Bombameglepetést okozott a Vikings, Wentz agyrázkódása megpecsételte az Eagles sorsát

Bombameglepetést okozott a Minnesota Vikings, a Seahaws pedig legyűrte a Wentz nélküli Eaglest. 

Minnesota Vikings @ New Orleans Saints 26-20 (hosszabbítás után)

Végtelenül izgalmas meccset játszott a két csapat, és kisebb meglepetésre a 8 pontos underdog Vikings győzni tudott New Orleansban a hosszabbítás után, így a következő fordulóban a 49ers folytathatja a menetelést. Értékelés.

• MVP (Saints): Taysom Hill, QB – 50 passzolt yard, 50 futott yard, 25 elkapott yard, 1 TD

A Saints támadók egyetlen kimagasló teljesítményét a csapat mindenese nyújtotta. A játék minden aspektusából kivette a részét, neki lett a legtöbb total yardja, az övé lett a leghosszabb pontos átadás és még a Saints két TD-je közül az egyiket magára is vállalta. Hibátlan teljesítmény.

Hillen kívül még a védelmet lehet kiemelni, összességében abszolút rendben volt az egység. Persze lehet mondani, hogy sok a 378 engedett yard (hosszabbítással együtt), de figyelembe véve, hogy az offense összehozott két turnovert, a túloldalon pedig egy top15-ös irányító, egy All-Pro közeli TE, futó és elkapópáros játszott (még ha a fal nem is a legjobb), ez az abszolút belefér kategória. Rengeteg nagy játékot csinált a Cameron Jordan vezette egység, szerzett egy turnovert, centiken múlott, hogy nem vitt vissza egyet TD-re, három sacket és hét negatív yardos szerelést jegyzett – ennél többet lehet ugyan várni egy defense-től, de ez már bőven az a kategória, amivel meccset lehet nyerni, sőt!

• MVP (Vikings): D-Line

Ki lehetne emelni Dalvin Cookot, aki a kifejezetten jó védőfal ellen összegyűjtött 94 yardot és két TD-t, Adam Thielent, aki a fumble-je után hőssé vált és 7 elkapásból 129 yardot szerzett, vagy akár Kyle Rudolphot is, aki a hosszabbításban a győztes TD-t jegyezte (Kirk Cousins nem játszott rosszul, de nem is volt korrektnél jobb: volt pár nagyon jó, pár nagyon szerencsés és pár nagyon rossz passza, végül 19/31, 242 yard és egy TD került a neve mellé). Sőt, még a támadófalat is meg lehetne dicsérni, ami az esetek többségében elég jól blokkolt passzhoz és futáshoz is, az alapszakaszban látottakhoz képest szinte emberfelettit játszott az egység. Ennek ellenére szerintem a védőfal nyerte meg a meccset.

A Saints támadófal elit, még ha a kezdők közül nem is volt mindenki teljesen száz százalékos. Különösen a két tackle kiemelkedő, Ryan Ramczyk idén nem engedett sacket és kb. a legjobb volt a posztján, Terron Armstead pedig minimum top 5-ös, a többiek pedig minimum jó szintet képviselnek. Ez pont az a szint, amelyiknek illene ha nem is teljesen semlegesítenie, de legalább kordában tartani a Danielle Hunter-Everson Griffen fémjelezte ligaelit védőfalat. Nem sikerült: a két sztár összesen három sacket jegyezett, Drew Brees szinte egész meccsen nyomás alatt játszott, aminek a sackek mellett egy elkapkodott INT és egy fumble lett a vége. Ilyen teljesítménnyel a 49ers ellen is lehet esélye a csapatnak.

• LVP (Saints): Drew Brees, QB – 208 yard, 1 TD, 1 INT, 1 fumble

Brees a szezon nagy részében GOAT formában játszott, aztán a tavalyi évhez hasonlóan megint előjött rajta a playoff-lámpaláz. Egyszerűen érthetetlen, hogy tud ennyire bezuhanni sorozatban második éve a szezon végén és a PO-ban. Persze ez nem csak az ő hibája, a támadófal sem volt jó és Hillen kívül senki nem nyújtott extrát, a playhívások többsége is eléggé középszerű volt – az offense részéről ez egy kollektív munka volt, de mégis minden idők egyik legjobb irányítójának kellene az ilyen helyzetekben villanni. Nem jött össze, már az is bravúr volt, hogy egyáltalán hosszabbításra sikerült menteni, ott pedig nem úgy pörgött az érme. Zsinórban harmadjára nem jut Super Bowlba sem a Saints az NFC egyik top 2-es keretével, óriási csalódás.

• LVP (Vikings): CB-sor

Ha megnézzük a Vikings védelmét, a front7 ligaelit, talán a legjobb az NFL-ben. Ha megnézzük a secondaryt, akkor a safetyk szintén kiemelkedőek. Ha megnézzük a CB-sort, tele van Pro Bowlerekkel és korábbi első körösökkel, de Xavier Rhodesszal az élen ennek ellenére olyan bántóan pocsékul teljesítenek, hogy az valami elképesztő. Szerencsétlen évi 14 millióért egy 7. körös újonc szintjén játszik, gyakorlatilag képes egymaga megverni az egész csapatot, szinte még jót is tett azzal, amikor megsérült és le kellett jönnie a pályáról. A támadófalnak nagyon össze kell kapnia magát, ha ezt alul akarja múlni.

• Bírók

Természetesen nem lehet elmenni a bírói ténykedés mellett (vagyis de, csak mivel ezzel van tele a Twitter és sok hozzászólásban is visszaköszönt, így mi is foglalkozunk vele). Volt két, a Saints javára kellemetlen ítélet: Dalvin Cook második TD-jét a sporik bent látták, pedig a visszajátszások alapján nehéz volt megállapítani, beért-e a célterületre, illetve a hosszabbításban Kyle Rudolph lökött egy kicsit a mindent eldöntő TD-je előtt.

Az előbbi esetben LEHET, hogy tévedtek a bírók: az élő képen egyértelműnek tűnt a helyzet, a visszajátszások pedig az eredeti ítéletet nem tudták perdöntően cáfolni. Lehet emiatt háborogni, de a körülményeket figyelembe véve egy korrekt ítélet született. Hasonló a helyzet a második esetnél: tényleg volt némi OPI, dobtak már ilyenért zászlót az alapszakaszban a túlbuzgó bírók, de ennyi kontaktnak bele kell férnie, különben szinte minden playre mehetne zászló. Emiatt is lehet mutogatni, de itt is korrektnek tűnő ítélet született – csak azért, mert a Rams ellen megszívatták tavaly a bírók a Saintst, a Vikings nem érdemelte volna meg, hogy a kárukra kompenzáljanak a játékvezetők.

(renningan)

Seattle Seahawks @ Philadelphia Eagles 17-9

A wild card kör végére maradt a forduló egyértelműen legkevésbé színvonalas mérkőzése, ahol pontosan ugyanaz a végeredmény született, mint a két csapat hat héttel ezelőtti találkozóján, és a Seahawks felül tudott kerekedni az Eaglesön, amely a mérkőzés elején elvesztette kezdő irányítóját, Carson Wentzet, miután Jadeveon Clowney sisak a sisaknak ütése után agyrázkódást szenvedett.

Innen pedig nem sok reménye maradt a Sasoknak, habár a 40 éves Josh McCown sem volt teljesen elveszve, a második félidőben többször is átjuttatta a csapatot a Seahawks térfelére elsősorban Miles Sandersnek és Dallas Goedertnek köszönhetően, de a red zone-ban megállt a tudomány, és túl sokáig tartogatva a labdát sackekbe futott bele, amivel minden reménye elveszett a csapatnak. Wentz vezetésével bőven jobb esélyei lettek volna az Eaglesnek, és a philadelphiai szurkolók akár úgy is gondolhatják, hogy vele megnyerték volna a találkozót – aki pedig Wentz sérülékenységével akar élcelődni egy ilyen eset után, az szégyellje magát.

A Seahawksnál a futójáték egyáltalán nem ment, 17 futásból mindössze 19 yardot sikerült összehozni, az Eagles teljesen lenullázta a játék ezen elemét. A passzjáték viszont működött, a meccs hőse pedig az újonc DK Metcalf lett, akit rengetegen ekéztek a draft környékén, most viszont talán minden károgóra rácáfolt. Touchwonja mellett újonc playoffbemutatkozós rekordot döntött 160 elkapott yardjával Wilson kiváló passzaiból, illetve övé volt a mindent eldöntő elkapás is, ahol Jim Schwartz úgy látta jónak, hogy harmadik és hosszúra zero blitzet alkalmazva a harmadik számú safetyt, Marcus Eppst állítja a szörnyeteg Metcalfre. Nem jött be…

A Seahawks így jövő héten utazhat a Packershöz, ahol egyáltalán nem lesz esélytelen. Az Eagles pedig készülhet a következő évre és a draftra, ahol a 21. helyen fog húzni a gárda – abban reménykedhetnek Philadelphiában, hogy ennél nagyobb balszerencse nem sújthatja a gárdát a következő szezonban.

(katonadani)