Lassítsunk a Drew Lock bandwagonon!

Drew Lock tavaly év végén, ahogy mondani szokás, jött, látott és győzött. Öt mérkőzésen volt kezdő és ebből csak egyszer kapott ki, a Chiefs otthonában egy havas meccsen, ami akárkivel megesik. Bárki más jött szembe, azt legyőzte. A denveri szurkolók nagyon bizakodóak, hogy John Elwaynek sikerült végre-valahára találnia egy franchise irányítót, akivel újra szárnyra kaphat a csapat. Érdemes azonban kicsit lassítani a bandwagonon és legfeljebb óvatos optimizmussal tekinteni a jövőbe. 

Lock 1020 yardot passzolt 64,1 százalékos pontossággal és 7-3-as TD-INT aránnyal ezen az öt mérkőzésen, ráadásul több rekordot is megdöntött:

• Beállította John Elway csapatrekordját újoncként szerzett győzelmek számában.
• Ő lett az első újonc Broncos-irányító, aki első két meccsét megnyerte.
• Ő lett az első újonc irányító a ligában, aki első idegenbeli meccsén átlépte a 300 yardos határt és 3+ TD-t is dobott.
• Ő lett a hetedik irányító az elmúlt 20 évben, aki első 5 kezdő meccséből négyet megnyert.

Élete második kezdő mérkőzésén hozta a legjobbját, elképesztő számokat produkált a Texans otthonában: 309 yardot passzolt 81,4 százalékos (!) pontossággal, próbálkozásonkénti 11,4 yardos átlaggal, ami mellé kiosztott három TD-t is (oké, egy interception is becsúszott). Itt aztán beindult a hype vonat és a szurkolók kezdték elhinni, hogy megtalálták a megváltót a második körben. Ez az érzés egyre biztosabb lett azután, hogy a szezon utolsó két meccsét is megnyerte a csapat. Gondolhatjuk, hogy jó kezekben a franchise, megvan az irányító hosszú távra, azonban érdemes az ilyen kijelentésekkel vigyázni és óvatosan hozzáállni a szezonhoz, Lock teljesítményét pedig fenntartásokkal kezelni.

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

A győzelmek száma ugyebár önmagában sosem jó indikátora egy irányító játékának, ráadásul Lock esetében nagyon kicsi is a minta, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le. A Texans ellen tényleg parádés volt az újonc QB, azonban a többi találkozón inkább átlagos, vagy átlag alatti (a Chiefs ellen meg kifejezetten gyenge). A három maradék győztes meccsén átlagban csak 168 yardot passzolt összesen 4 TD-vel és egy interceptionnel.

Ideális körülmények a bemutatkozásra

Érdemes megvizsgálni a körülményeket. Lock kifejezetten gyenge védelmek ellen hozta le a négy győztes meccsét, hiszen hatékonyságot tekintve a nyertes mérkőzésein a 21., 26., 28. és 31. legjobb védelmek ellen kellett teljesítenie (a veresége pedig a 14. legjobb ellen jött). Ha a teljes öt hetet nézzük, akkor az egész ligában Locknak volt a negyedik legkönnyebb dolga az ellenfelek passzvédelmeit tekintve, mutat rá Warren Sharp.

A négy győzelemből három hazai pályán született, ráadásul olyan szempontból is ideális körülmények voltak Lock számára, hogy a decemberi denveri zord időjárás is elkerülte (Houstonban pedig fedett a csarnok). Szél szinte egyáltalán nem volt egyik meccsen sem, és különösen hideg sem. Kétszer volt 0 fok körüli hőmérséklet, egyszer pedig 20 fok, ami Denverben kifejezetten meglepő. Nyilván nem ez volt az oka Lock győzelmeinek, egyszerűen csak ideálisak voltak a körülmények egy újonc bemutatkozásához, nem nehezítették a dolgát zord időjárási viszontagságok (és kemény védelmek sem).

Az advanced mutatói nem festenek szép képet

Ha megnézünk néhány advanced mutatót, akkor szintén lehet okunk az optimizmus mérséklésére. Az egyik kedvenc “új” mutatóm a Next Gen Statstól a CPOE (Completion Percentage Over Expectation), azaz a várhatón felüli passzpontosság, amihez előbb a várható passzpontosságot is meg kell vizsgálni.

Lock várható passzpontossága a kilencedik legmagasabb volt (65,8%), ami azt jelzi, hogy relatíve könnyű dobásokat hajtott végre és relatíve üresen álltak az elkapói is. Kicsit kibontva ez azt jelenti, hogy jól működött a séma, az elkapók ügyesen elszakadtak és Lock is főleg rövid passzokkal operált. Tehát összességében könnyű dobásokkal próbálkozott.

Viszont a CPOE mutatója (tehát a várhatón felüli passzpontosság), ami kifejezetten az irányító teljesítményét próbálja izolálni, már közel sem volt ilyen jó, a 39 kvalifikáló QB közül a 28. helyet érte el (-1,7%). Ez tehát azt jelenti, hogy az elvárhatónál nem hogy jobb teljesítményt nem tudott nyújtani pontosság terén, de még rosszabb is volt a tényleges pontossága (64,1%).

Természetesen a CPOE sem egy átfogó statisztika, így önmagában csak egy szeletét mutatja meg a tortának. A PFF adatbányászai úgy találták, hogy náluk évről évre a legstabilabb statisztika és a jövőbeli teljesítmény legjobb indikátora egy irányítónál a tiszta zsebből való passzértékelés. Ez azért van, mert ilyen esetekben az irányítónak nyugodt körülmények közt van lehetősége passzolni, nem zavarja a pass rush, így stabilabban hozza ugyanazt a játékot, mint sok változó közepette. Lock 71,6-os értékelést kapott, ami a 39 kvalifikáló irányítóból a 32. helyre volt elég.

Emellett blitz ellen is elég gyenge teljesítményt nyújtott, 47,3-as grade-et kapott, ami a 35. helyre volt elég a 37 kvalifikáló QB közt. Az persze nem feltétlen meglepő egy újonc esetében, hogy a blitz ellen nem teljesít jól, hiszen ehhez fejben gyorsnak kell lenni, amihez kell egy kis idő. Locknak viszont ez az egyetemen sem volt erőssége és egyébként is olyan kritikákat kapott prospectként, hogy kicsit lassabb a gondolkodása az elvárttól.

Ez a felvételeket nézve is megfigyelhető volt, úgy tűnt, hogy ha előre tudta, hová kell majd passzolnia és az az elkapója üresre is játszotta magát, akkor minden rendben volt, azonban ha már második, harmadik opciója felé kellett figyelnie, akkor kevésbé volt sikeres. Ez még egyelőre nem feltétlen jelent hosszú távú problémát, ennek kapcsán jobb ítéletet fogunk tudni mondani fél év múlva, de érdemes erre is figyelni majd év közben.

Az is megfigyelhető volt, hogy rövid, maximum 10 yardig szálló labdáknál egész pontos volt, azonban 10 yard felett jóval átlag alatt teljesített. Warren Sharp kimutatásai alapján a pontossága:

• 0-5 yardos passzok esetén 1 százalékkal volt átlag felett (87% vs 86%),
• 6-10 yardos passzok esetén 3 százalékkal volt átlag felett (80% vs 77%),
• 11-15 yardos passzok esetén 13 százalékkal volt átlag alatt (57% vs 70%),
• 16-20 yardos passzok esetén 22 százalékkal volt átlag alatt (45% vs 67%),
• 20+ yardos passzok esetén 21 százalékkal volt átlag alatt (30% vs 51%).

Érdekes kérdés emellett a negatív játékok száma. Ha csak önmagában a sackeket, fumble-öket és interceptionöket nézzük, akkor nagyon jól vigyázott a labdára Lock, hiszen 6,4 százalékban produkált negatív játékot, ami a hatodik legkevesebb volt a ligában teljes szezonra vetítve. Viszont azt mondhatjuk, hogy szerencsés volt ebből a szempontból, hiszen a PFF adatai alapján a passzainak a 3,3 százaléka volt “turnover-worthy”, ami a 33. helyre volt elegendő az irányítók közt. Ezek a számok együtt azt jelentik, hogy több olyan dobása is volt, amit mondjuk elejtettek a védők, pedig interceptionnek kellett volna lennie.

Az is érdekes adalék Lock statisztikáihoz, hogy a passzolt yardjainak 53,3 százaléka elkapás után érkezett, ami a hetedik legmagasabb arány volt a ligában. Ez azt jelenti, hogy összességében elég rövid játékokat hozott össze és alaposan megtolták a számait az elkapói, miután a kezükbe került a labda.

Most akkor Lock bust lesz?

És ezzel az egésszel egyáltalán nem azt akarom mondani, hogy Lockból ne lehetne jó, vagy akár sztárirányító. Csak annyit, hogy érdemes kicsit visszafogni az elvárásokat vele kapcsolatban, nehogy csalódás érjen minket. Az eddigi kevés meccsen mutatott teljesítménye ugyanis kontextusba helyezve már nem is mutat olyan jól, mint azt elsőre gondoltuk volna a 4-1-es győzelmi mutatóból. A Denvernek ráadásul a sorsolása is nehezebb lesz passzvédelmeket tekintve idén, a 11. legkeményebb a menetrend ilyen szempontból.

Lock még közel sem egy kész termék és sok mindenben kell fejlődnie – például a lábmunkájában vagy a zseb érzésében, és a 10 yardnál hosszabb dobásokban is. Ez egyébként teljes mértékben rendben is van, nem várható egy újonctól, hogy egyből nagyon jó teljesítményt nyújtson.

Az biztos, hogy John Elway mindent feltett Drew Lockra, már ami az idei holtszezont illeti, hiszen nagyrészt a támadósort erősítette és megpróbált mindent megtenni annak érdekében, hogy a kincsként kezelt irányítója sikeres lehessen. A támadófal, ha nem is kifejezetten jó, de korrekt, ami már elegendő lehet az NFL-ben, az elkapósora viszont rendkívül erős az All-Pro szinten játszó Courtland Suttonnal, a top tehetség Jerry Jeudyval, a másodévébe lépő, szintén első körös Noah Fanttel, a második körös KJ Hamlerrel és a futókkal, Philip Lindsay-vel, illetve Melvin Gordonnal.

Idén sokkal többet meg fogunk tudni Drew Lockról, ez teljesen egyértelmű. Ha jól fog játszani, akkor tényleg elindulhat felfelé a Broncos, viszont ha ezzel a személyzettel esetleg gyengén teljesítene, akkor nagy lenne a baj és lehetne aggódni a jövőt illetően.

[/ppp_patron_only]