonadani)