Connect with us

Játékos Portré

Brett Favre II – Senki sem tökéletes

A vidéki srác, akit mindenki imádott. Minden csapattársa tisztelte és szerette, ő pedig még a legfájóbb emberi tragédia közben sem hagyta őket cserben. Nem volt tökéletes, voltak kisebb-nagyobb botrányai és Aaron Rodgers érkezésével is nehezen birkózott meg, de így is mindent elért és büszkévé tette azt, aki a legfontosabb volt számára. Folytatjuk portrésorozatunkat Brett Favre-ról, minden idők egyik legnagyszerűbb irányítójáról.

A 2000-es évek elején vitán felül Brett Favre volt az NFL egyik legnagyobb sztárja, ennek ellenére sikerült megmaradnia önmagának. Tipikus kisvárosi, vidéki srác volt és ez az évek során sosem változott. Legyen szó egy másik játékosról, egy edzőről vagy éppen egy egyszerű stábtagról, mindenkivel igyekezett kedves maradni. Bárkivel leállt beszélgetni, nem érdekelte, ki milyen pozícióban van a klubnál. Rengeteget bohóckodott, viccelődött és mindenkit megnevettetett maga körül, sőt gyakran vigyázott edzője, vagy csapattársa gyerekére is.

“Ő volt a legjobb csapattárs, akit kívánhatott magának az ember. Az ég világon semmi sem zavarta őt a másik emberben. Nem zavarta a bőrszín, a vallás, vagy a nemi beállítottsága, mindenkit egyenlőként kezelt. Semmi sem számított, ha zöld és arany mezt viseltél. Egyszerűen jó volt ezt látni egy emberben és ezért szerette őt mindenki. Mindenhová be tudott illeszkedni, a fekete srácokhoz odament az öltözőben rap zenét hallgatni, a fehér srácokhoz pedig odament country zenét énekelni. Senki nem tudta ezt utána csinálni, ráadásul ő maga ment oda mindenkihez, nem várta meg, míg valaki más szólítja meg őt”

nyilatkozta róla LeRoy Butler, aki 1997 és 2001 között játszott az irányítóval.

Sokszor megviccelte a többieket az öltözőben, csak “tusoló-banditának” hívták. Szokása volt a békésen tusoló csapattársára hideg vízzel teli vödröt önteni, majd gyorsan a fal felé fordult, mintha nem is ő tette volna. Rendszeresen rásózott egy hatalmasat a játékosok hátsójára, ami annyira bepirult, hogy elég kínos volt otthon megmagyarázni az asszonyoknak, hogy ez mégis hogy sikerült.

Egy nap valaki bűzbombát tett az öltözőbe, és mindenki nagyon dühös lett. Záptojás szaga lengte be az egész helységet és mindenki a tettest kereste, beleértve az edzőket, akik nagy büntetést ígértek az elkövetőnek. A következő csapatmegbeszélésen Favre bevallotta, hogy ő tette és mindenkiből kitört a nevetés. Állítása szerint csak el akarta lazítani a srácokat, hogy kicsit elterelje a figyelmüket és szórakozzanak kicsikét. Ilyen csapattárs volt Brett Favre, aki akkor sem hagyta cserben a csapatot, amikor az egyik legfájóbb emberi tragédia áldozatává vált.

Élete legjobb játékával búcsúzott az édesapjától

A kiváló irányító édesapja 2003-ban hunyt el, nem sokkal a 16. heti Oakland Raiders elleni találkozó előtt. A csapatból mindenki bíztatta, hogy menjen haza, legyen a családjával a nehéz időben, de az irányító ehelyett kiállt a pályára a hétfő esti rangadón, és végig a könnyeivel küszködve olyat tett, amire egész egyszerűen nincsenek szavak.

Favre-ot óriási ováció fogadta a szurkolók és a csapattársak részéről is, mindenki 200 százalékot adott bele a meccsbe. A gyászoló irányító pedig élete meccsével búcsúzott az édesapjától, egy félidő alatt négy TD-passzt osztott ki a csapattársainak, köztük egy 43 yardosat.

“Soha nem voltam ilyen ideges egyetlen mérkőzés előtt sem. Ha tökéletesek a körülmények, akkor soha nem lettem volna képes arra, amit azon a meccsen tettem.”

Az emberek szerint olyan volt ez, mint egy film, mintha csak Favre édesapja nézné és segítené őket végig a meccsen. 41-7-re győzött a Green Bay azon az estén.

A cikk folytatódik! Mindössze havi 3$ (+ÁFA) és több tucat extra cikket olvashatsz el, illetve korlátlan hozzáférést kapsz minden korábbi anyagunkhoz. Vagy légy a támogatónk további előnyökért! Ha már előfizető vagy, ne felejts el bejelentkezni (fent a menüben)!

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások