Mi lesz Earl Thomasszal és a Ravensszel?

Alig egy hete a Baltimore Ravens kivágta a társaival balhézó, a csapat szabályait rendre megszegő Earl Thomast. A morál és az öltözői hangulat védelmének érdekében meghozott döntés komoly szakmai és anyagi következményekkel járt, de mindez a még mindig klasszis safetyre is igaz lehet (bár az ő lehetőségei azért jobbak). Nyertes nincs, már csak az a kérdés, kinek sikerül jobban a kármentés.

Az ügy úgy kezdődött, vagyis inkább akkor ért a tetőfokára, amikor összebalhézott egymással Earl Thomas és a safety-társa, Chuck Clark a Ravens egyik edzésén. ETIII behúzott egyet Clarknak, aminek az lett a végeredménye, hogy Thomast hazaküldték és közölték vele, hogy egy darabig nem kell jönni. A safety ezután egy szinte rögtön törölt Instagram-posztban közölte a nagyvilággal a saját verzióját, amelyben egyrészt magát tökéletesen ártatlannak állította be, másrészt ennek bizonyítására olyan felvételeket tett közzé, amiket nagyon nem kellett volna.

Eközben a Ravens játékosai szinte egy emberként követelték, hogy Thomast küldjék el, mert egyszerűen kiállhatatlan (tavaly Brandon Williamsszel került összetűzésbe az oldalvonalnál, ezen kívül késett meetingekről és ki is hagyott párat). A vezetőség a többség javára döntött, majd káros magaviseletre hivatkozva elküldte a safetyt.

Mit jelent ez pénzügyileg?

Thomas tavaly írt alá egy 4 éves, 55 millió dolláros szerződést, amiből 32 millió dollár teljesen garantált volt. Ebből 20 millió dollár aláírási bónusz volt, 12 millió pedig garantált alapfizetés (2019-ben 2 millió dollár, 2020-ban 10 millió). Előbbit mindenképp bukta a Ravens, ami idén 5 millió dollárnyi, jövőre 15 millió dollárnyi halott pénzt jelent, vagyis ET egy évre 22 millió dollárt már biztosan megkapott.

Mivel káros magaviselet miatt menesztette a Ravens, ezért papíron lehetősége van a csapatnak megvonni az idei 10 millió dolláros garantált alapfizetését, tehát idén 10 milliót spórolt a csapat. Másrészről viszont ezzel a safety aligha ért egyet, és bár logikusan hangzik a Ravens érvelése, minimális az esély arra, hogy a csapat megússza a kifizetést.

Általában egy játékos garantált tartalmai megszűnnek, ha eltiltja a csapat vagy a liga, de ez egyáltalán nem evidens. Ha valakit eltilt a liga például három meccsről, akkor három heti meccspénzét elveszíti, de hogy a többi garantáltját is elbukja-e, az a szerződésétől függ. Hasonlóan a szerződés különböző záradékaitól függ az, hogy mi lesz a garantált pénzek sorsa, ha a csapat tiltja el a játékost.

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

A legnagyobb sztárok esetében nincsenek ilyen záradékok, és különböző, bár nem hivatalos források szerint Earl Thomas szerződésében sem volt. A Ravens ezért nem tiltotta el a safetyt, mert fölösleges volt. Ehelyett egy meglehetősen szokatlan utat választott, de nem valószínű, hogy bármire is menne vele a gárda.

Amikor egy játékost kivágnak, akkor írásban tudatni kell vele a menesztés okait. Erre van egy formanyomtatvány, ami többek között öt rubrikát tartalmaz:

1. nincs megfelelő fizikai állapotban,
2. eltitkolt valamilyen betegséget,
3. gyengén teljesít,
4. rossz személyes magatartás,
5. a fizetési sapka miatt.

A 2. pont nyilván a legsúlyosabb, ilyen esetekben szinte mindig a csapat nyer: ha valakit emiatt vágnak ki, akkor minden garantáltnak búcsút mondhat. A 3. és 5. pont irreleváns a garantáltakra nézve, ha valakit emiatt küldenek el, akkor minden teljesen garantált tartalmat megkap. Az 1. pont már érdekesebb, helyzettől függő – ha a szerződésbe van foglalva, akkor ez alapján akár el is veszítheti a garantált fizetését a játékos.

Az imént említett négy pont egyike sem vonatkozik Thomasra, legalábbis ezek alapján nem spórolhatja meg a 10 milliós fizetését a Ravens. A csapat ezért a rossz személyi magatartást jelölte meg és bizonyára erre is fog majd hivatkozni a bíróságon, csakhogy ez édeskevés.

Ahogy fentebb is írtam, mivel Thomas szerződésében nem voltak a magaviseletére vonatkozó záradékok, így ez nem igazán szolgál jogalapot a garantáltak megvonására. Ráadásul a játékosok szakszervezete sem fogja hagyni, hogy a Ravens ezt véghezvigye, hisz így a csapatok kvázi bármikor kivághatnak bárkit, mondván: “nem viselkedett jól”. A Dolphins például pár éve több 10 millió dollárt spórolhatott volna Ndamukong Suh-n, ha a garantált fizetését annullálhatta volna azzal az indokkal, hogy rossz a magaviselete.

Jelenleg tehát a Ravens 10 milliót felszabadított, de ez azonnal 6 millióra fog csökkenni, amint Thomas benyújtja a csapat elleni keresetét (a kérdéses összeg 40 százalékát ilyenkor azonnal zárolni kell). Ugyanakkor a safety szerződésében volt offset language, vagyis ha aláír egy másik csapathoz például 9 millió dollárért, akkor a Ravens máris csak 1 millió dollárral tartozna neki.

Feltehetően erre is játszik a gárda. Amennyiben csak úgy ráhagyta volna Thomasra a dolgot, akkor a safety aláírt volna valahová veteránminimumért, hisz a pénzét így is megkapja, ráadásul a Ravensszel is kitol. Így viszont a védőnek két lehetősége van:

• vagy aláír valakihez veteránminimumért, és megkockáztatja, hogy a Baltimore valahogy kiharcolja, hogy ne kelljen kifizetnie a 10 milliót,
• vagy aláír valakihez biztos 8-10 millióért (ennél többet a szezon előtt nem sokkal egy ilyen ügy után senkitől nem kapna).

Érdekes lesz látni, Thomas melyik opciót választja, a Ravens mindenesetre okosan csinálta, mert csak így van esélye valamennyit spórolni. Ami pedig a játékost illeti: anyagilag mindenképp jól járt, hisz minimum 22 milliót keresett egy év alatt, szakmailag viszont már ez közel sem olyan biztos.

Szakmailag mindenki rosszul járt

Kezdjük az egyszerűbbel: Thomas kiutáltatta magát a liga egyik top 4-es csapatából, amit az AFC-n belül szinte mindenki minimum konferenciadöntőbe várt. Ennél jobb csapatba nem fog kerülni, ugyanis a Chiefs és a Saints jól áll safety-poszton, a 49ers pedig már kijelentette, hogy nem érdeklődik a védő iránt. Persze ha bevállalná a veteránminimumot, az sok mindenre elég lenne, de nagy tételbe ne fogadjunk arra, hogy egy abszolút SB-favoritnál köt ki.

Szakmailag tehát mindenképp rosszabb(nak tűnő) csapatba fog kerülni. A legfelkapottabb név vele kapcsolatban a Dallas Cowboys, amivel már korábban is többször összeboronálták (ahogy általában minden mozdítható DB-t), illetve az alma mátere miatt a Houston Texans. A potenciális jelöltek között van még a safety-poszton megfogyatkozó Patriots (ahol a korábbi második körös CB Joejuan Williamst próbálgatják a poszton), de felmerült már a Browns, a Falcons és a Colts is. Ezek még mindig átlagon felüli csapatok (papíron), de így is nagy a különbség a közvetlen élmezőnyhöz képest. Másrészt a Ravens tavaly is rögtön kiesett a playoffban, a régi közhely szerint az NFL-ben bármi megtörténhet, így ha egy PO-esélyes csapatban köt ki, akkor olyan rosszul már nem járt.

Ami a Ravenst illeti, a helyzet sokkal bonyolultabb. Bár Thomas nem volt annyira kiemelkedő, mint Seattle-ben, toronymagasan a legjobb safety volt a csapatban. A PFF WAR (wins above replacement) mutatója alapján – ami kvázi azt mutatja, hogy egy játékos mennyire értékes, mennyit tesz hozzá a győzelemhez – Thomas 0,4-es értéket kapott, ami nagyon jó (a valaha volt leghasznosabb védő Darrelle Revis volt karrierje csúcsán 1,19-es értékkel, amikor minden idők egyik legjobb védőteljesítményét nyújtotta).

Ezzel szemben Chuck Clark 0,29-es mutatóval rendelkezett tavaly, Anthony Levine (0,03), Jordan Richards (0.01) és DeShon Elliott (0.04) pedig szinte említésre sem méltó (utóbbi hiába bizonygatja bőszen, hogy készen áll pótolni Thomast). Ráadásul ETIII nemcsak egy elit mélységi safety volt, amit Seattle-ben megszokhattunk, hanem egy igazi svájci bicska.

Tavaly 264 snapet töltött a boxban, ami négyszer annyi, mint korábban bármelyik szezonjában. 2010 és 2018 között összesen 70 alkalommal ment blitzelni és 20 siettetése volt 0 sack mellett, míg tavaly 62-szer siettette az irányítót, 15 nyomást és három sacket jegyezve. Eközben coverage-ben is parádés volt, 47,9-es passer ratinget engedett, bár ebben a könnyű sorsolás és az is sokat segített, hogy a szokotthoz képest kevesebb coverage snapje volt.

Elsősorban neki volt köszönhető, hogy átlagosan hiába küldte a Ravens a legtöbb pass rushert az ellenfél irányítójára (4,65), a QB-knak átlagon felüli ideig (~2,8 másodperc) kellett tartogatnia a labdát passz előtt. Magyarán a védelem simán blitzelhetett nyakra-főre, a pálya közepét olyan szinten uralta, hogy a remek CB-sorral kiegészülve az irányítók szinte nem tudtak mit csinálni, mint várni az érkező rushereket.

Erre senki sem képes jelenleg a csapatból. Persze nem kell összeomlásra számítani, az újonc LB Patrick Queen sokat segíthet a pálya közepének tisztán tartásában, a veterán CB Jimmy Smith pedig akár hátra is mozoghat, Marcus Peters és Marlon Humphrey bőven top kalibert képviselnek így is. Ezzel együtt a védelem diverzitása sokat csökkent Thomasszal, és ha nem is végzetes a távozásával keletkezett seb, egész biztos megérzi majd a defense.

[/ppp_patron_only]