Connect with us

Játékos Portré

“Egyszerűen egy Isten adta tehetség” – Deion Sanders I

Imádott játszani, ez volt az élete, a győzelemért hajtott mindig és mindenkor. Az egyetemen külön szabályt kellett hozni tanulmányai miatt, majd egyszerre lett profi baseballos és futballjátékos. Csúcsra jutott a 49ersszel, de a tévéből tudta meg, hogy mehet, amerre lát. Kétrészes sorozatban mutatjuk be Deion Sanderst, minden idők egyik legjobb cornerét.

Sanders 1967 augusztusában született, a gyerekkorát Floridában töltötte. A családja szegény volt, és ahogy a legtöbb hozzá hasonló fiatallal lenni szokott, a sport jelentette számára a legjobb lehetőséget a kiugrásra. A gimnáziumban játszott ő mindent, baseballt, kosárlabdát és természetesen focizott is. Mindhárom sportágban All-State elismeréseket kapott, egy 30 pontos kosármeccs után elkezdték Prime Time-nak becézni, ami profi NFL-játékosként is rajta maradt. És ha már futball: annyira jól játszott irányítóként és cornerként, hogy beválasztották az évszázad floridai középiskolacsapatába.

A nehéz otthoni körülményeket tekintve azonban nem sokon múlt, hogy Sanders az utcán találja magát drogot árulva, szinte minden barátja ezzel volt elfoglalva iskola után. Deion egyetlen szerencséje az volt, hogy a sok sport sok edzéssel járt, így nem volt ideje a drogterjesztésre.

Korszakos zseni

A gimnáziumi évei végére több egyetem is ösztöndíjat ajánlott fel neki, végül a Florida State-et választotta. Itt már inkább a védők között érezte otthon magát és cornerbackként játszott, ám edzője, Bobby Bowen megtartotta tartalék irányítónak is. Kifejezetten élvezte a speciális egységben töltött szerepét is, punt és kickoff visszahordóként is remekelt.

Négy év alatt két All-American elismerést kapott, összesen 14 interceptiont szerzett, hat touchdownnal gazdagította csapatát, melyből hármat INT-ből, hármat punt visszahordásból szerzett. Returnerként összesen 126 alkalommal landolt a kezében a labda és 1429 yardot gyűjtött. 1988-ban a legjobb defensive backnek járó Jim Thorpe díjat is megkapta, az 1989-es Sugar Bowlon pedig öt másodperccel a mérkőzés vége előtt az ő interceptionjével nyerte meg a meccset a Florida State.

Mindezek mellett a baseball-pályán is kitűnt, tagja volt az 1987-es bajnokcsapatnak, valamit váltófutásban is nyert díjat. Kiemelkedő sportteljesítménye és tehetsége mindenkit lenyűgözött – vagyis majdnem. A tanárai nem voltak odáig tőle és nem voltak hajlandóak pofára átengedni a vizsgákon, amelyeken ráadásul meg sem jelent. Miatta vezették be a Deion Sanders-szabályt, mely szerint azok a focisták, akik nem teljesítik a félévüket, tehát nem járnak be órákra és nem mennek vizsgázni, nem játszhatnak postseason mérkőzéseken.

Baseball vagy futball?

Hiába a remek teljesítmény a focipályán, Sanders úgy döntött, másik szenvedélyének akar hódolni. 1986-ban 0,331-es ütőátlagot hozott, majd az ezt követő évben már a bázislopásban (27) remekelt. Nemcsak az NFL-ben, de az MLB-ben is szívesen látták volna, ő pedig mindent egyszerre akart és csinált.

A cikk folytatódik! Mindössze havi 3$ (+ÁFA) és több tucat extra cikket olvashatsz el, illetve korlátlan hozzáférést kapsz minden korábbi anyagunkhoz. Vagy légy a támogatónk további előnyökért! Ha már előfizető vagy, ne felejts el bejelentkezni (fent a menüben)!

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások