Drew Lock tavaly év végén, ahogy mondani szokás, jött, látott és győzött. Öt mérkőzésen volt kezdő és ebből csak egyszer kapott ki, a Chiefs otthonában egy havas meccsen, ami akárkivel megesik. Bárki más jött szembe, azt legyőzte. A denveri szurkolók nagyon bizakodóak, hogy John Elwaynek sikerült végre-valahára találnia egy franchise irányítót, akivel újra szárnyra kaphat a csapat. Érdemes azonban kicsit lassítani a bandwagonon és legfeljebb óvatos optimizmussal tekinteni a jövőbe.
Lock 1020 yardot passzolt 64,1 százalékos pontossággal és 7-3-as TD-INT aránnyal ezen az öt mérkőzésen, ráadásul több rekordot is megdöntött:
- Beállította John Elway csapatrekordját újoncként szerzett győzelmek számában.
- Ő lett az első újonc Broncos-irányító, aki első két meccsét megnyerte.
- Ő lett az első újonc irányító a ligában, aki első idegenbeli meccsén átlépte a 300 yardos határt és 3+ TD-t is dobott.
- Ő lett a hetedik irányító az elmúlt 20 évben, aki első 5 kezdő meccséből négyet megnyert.
Élete második kezdő mérkőzésén hozta a legjobbját, elképesztő számokat produkált a Texans otthonában: 309 yardot passzolt 81,4 százalékos (!) pontossággal, próbálkozásonkénti 11,4 yardos átlaggal, ami mellé kiosztott három TD-t is (oké, egy interception is becsúszott). Itt aztán beindult a hype vonat és a szurkolók kezdték elhinni, hogy megtalálták a megváltót a második körben. Ez az érzés egyre biztosabb lett azután, hogy a szezon utolsó két meccsét is megnyerte a csapat. Gondolhatjuk, hogy jó kezekben a franchise, megvan az irányító hosszú távra, azonban érdemes az ilyen kijelentésekkel vigyázni és óvatosan hozzáállni a szezonhoz, Lock teljesítményét pedig fenntartásokkal kezelni.
[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]
A győzelmek száma ugyebár önmagában sosem jó indikátora egy irányító játékának, ráadásul Lock esetében nagyon kicsi is a minta, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le. A Texans ellen tényleg parádés volt az újonc QB, azonban a többi találkozón inkább átlagos, vagy átlag alatti (a Chiefs ellen meg kifejezetten gyenge). A három maradék győztes meccsén átlagban csak 168 yardot passzolt összesen 4 TD-vel és egy interceptionnel.
Ideális körülmények a bemutatkozásra
Érdemes megvizsgálni a körülményeket. Lock kifejezetten gyenge védelmek ellen hozta le a négy győztes meccsét, hiszen hatékonyságot tekintve a nyertes mérkőzésein a 21., 26., 28. és 31. legjobb védelmek ellen kellett teljesítenie (a veresége pedig a 14. legjobb ellen jött). Ha a teljes öt hetet nézzük, akkor az egész ligában Locknak volt a negyedik legkönnyebb dolga az ellenfelek passzvédelmeit tekintve, mutat rá Warren Sharp.
A négy győzelemből három hazai pályán született, ráadásul olyan szempontból is ideális körülmények voltak Lock számára, hogy a decemberi denveri zord időjárás is elkerülte (Houstonban pedig fedett a csarnok). Szél szinte egyáltalán nem volt egyik meccsen sem, és különösen hideg sem. Kétszer volt 0 fok körüli hőmérséklet, egyszer pedig 20 fok, ami Denverben kifejezetten meglepő. Nyilván nem ez volt az oka Lock győzelmeinek, egyszerűen csak ideálisak voltak a körülmények egy újonc bemutatkozásához, nem nehezítették a dolgát zord időjárási viszontagságok (és kemény védelmek sem).
Az advanced mutatói nem festenek szép képet
Ha megnézünk néhány advanced mutatót, akkor szintén lehet okunk az optimizmus mérséklésére. Az egyik kedvenc “új” mutatóm a Next Gen Statstól a CPOE (Completion Percentage Over Expectation), azaz a várhatón felüli passzpontosság, amihez előbb a várható passzpontosságot is meg kell vizsgálni.
Lock várható passzpontossága a kilencedik legmagasabb volt (65,8%), ami azt jelzi, hogy relatíve könnyű dobásokat hajtott végre és relatíve üresen álltak az elkapói is. Kicsit kibontva ez azt jelenti, hogy jól működött a séma, az elkapók ügyesen elszakadtak és Lock is főleg rövid passzokkal operált. Tehát összességében könnyű dobásokkal próbálkozott.
Viszont a CPOE mutatója (tehát a várhatón felüli passzpontosság), ami kifejezetten az irányító teljesítményét próbálja izolálni, már közel sem volt ilyen jó, a 39 kvalifikáló QB közül a 28. helyet érte el (-1,7%). Ez tehát azt jelenti, hogy az elvárhatónál nem hogy jobb teljesítményt nem tudott nyújtani pontosság terén, de még rosszabb is volt a tényleges pontossága (64,1%).
Természetesen a CPOE sem egy átfogó statisztika, így önmagában csak egy szeletét mutatja meg a tortának. A PFF adatbányászai úgy találták, hogy náluk évről évre a legstabilabb statisztika és a jövőbeli teljesítmény legjobb indikátora egy irányítónál a tiszta zsebből való passzértékelés. Ez azért van, mert ilyen esetekben az irányítónak nyugodt körülmények közt van lehetősége passzolni, nem zavarja a pass rush, így stabilabban hozza ugyanazt a játékot, mint sok változó közepette. Lock 71,6-os értékelést kapott, ami a 39 kvalifikáló irányítóból a 32. helyre volt elég.
Emellett blitz ellen is elég gyenge teljesítményt nyújtott, 47,3-as grade-et kapott, ami a 35. helyre volt elég a 37 kvalifikáló QB közt. Az persze nem feltétlen meglepő egy újonc esetében, hogy a blitz ellen nem teljesít jól, hiszen ehhez fejben gyorsnak kell lenni, amihez kell egy kis idő. Locknak viszont ez az egyetemen sem volt erőssége és egyébként is olyan kritikákat kapott prospectként, hogy kicsit lassabb a gondolkodása az elvárttól.
Ez a felvételeket nézve is megfigyelhető volt, úgy tűnt, hogy ha előre tudta, hová kell majd passzolnia és az az elkapója üresre is játszotta magát, akkor minden rendben volt, azonban ha már második, harmadik opciója felé kellett figyelnie, akkor kevésbé volt sikeres. Ez még egyelőre nem feltétlen jelent hosszú távú problémát, ennek kapcsán jobb ítéletet fogunk tudni mondani fél év múlva, de érdemes erre is figyelni majd év közben.
Az is megfigyelhető volt, hogy rövid, maximum 10 yardig szálló labdáknál egész pontos volt, azonban 10 yard felett jóval átlag alatt teljesített. Warren Sharp kimutatásai alapján a pontossága:
- 0-5 yardos passzok esetén 1 százalékkal volt átlag felett (87% vs 86%),
- 6-10 yardos passzok esetén 3 százalékkal volt átlag felett (80% vs 77%),
- 11-15 yardos passzok esetén 13 százalékkal volt átlag alatt (57% vs 70%),
- 16-20 yardos passzok esetén 22 százalékkal volt átlag alatt (45% vs 67%),
- 20+ yardos passzok esetén 21 százalékkal volt átlag alatt (30% vs 51%).
Érdekes kérdés emellett a negatív játékok száma. Ha csak önmagában a sackeket, fumble-öket és interceptionöket nézzük, akkor nagyon jól vigyázott a labdára Lock, hiszen 6,4 százalékban produkált negatív játékot, ami a hatodik legkevesebb volt a ligában teljes szezonra vetítve. Viszont azt mondhatjuk, hogy szerencsés volt ebből a szempontból, hiszen a PFF adatai alapján a passzainak a 3,3 százaléka volt “turnover-worthy”, ami a 33. helyre volt elegendő az irányítók közt. Ezek a számok együtt azt jelentik, hogy több olyan dobása is volt, amit mondjuk elejtettek a védők, pedig interceptionnek kellett volna lennie.
