Prémium cikkek
Csöbörből vödörbe? – Bears FA-értékelő
Kiemelt fontosságú év következik a Bears vezetősége számára. Eredményt kell felmutatni és legalább a rájátszást el kell érni a következő szezonban. Ha a terv elbukik, akkor nagy valószínűséggel új időszámítás kezdődik majd Chicagóban és megköszönik Matt Nagy vezetőedző és Ryan Pace general manager munkáját.
Távozók
Az offseason kezdetén gyakorlatilag nem volt semmi helyük a sapka alatt, így előzetesen már számítani lehetett pár veterán elküldésére. Végül 3 komolyabb nevű távozóval közel 31 millió dollárt sikerült összetapsolnia Pace-nek, amit aztán fel is használt teljes mértékben.
Szabadügynökök
A lejáró szerződésű játékosok között nem igazán találunk olyat, akire azt lehetett volna mondani, hogy mindenképpen meg kellene tartani. Daniel egy átlagos csereirányító, de egyrészt pótolható, másrészt vele sem indult be az óriási győzelmi hullám a tavalyi évben.
Cornelius Lucas a csapat csere tackle-je volt és bár nagyon rosszul nem teljesített, de a kezdök pozícióját azért nem veszélyeztette. Erre a szerepkörre talán megérte volna megtartani, ugyanakkor pótolni sem lehetetlen.
A még tavaly is jól teljesítő védelemből távozott pár fontosabb láncszem, de sztárokat ott sem vesztett a Bears. Nick Williams és Nick Kwiatkoski tavaly lettek kiegészítő emberekből a szezon folyása során kezdő játékosok. Mindketten jól is teljesítettek, azonban aggódni nem kell nélkülük sem, a csapat a védőfal közepén és a linebacker sorban is megvan.
Kivágottak
A fenti játékosok megtartására egyszerűen csak nem volt lehetőség, de nézzük kik voltak azok, akikkel helyet sikerült csinálni az új érkezőknek.
Még a szabadügynök piac nyitása előtt bejelentették, hogy Taylor Gabriel és Prince Amukamara szerződését is felmondta a csapat. Előbbi szerintem egy képeségeihez képest alulhasznált elkapó volt, aki Trubisky mellett nem tudta megmutatni, miben is jó igazán. Amukamara pedig még mindig hoz egy jó szintet, de a 9 millió cap space megspórolásának lehetősége túlságosan is kecsegtető volt, illetve kevésbé illett Chuck Pagano rendszerébe.
A korai távozók mellé csatlakozott a 2016-os 1/9-es választott Leonard Floyd is. Már többször megénekeltük, hogy Floyd 5. éves opicójának visszavonásával nem kevesebb, mint 13 millió dollárt tudott spórolni a csapat, így ez még akkor is nagyon logikus döntés lett volna, ha tavaly karrier évet tudott volna felmutatni a pass rusher. Azonban a 2019-es szezon egyáltalán nem számít kiugrónak Floyd karrierjében, így a döntés még inkább érthető.
Érkezők
Nullából sikerült több mint 31 millió dollárt csinálni, ami után a kisebb kérdések mellett egy igazán markáns volt, jön-e új irányító Chicagóba?
A kérdésre a választ persze mindenki tudja már. Igen, jött versenytárs Mitch Trubisky mellé. Nick Folest csere útján szerezte meg a csapat, ellenértékként pedig a Jaguars megkapta a Bears idei 4. körös kompenzációs pickjét (overall 140).
Az alapterv úgy gondolom jó volt. Egyszerűen hiába jó a keret, hiába jó a védelem, az irreális elvárás, hogy a csapat minden egysége top3-as legyen és akkor talán egy Trubisky is elég ahhoz, hogy elérjék a rájátszás küszöbét. Ezzel a ténnyel kezdeni kellett valamit. A keret, ha nem is nagyon, de kicsit már kezd átalakulni és irreális elvárni például a védelemtől folyamatosan a 2018-as teljesítményt.
A másik aspektus viszont az, hogy valóban Nick Foles az a játékos, aki a legnagyobb eséllyel fog minőségi javulást hozni az irányítóposzton? Valóban a legjobb döntés feladni egy 4. körös cetlit és áthozni egy körülbelül 19 milliós éves fizetésű irányítót, aki a 2017-es playoff három meccsén kívül igazán sose tűnt franchise irányítónak egyik állomáshelyén se? A C+-os értékelés talán sugallja, hogy szerintem nem.
Ugyanakkor valamit lépni kellett. Ez a váltás, vagy próbálkozás még mindig jobb, mintha nem hoztak volna versenytársat Mitch mellé. A terv jó, a kivelezés viszont olyan meh. Mondom ezt főleg annak fényében, hogy a piacon még mindig elérhető az a Cam Newton, akinek bár az egészsége lehet, hogy aggasztó, de HA (és ez tényleg nagy ha) sikerül rendbe tenni, akkor még mindig képes simán top10-es játékra. Ráadásul Newtonért még csak draftpicket sem kellett volna beáldozni.
