A jövő sztárjai – Antoine Winfield Jr.

Megfoghatatlannak ígérkezik a 2020-as safety class, de rengeteg magas potenciállal és stabil játéktudással rendelkező játékost találhatunk benne. Mindenkit más és más dologért lehet szeretni, de van itt egy srác, akinek a neve ismerősen csenghet és be tudja bizonyítani, hogy ő a legnagyobb playmaker idén. Ha pedig úgy hozza a szükség, akkor oda mozgatják őt, ahova csak szeretnék, ő bárhonnan levadássza a labdákat!

Háttér

Az ifjú Antoine neve ismerősen csenghet az NFL rajongóinak, hiszen édesapját, Winfield Sr.-t nem olyan rég még az NFL pályáin láthattuk futballozni, nem is akárhogyan. A Bills által 1999-ben első körben draftolt, majd a Vikingsban hosszú éveket eltöltő cornerbacknek pedig sikerült letennie a névjegyét az asztalra, hiszen bőven láthattunk tőle interceptionöket és visszahordott touchdownokat is, ráadásul a Pro Bowl keretnek háromszor is tagja volt 2008 és 2010 között. A playmaker véna tehát öröklődött, a Minnesota Golden Gophers kiválósága egyetemi karrierje során fel tudott nőni édesapja hírnevéhez és elképzelhető, hogy csatlakozik hozzá azzal, hogy 21 év elteltével ő is az első körben hallja majd a nevét.

Nem volt zökkenőmentes egyetemi pályafutása a háromcsillagos recruitként rangsorolt Winfieldnek, hiába indult parádésan a freshman éve azzal, hogy betonbiztos kezdő safetyje lett a 2016-os Golden Gophers védelmének. A vártnál jóval kirívóbb újonc éve után jöttek a nehézségek és a sérülések, amiknek köszönhetően 2017-ben és 2018-ban összesen nyolc mérkőzésen szerepelt, mindkét évében redshirtként zárta a szezont. Már-már kezdtünk volna megfeledkezni róla, mikor jött 2019 és úgy gázolt át a Big Ten Konferencián Winfield, ahogy azt senki nem látta jönni. Nagy játékot nagy játékra halmozott, mindig ott volt a labda körül, elég csak annyit megemlíteni, hogy hét labdalopásával vezette a konferenciáját és országos szinten is a legjobb négybe verekedte magát. Egész éves teljesítménye pedig elég volt ahhoz, hogy safety poszton first team All-Americannek válasszák, tehát bekerüljön az ország All Star csapatába.

Erősségek

Sebesség

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

Winfielddel kapcsolatban elsőre nem a sebessége ugorhat be, mint legnagyobb erősség, de mind a pályán, mind pedig a Combine-on megmutatta, hogy kellően gyors a pozíción elvártakhoz képest. 4,45 mp alatt futotta a 40 yardot, amivel az élmezőnyben tanyázott a posztján, és ez az egyenesvonali sebesség a pályán is sokszor megmutatkozott. Egyrészt nagyon jó sebességgel tud fellépni a line of scrimmage-hez futásnál és blitznél is, de akkor sincs elveszve, ha egy fürge léptű elkapót kell felvennie a zónájában.

Erre ékes példa a fenti jelenet, amik a Penn State elleni mérkőzés elején egy ilyen nagyszerű hátrazárás után happolta el a labdát Justin Shorter elől, aki a nevével ellentétben egyáltalán nem alacsonyabb Winfieldnél, sőt egy 15 centivel még magasabb is nála. Ez azonban a safety munkáját dicséri, aki kiváló sebességgel ért oda a játékszerhez és szerezte meg azt.

Szerelési készség

Egy safetynél borzasztóan fontos, hogy kiváló szerelő legyen, mert ha ő az utolsó ember a pálya hátsó részein, akkor nem férnek bele a rontott szerelések. Gyakorlatilag a posztnak is a lényege az, hogy a játékos tudja biztosítani a mélyebb zónákat, a gólvonalhoz közelebb eső területeket.

Winfieldnek a játéka pedig ebben is kiemelkedik, hiszen egy igazi alpha dog, aki nem csak szeret, de tud is ütközni, méghozzá kellő precizitással. Szintén a Nittany Lions elleni meccsről van a fenti képsor, ahol az ország egyik legjobb tight endjét, a nála sokkal nagyobb testű és rendkívül atletikus Pat Freiermuth-ot vitte le olyan magabiztossággal, hogy a kiváló támadó nem tudott több yardot beletenni a játékba. És itt meg kell azt is jegyezni, hogy Winfield okosan, nem elpusztítani akarta a tight endet, hanem egy biztos szereléssel, a játékos csípője alatt vitte földre. Ez pedig nem egy egyszeri kiragadott példa, jellemző a safety játékára, hogy inkább ésszel akarja megoldani a helyzetet, mintsem erővel vagy durvasággal.

Labdaérzék

Ha van a labdára extrém módon veszélyes defensive back a 2020-as drafton, akkor közöttük kell emlegetni Winfieldet is, mert elképesztő, ahogy meg tudja érezni, hogy lehet a játékszert lefülelni az ellenfél kezéről. Itt elég csak arra visszagondolni, hogy a tavalyi évben hét interceptiont jegyzett, amik közül számos jött a red zone-ban vagy annak közelében, tehát kulcspillanatokban sikerült fellépnie.

Ezt tapasztalhattuk a Penn State ellen is, ahol karrierje egyik legjobb meccsét hozta, a fenti képsorokon pedig a mérkőzés második pickjét jegyezte Sean Cliffordon. Ez a megmozdulás sem volt kevésbé parádés, mint az első, hiszen nagyon csínybe ment a passz, a CB Chris Williamson és a WR KJ Hamler is zavarta a labda megjátszásában Winfieldet, de neki olyan labdaérzékei vannak, hogy ezt is sikeresen szedte össze.

A rivális Penn State mellett a Fresno State is azon szerencsétlen csapatok közé tartozott 2019-ben, akik ellen Winfield kétszer is interceptiont fogott. Erre látunk példát fentebb, ahol nem csak a labda tökéletes nyomon követését figyelhetjük meg, hanem azt is, hogy a védelemből ő ismerte fel legelőször, hogy ez egy trükkös running back passz lesz. A cseresznye a habon pedig már csak az, hogy milyen könnyen váltott irányt, fordult meg és maradt egyensúlyban egészen addig, míg le nem zárta a playt.

Futball IQ

Megfoghatatlan, hogy honnan ered, talán tényleg az ereiben csörgedezik, de Winfieldnek olyan kiváló érzékei vannak a focihoz, olyan magas az intelligenciája, hogy ebben a classban a párját ritkítja. Némileg vissza lehet utalni a fenti, legutolsó játékhoz, ahol bár elsőre ő is futásra számított, de a pillanat törtrésze alatt észlelt és tudta, hogy mi a következő lépés, mit kell megoldani.

De nem csak passz- vagy trükkös játékot tud kiválóan olvasni, a futás ellen is úgy érkezik meg a LoS-hez, hogy az egészen szemet gyönyörködtető. Jó kérdés, hogy 3&13-ra a South Dakota State miért éppen egy szélső futással próbálkozott a mérkőzés vége előtt két perccel, az ellenfél red zone-jához közelítve, de amellett nehéz szó nélkül elmenni, hogy Winfield milyen gyorsan észlelte, hogy hova kell minél hamarabb odaérnie. A handoff olvasása után szinte egyből, két lépésen belül reagált a safety a játékra és borzasztó sebességgel, valamint magabiztosan szerelve zárt le ezt a játékot is.

Coverage képességek

Sok helyre volt mozgatva Winfield a karrierje során, de leginkább akkor muzsikált jól, ha Cover-2 alapú sémában alkalmazták, a pálya feléért kellett csak felelnie. Ilyenkor zónázásban nagyon jól ült be a helyére, adott esetben pedig nagyon gördülékenyen vette fel a területére bemozgó célpontot.