Az is érdekes adalék Lock statisztikáihoz, hogy a passzolt yardjainak 53,3 százaléka elkapás után érkezett, ami a hetedik legmagasabb arány volt a ligában. Ez azt jelenti, hogy összességében elég rövid játékokat hozott össze és alaposan megtolták a számait az elkapói, miután a kezükbe került a labda.
Most akkor Lock bust lesz?
És ezzel az egésszel egyáltalán nem azt akarom mondani, hogy Lockból ne lehetne jó, vagy akár sztárirányító. Csak annyit, hogy érdemes kicsit visszafogni az elvárásokat vele kapcsolatban, nehogy csalódás érjen minket. Az eddigi kevés meccsen mutatott teljesítménye ugyanis kontextusba helyezve már nem is mutat olyan jól, mint azt elsőre gondoltuk volna a 4-1-es győzelmi mutatóból. A Denvernek ráadásul a sorsolása is nehezebb lesz passzvédelmeket tekintve idén, a 11. legkeményebb a menetrend ilyen szempontból.
Lock még közel sem egy kész termék és sok mindenben kell fejlődnie – például a lábmunkájában vagy a zseb érzésében, és a 10 yardnál hosszabb dobásokban is. Ez egyébként teljes mértékben rendben is van, nem várható egy újonctól, hogy egyből nagyon jó teljesítményt nyújtson.
Az biztos, hogy John Elway mindent feltett Drew Lockra, már ami az idei holtszezont illeti, hiszen nagyrészt a támadósort erősítette és megpróbált mindent megtenni annak érdekében, hogy a kincsként kezelt irányítója sikeres lehessen. A támadófal, ha nem is kifejezetten jó, de korrekt, ami már elegendő lehet az NFL-ben, az elkapósora viszont rendkívül erős az All-Pro szinten játszó Courtland Suttonnal, a top tehetség Jerry Jeudyval, a másodévébe lépő, szintén első körös Noah Fanttel, a második körös KJ Hamlerrel és a futókkal, Philip Lindsay-vel, illetve Melvin Gordonnal.
Idén sokkal többet meg fogunk tudni Drew Lockról, ez teljesen egyértelmű. Ha jól fog játszani, akkor tényleg elindulhat felfelé a Broncos, viszont ha ezzel a személyzettel esetleg gyengén teljesítene, akkor nagy lenne a baj és lehetne aggódni a jövőt illetően.
[/ppp_patron_only]
Csak a poén kedvéért megnéztem Dani “kedvenc új statját”, ezt a CPOE-t 2016-tól(mert az NFL oldalán csak 2016-tól mérik és én nem fizettem elő a PFF oldalán ezekre a mutatókra) és né, hát mittaláltam, hogy a Bríz a négy évből kéccer csutka első, eccer második és eccer 11.(az épp a 2016-os szezon volt), de akkor is vastagon pozitív volt. Ez a kiégőfélben lévő, öregecskedő, márnemazigazi Bríz az elmúlt három évben ebben a mutatóban(is) felpofozta a ligát. Ja, csak a poén kedvéért és hogy ráncigáljak pár bajszot kicsit körbenéztem: 2019-ben ebben a mutatóban Tibi 32. volt -3,1-el éppen Eli mögött és Mayfield előtt, alig 28. volt ARod egy Lock-Mariota szendvicsben, Mahomes pedig 20. Rudolph előtt, Flacco mögött. Az első hat pedig így néz ki: Tannehill, Brees, Cousins, Wilson, Stafford, Prescott. És 2018-ban, Mahomes csodaévében Mahomes konkrétan 14. volt ebben a mutatóban Luck és Prescott között és mit ád az ég, ARod 27. volt ebben az évben is Tibi előtt. De még 2017-ben, Tibi egyik kiemelkedő évében, amikor yardokban vezette a ligát, TD-kben harmadik, rétingben negyedik, akkor is csak 10. tudott lenni a CPOE-ben, miközben Jamies Winston volt Bríz mögött a második, Keenum pedig a negyedik. 2016-ban pedig, amikor második volt Tibi rétingben és bitang jól játszott, akkor is csak 14. lett CPOE-ben ARod mögött(ezek úgy tűnik kedvelik egymást) és Carr előtt. Egészen mókás ez az új stat.