De Newton csak egy példa. Elérhető lett volna Tom Brady, Teddy Bridgewater, Andy Dalton vagy a 2015-ös class bust duója: Marcus Mariota és Jamies Winston. Bár nem gondolom, hogy mind biztosan jobb lenne Folesnál mint játékos, valahogy a döntés érthetőbb lett volna szerintem bármelyik irányába. Ha FA-n jön versenytárs legalább draftpicket nem kell feladni, vagy ha már csere, én inkább néztem volna meg a Burrow draftolása miatt vélhetően létszámfelettivé váló Andy Daltont Chicagóban.
Végülis mindegy már. Jött a ligavándor Nick, és talán utoljára kap esélyt arra, hogy megmutathassa, több van benne, mint egy csereirányítóban. Foles szerződése a csere után át lett alakítva új csapatában, ahogy azt külön cikkben is részleteztük.
Picit hosszan taglaltam az irányító kérdést, de játszhat All-Pro formában az összes többi érkező, ha a QB projekt bebukik, akkor itt nem lesz az elvárásoknak megfelelő szezon. De ha valakitől nehéz elképzelni az All-Pro szezont, az Jimmy Graham. Egyszerűen talány, hogy hogy tudja még mindig eladná magát ilyen szerződésekkel a veterán tight end. A saintses időszaka óta nem tudta újra bebizonyítani, hogy egy átlagosnál jobb játékos volna, pedig Brees után is olyan irányítók passzoltak neki, mint Russell Wilson vagy Aaron Rodgers. A másik érkező a posztra Demetrius Harris, aki a maga szintjén jobb játékos is. Előre várom a “váratlan” hívásokat, ahol ha Graham van fent a pályán nem várt passzjáték lesz, míg ha Harris akkor majd jól meglepik az ellenfelet futójátékkal. Graham évi 8 milliója nálam az egész FA időszak egyik legnevetségesebb szerződése, Harris jó igazolás, de egy blokkoló TE nem ad azért hozzá annyit, hogy a csillagos egekbe kelljen magasztalni.
Ifedi jött még a támadósorba a megemlíthető nevek közül. Ha kis szerencséjük lesz, sokat nem kell pályára lépnie, de csere tackle-nek végülis elmegy és az összeg is baráti. Minimálisan olcsóbb, mint a távozó Lucas lett volna.
A lejtmenet szerű pályafutásában bekövetkező tavalyi törés újra a szebb St. Louis-i éveit idézte Robert Quinnek, aki 30 évesen talán kevesek által gondolt nagy szerződést kapott. Ha a tavalyi nem csak egy egyszeri fellángolás volt a karrierjében, akkor Mackkel a liga legjobb pass rusher duója is lehetnek, azonban ha ismét visszaesik, akkor a 30 milliós garantált összeg miatt még évekig nyomhatják ezt a rossz szerződést. Mindenesetre ha bejön az elképzelés, akkor sok sikert az ellenfél támadófalának, hogy egyszerre feltartóztassák a Mack, Hicks, Quinn triót.
Kwiatkoskit elengedték, de Danny Trevathan maradt a csapatnál. A szintén 30 éves veterán bár mindig is sérülékeny játékos volt, az összeg teljesen reális a számára. Amikor pályára tud lépni, még mindig egy jó játékosnak számít és a védelem egyik vezére.
Utolsó említésre méltó érkező Artie Burns, egy szintén korábbi első körös bust. Ez az egy éves veterán minimum gyakorlatilag semmi, viszont ha az új környezetben véletlenül kijönne neki a lépés, akkor nagyot nyerhetne vele a csapat. Nem gondolom, hogy Fuller másik oldalán egyből kezdőként számolnának vele, de ezen az igazoláson csak nyerhet a csapat.
Összegzés
Mondhatni szép volt ez az offseason, jöttek jó játékosok, de a kezdeti tény változatlan. Eredmény kell. A csapat az irányító poszton volt a legjobban lemaradva, a dolog pedig annyiban változott, hogy már nem csak Mitch Trubisky eposzi feltámadásában lehet bízni, hanem Foleséban is. Ha bármelyik játékos valahogy megtáltosodna és tudna hozni stabilan egy top15-ös teljesítményt, akkor a Bears kerete van azon a szinten, hogy rájátszásba tudjon jutni. A Mack csere utolsó szeletét törlesztve idén még nincs első körös választásuk, azonban a második körben van kettő is. A kezdőt nézve egy safetyt kellene találni és egy cornert. Továbbá akár a belső támadófalba jöhetne upgrade, de ott ha nagyon kell, ki tud állni a csapat. A mély elkapó class miatt nem lepne meg továbbá egy korai (2.-3. körös) WR sem, mert Allen Robinsonon kívül igazán biztos célpont nincs a keretben.
Értékelés: B-
[/ppp_patron_only]