Viszont nem csak zónázásban, hanem emberezésben is hozott stabil játékokat, és itt megint csak a Nittany Lions elleni meccsre kell visszautalni. Szintén egy Pat Freiermuth elleni play volt az, ahol megmutatta, nem kell kétségbe esni, ha egy-az-egyben kapja meg az ország egyik legtehetségesebb tight endjét. Egy ilyen matchup nem feltétlen szokott jól elsülni a kisebb termetű védők esetében, de láthatunk rá példát, hogy Dávid jön ki győztesen Góliát ellen.

Negatívumok

Legelső negatívum, ami vele kapcsolatban felmerülhet, az testi adottsága, a mérete. 5’9-es (180 cm) magasságával a safety poszthoz mérten a legalacsonyabbak közé tartozik, valamint karjai is viszonylag rövidek a maguk kicsivel hosszabb, mint 30 inch-es (76 cm) hosszukkal. Ezek a paraméterek pedig nagyban limitálják a range-ét, azt hogy mekkora területet tud térben és levegőben lefedni úgy, hogy veszélyes legyen passzjátékok során. Persze, láthattuk, hogy rengeteg helyre oda tud érni, akár single high-ból is képes kizárni a partvonalhoz, de az NFL-ben ennél jóval nagyobb kihívás lesz ugyanezeket a helyzeteket megoldani.

Többen aggódnak amiatt a red flag miatt, hogy eddigi karrierje során két szezon is úgy ért véget, hogy sérülés miatt kellett elbúcsúznia a futballtól. 2017-ben egy súlyos térdhajlító sérülést szenvedett, 2018-ban pedig egy bokasérülés kényszerítette őt partvonalra 4-4 lejátszott mérkőzés után. Persze, ez nem jelenti azt, hogy ezek a szerencsétlenségek az NFL-be is követik majd őt, de mindenesetre aki felveszi a sisakot és kimegy a pályára, annak benne vannak ezek a nyavalyák.

Játékát megfigyelve ki lehet emelni nála, hogy vannak olyan helyzetek, amikor a kelleténél kicsit többet hezitál, nem dönti el időben, hogy milyen irányba kell megtennie az első lépést. Ezt leginkább play action vagy opció játékok során láthattuk, hogy bizonytalan abban, mit kell tennie, ilyenkor pedig rendre egy ütemmel a támadók ritmusa mögé kerül és vagy későn ér oda a labdás emberhez, vagy elveszti a kontrollt a zónája őrzésében. Nem kirívó azon esetek száma, amikor ilyen hibákat vét, de elő-elő szokott fordulni, csakúgy, mint a Penn State ellen, ahol azért valóban elit szinten végezte a munkáját.

Összegzés

Egy kiváló karakterű, nagyon jó profilú játékosról beszélünk Winfield személyében, akinek a játéka rengeteg stabil, átlagon felüli dolgot mutat, sok mindenben tud a társai és az ellenfelek fölé nőni. Megítélése azonban mégis picit vegyes, hiába a sok-sok kiváló film, azért a termete és ebből fakadóan az NFL-ben várt limitáltsága sokakban kérdőjeleket vet fel. Talán egy picit át kell szabni a feladatkörét, más munkát kell majd bízni rá, mint a Minnesota tette, de azt be kell látni, hogy helye van a ligában egy ilyen playmakernek. Talán picit elrugaszkodott a példa, de eszünkbe juthat Tyrann Mathieu, aki szintén hasonló paraméterekkel és atletikussággal bír, és rá is igaz az, hogy ő inkább egy új típusú strong safety/nickelback, akit sok helyre lehet mozgatni, kihasználva a védelem szempontjából kedvező párharcokat.

Az, hogy hol kelhet el, még megfoghatatlanabb, mint a jövőben valós pozíciója, mert elképzelhető, hogy valaki a harmincadik pick magasságában el fog lőni rá egy esélyt, akár egy felcsere után. Ugyanakkor azt is el lehet képzelni, hogy csak a második kör elején-közepén hallja majd a nevét, de mindenképp fontos lesz, hogy mikor megy ki az első safety (McKinney?) és mekkora rush követi majd őt.

[/ppp_patron_only]