counterpoints:
– Breesről legfeljebb tavaly ilyenkor kezdtük el mondani, hogy problémák lehetnek majd vele, és leginkább a szezon végén, mikor elfáradt a karja. Ez amúgy az utóbbi két évben így is volt, ettől még összességében nagyon is jó teljesítményt nyújtott. Breesnek ez a stat amúgy is fekszik, mert nagyon pontos irányító és főleg rövideket dobál. Amúgy nála a várható pontosság tavaly első volt, két éve ötödik, tehát egyszerű dobásokkal próbálkozik. És erre tesz rá, hogy amúgy a legpontosabb irányító a ligában. Nála nyilván mindig is magas volt ez a mutató.
– mindenki látta, hogy Bradynek gyengébb éve volt tavaly és hogy az amúgy nagyon gyenge elkapósorát ő sem tudta feljebb emelni. Már nem az az irányító, aki bárkivel képes elit teljesítményre. Plusz az actual comp%-ben (ezáltal a várhatón felüli értékben) elég sokat játszanak közre az elkapók által elejtett labdák, amikből szintén elég sok volt NE-ben tavaly.
– Mahomesnak Reid és az elkapók miatt a várható pontossága nagyon magas, amit nehéz még jelentősen túl is szárnyalni. Az ő zsenije nem feltétlen ebben rejlik.
– “Az első hat pedig így néz ki: Tannehill, Brees, Cousins, Wilson, Stafford, Prescott.” Ezzel mi a probléma? Mind a hatan parádésan játszottak tavaly.
Ahogy írtam, ez a torta egyik szelete csak, önmagában nem jelent semmit, csak kontextussal körbefonva. (am ez nem PFF stat, hanem Next Gen Stats, ami 2016 óta van, ezért nincs korábbról ilyen adat)
– Én ezt másként látom Bríz esetében. Bríznek nem a karja fáradt el, hanem ecccerűen valahogy mindig elcseszi a végén a rizikós helyzeteket. Valami koncentrációs, vagy inkább pszichés zavar lehet a ficerénél, mintha becsődölne/leblokkolna ilyenkor(néha látom az arcán ilyenkor, hogy rohadtul retteg). Hiába hajigált a PO meccseken is kiemelkedően meccs közben – a statja jobb PO-ban mint alapszakaszban, ami nem igazolja vissza a gyenge kar teóriát, mert a PO-ban is rengeteget dob -, a végén mindig jön egy végzetes baki. Amúgy mindig is a labdabiztonság volt a szempont a játékában, ahogy Tibinél is, lásd a Pecc rövidpasszos játékát.
– Dehát épp ezaz, hogy Tibinél nem csak tavaly volt szar a CPOE mutatója, hanem ahogy leírtam korábban is. Nekem úgy tűnik, hogy ez a statisztika – ahogy te is írod – önmagában egynagyszar, egynagylófaxt sem mutat meg egy QB átlagos értékeiből, mindössze azt jelzi, hogy egy feltételezett helyzetből – ugyan honnan a pék faxából szopják ezt a feltételezett minősítést, miszerint Mahomesnél Reid és az elkapók mennyit érnek és főleg mi ennek a mértékegysége, ami konstans és amihez képest mit tud Mahomes? Ez nekem kicsit ködös… – mit képes megvalósítani. Nekem ez finoman szólva is béljóslásnak tűnik, bár kétségtelen, hogy nem tudom a rendszer kialakításának alapját és mértékegységeit.
– Az első hattal semmi gond, mindössze jeleztem vele, hogy az akkor épp rohadt jó szezont “futó” Lamar és Mahomes nincs ezen a listán kiemelt helyen. Bár az érdekes, hogy milyen csinosan sziggyuk a Prescott gyereket, azt itten meg néddamilyenjó.
– Amúgy meg az triviális, minden statisztika önmagában szart sem ér kontextus nélkül, szóval kösz, hogy felvilágosítottál, hogy a nap süt. ;) A zárójelest viszont köszönöm szépen, ezt nem tudtam.
Prescottot szokás szidnia a jónépnek, de írtam én is róla, hogy ez nem megalapozott :)
a várható értéket pedig elkapók elszakadásából, passz hosszából stb számolják, historikus adatokra támaszkodva, hogy adott játékhelyzetben az irányítók milyen aránnyal voltak pontosak. Tehát dobtál egy passzt, és megnézik és lemodellezik, hogy azt amúgy milyen százalékkal értékesítik az irányítók overall. Az alapelve szerintem elég egyszerű és érthető, persze mögötte elég komoly matek van, tracking device-okkal stb.
illetve Brees nem csak a meccsek végén 1-1 szitut rontott el az utóbbi két év végén, hanem egész meccsekre gyenge volt
Jóvanna, de azért nemár, hogy ne legyen valakinek egy-két rossz napja. Most soroljam? ;) Amúgy meg tavaly épp a három uccsó meccsén volt nagyon állat Bríz a Colts, a Titans és a Panthers ellen(mongyuk a Panthers ellen nem volt kunszt, de akkor is). Szóval ez a “végére elfárad” teória nem igazán kóser. Az viszont stimmel, hogy a PO-n beégett(mármint önmagához képest), de nem a gyenge karja miatt.
Ezt nem rég már lezongoráztuk. :) Hiába a meccsenkénti 3TD, 70% pontosság és 0 INT, a PFF megmondta, hogy a tavalyi utolsó meccseken valójában nem volt jó. És ha a PFF azt mondta, akkor úgy is van, ne akarjuk mi földi halandók másképp látni a világot. :)
Lazán kapcsolódik: most írta valaki (oké, Carr, de akkor is) hogy a top5 wr1-wr2 duóból 3 az NFC S Ben van. Brees, Tibi és Matty meg reméljük upyeart hoz. Várós.
Ez csak azért van, mert az önérzetem vissza-visszatérően küzd az ellen, hogy tulajdonképpen egy seggfej vagyok, merthogy ezzel a tudattal nem lehet élni. De persze tudom, hogy a PFF-nek van igaza, mert hát hogy is lehetne másként.
Csak éppen az a fura, hogy Breesnek és egyébként a Saintsnek most már évek óta mindig a szezonok végén van pár gyengébb mérkőzése. Azért ez nem lehet véletlen. Lehet, hogy csak egyszerű formaidőzítési probléma, de bizony leginkább ennek köszönhetik NO-ban, hogy az elmúlt három évben nem jött össze az SB.
Elég ha csak a legutóbbi PO meccsü(n)ket visszanézed. Második negyed vége, 2 perces figyelmeztetés előtt kicsivel. A Saints vezet 10-6-ra, uralja a mérkőzést és a következő félidőt is ők kezdik. 3 és hosszúnál Brees nem a biztosra megy, hanem elengedi a hosszút… Azt a hosszút, amit kicsivel korábban Hill egy trükkös játékból nagyon jól megdobott. Hát mit mondjak, Drew siralmas passzt dobott. Bedobta a lasztit egy dupla coverageba, bőven alul dobva az elkapót. Sima INT, 30 yardos visszahordás a szentek 45 yardosáig. És ez volt az, amikor a momentum hosszú időre a Vikingshoz került és igazából már nem is tudta Saints visszavenni azt egész mérkőzésen. És ez igazából nem egyszeri eset, és erről beszélünk már lassan egy éve Brees kapcsán.
Ez a “szezonok végén van pár gyengébb mérkőzése” teória engem mindig elkeserít, mert tételesen nem igaz. Ugyanis 2018-ban és 2019-ben is a szezon végén Bríz az alapszakaszban bitang jól játszott. 2018-ban a PO-ban volt egy jó és egy ritkaszar meccse – bár ez utóbbival is jobb volt, mint a győztes Rams QB-ja, Goff és hát a Rams védelme nevelte Brízt rendesen -, aztán 2019-ben meg nem ment neki – bár itt is az egyik legjobb védelemmel kellett megbirkóznia -, de az nem igaz, hogy azért, mert elfáradt, vagy gyenge lenne a karja, mert szó sincs erről. A fickónak van egy PO gyengesége – annak ellenére, hogy a PO-ban jobb a statja, mint az alapszakaszban -, ugyanis az a spúrom, hogy nem egy clutch player. A komolyan rizikós helyzetben megremeg, mint PManning. Ebben Tibi annyival jobb, hogy arra nincs mértékegység.
Ami a konkrét hívást illeti azt szvsz nem Bríz erőszakolta, hanem Sean Payton. Még akkor is, ha elfogadom azt a teóriát, miszerint van egy kiadós féltékenység Brízben, hogy majd én megmutatom, hogy ki itt a góré. Azt nem sikerál. Ha permanensen rövideket hajigálsz, mert az a célszerű, akkor nem bölcs dolog rámenni egy rizikós hosszúra, mert részint a kezed és a fejed nem állt rá erre, másrészt szimplán ökörség. De hát az vesse rá az első követ, akinek nem voltak ilyenjei a karrierje során. SPayton meg nemeccer rántja meg a rizikós játékot, hogy kiakassza az ellenfelet. Hol bejön, hol nem. De néhány baki, szezonvégenként a PO-ban egy-egy szar meccs miatt azt mondani, hogy Bríz elfáradt, már nem az igazi legalábbis szűklátókörűség az eredményei tekintetében. Az utolsó éveiben egyre jobb statokat produkál, rekordokat döntöget és ez még akkor is húazannyát, ha tényleg káprázatos segítői vannak.
Ja, és még vmi: szted elfáradt Favre keze 2009-ben, mert egy hülye keresztpasszt akart megjátszani a PO hosszabbításában? És ezért már nem az igazi? Miközben abban a szezonban olyat csinált, hogy azannyát… ;) Nalátod…
Most nem mennék bele, hogy az elszakadás mennyire adekvát a hívott játék tekintetében és közben milyen behatások érték a QB-t, etc, etc, szal csak azt akarom érzékeltetni, hogy bitang nehéz olyan szempontrendszert felépíteni, ami tökéletesen modellezi, hogy egy QB mennyire jól lát a pályán és mire képes. De ettől még tecccik ez is, csak a helyén kezelném…
Ja, amúgy meg egyezünk Prescott tekintetében, szvsz is simán franchise QB a ficere.
Pont Te írod, hogy Lamar és Patrick (Jackson és Mahomes ; Nem értem, mi alapján egyik kereszt, másik vezetéknéven van nálad:) ) jó szezont FUTOTTAK. Ez meg egy a passzokról szóló statisztika! :)
Szerinted véletlenül hangsúlyoztam? ;) Bár azért az a Mahomes gyerök inkább hajigál, mint lohol és a Jackson is egészen szépen megtanult dobni, ahhoz képest, hogy futó. Ami a vezeték és keresztnév esetleges használatát illeti ideje már, hogy megtanuld kedves Krisztián, hogy a változatosság gyönyörködtet. Amúgy meg egy olyan országban, ahol egy Kálmán Imre lehet az egyik leghíresebb zeneszerző jobb, ha kussolunk…
Ezen a vonaton nincsen fék, majd max a szakadékba zuhanunk.
Bandwagonra olyat nem szerelnek. Aztán vagy hasít, vagy kisiklik.
Az ember akit legálisan lehet lófasznak hívni. (éljen a tükörfordítás)
Lefordítanád magyarról magyarra, hogy mi ebben a poén, mert ez nekem magas, mint nyuszinak a Himalája felett repkedő indiai lúd farktolla.
Az egyetemen énekelték, hogy “Lock has a horse cock” A beceneve Horse Cock Lock. Ezért a póló amit becsatoltam.
A jelentése lófaszú Lock. De ha szavanként fordítod, csak “lófasz” és nem “ló faszú”
Jahogy, ígymá’mingyávilágos, mint egy szupernóva.
Lassítsunk a Lock bandwagonon, mondja az, aki elsőként szállt fel a Browns bandwagonra és még mindig ott van 😂
Egyébként a Broncos szurkolóktól nem illik elvenni a reményt; legalább az legyen meg novemberig 🙏
Egyébként igen 😄. Köszi Ducks, hogy küzdesz a reményünkért és az én gyorsvonatomért.
Magam részéről, mint Broncos szurkoló továbbra is óvatos optimizmussal viszonyulok Lockhoz.
Ahhoz képest, hogy az elmúlt években milyen volt az irányító helyzet Denverben, már engedtessék meg kicsit lelkesnek lenni. 😃
Amúgy a fórumokon nem látom itthon azt, hogy vakon hinne abban mindenki, hogy Ő a franchise messiása, inkább az óvatos optimizmus az, amit tapasztalok.
Én úgy vagyok vele kedved szurkoló társ, hogyha mások vehetnek jegyet a Tompa gőzös re, én is váltok helyet a drewember gyorsvonatra :D.
Jól teszed, én már most annak tudnék nagyon örülni, hogyha végre lenne megint foci! Vannak már elvonási tünetek. 😃
Bizony nagyon nehéz, hogy nem volt az XFL se befejezve, nem volt HFL és hogy idén még preseason sincsen, ahol az újoncokat először látnám.
Miért dobált rövideket a gyerek? Mert nem akarja magát letéríteni hullafeleslegesen a sackekkel tét nélküli meccseken. Baromi sok QB karrier elment azon, hogy a sackek miatti sérülésekből végül nem tudott kigyógyulni normálisan (Cutler vagy Luck). Denverben pedig az utolsó mérkőzéseken egyáltalán nem volt jó. Az idén optoutoló James kereken 2 meccsen volt bevethető, abból egyik a Texans elleni volt. A srác írd és mond 1 meccsen találkozott a saját kezdő falával, ott is csak az 1. félidőben. Akkor mutatta a legjobb dolgokat. Utána a kidőlt Leary a jobb guard, majd a csere tackle Wilkinson is, emellett Bollestól se tudhatta, hogy mikor fog jönni az áldás a baloldalról. Persze, hogy szabadul a labdától. Nem tudom, részéről mennyire tudatos (szerintem eléggé), de érdemes látni, hogy ő dropbacket a jobb lábáról támaszkodva várja. Eredmény: -1 lépés minden dobásnál, így a 3 lépésesből lesz 2 lépéses, az 5 lépésesből 4, a 7 lépésesre meg ne gondolj, mert nem volt ott ennyi időd. Itt a videó, ahol ezt kiemelik és mutatva, hogy így lett neki baromi kevés sackje a meccsein: https://www.youtube.com/watch?v=lloRC9TFgCI . A kevesebb lépés miatt így hamarabb tudta a labdát dobni, viszont így az elkapóinak sem tudnak messzire menni, ergo rövid passzok lesznek. Olvasást is gyorsan kell végezni, mert itt a második közben már menekülés következett, mert a faladat az arcodba nyomták. A meccsenkénti kevés yard oka, pedig egyszerű: a Scangarello játékhívásai. Bármennyire is jó tudott lenni és olyan playeket hívni, ahol üresek az elkapók, drive-ot menedzselni képtelen volt. Kedvence volt a neutrális helyzetben való sok futtatás illetve a rövid firstdownoknál, olyan futójátékok hívása, amelyek legjobb esetben azzal végződtek, hogy Lindsay vagy Freeman a falba ütközött és szerelték 0 yardért. (Kérdezem is Danit, hogy van-e erre statja, hogy főleg ezeken a mérkőzéseken neutrális helyzetekben mi volt a futás és paszz arénya?) No komment. Emelett jó pár drive így nézett ki: 1&10 futás 2-3 yard, 2&7 futás 0-1 yardért, 3&7 passz, ami sikertelen. Ezek mellé pedig jöttek a holding és falsestart büntetések. Ha a koordítárod képtelen olyan playeket hívni egymás után, amelyekkel esélyed van haladni, persze, hogy nincsen a meccsen sok passzolt yardod és passz kisérleted. Ha nincsen passzkísérleted, nehezebben tudnak rólad ítéletet mondani.
Broncos egész szezon első félidő, 1-2. down (ha így definiáljuk a neutrális helyzetet, lehet máshogy is): 189 futójáték, 182 passzjáték (NFL-átlag 190 futás, 221 passz)
Lock alatt ugyanilyen helyzetben: 58 futójáték, 55 passzjáték (NFL-átlag 67 futás, 74 passz)
Köszönöm szépen.