Az NFL óriási biznisz, a sztárjátékosok pedig több tíz-, vagy akár száz millió dollárokat keresnek karrierjük során. Idén különösen nagy volt az aktivitás, volt fél milliárd dolláros szerződés is, de pusztán a nagy összegtől nem feltétlenül lesz jó egy kontraktus, legalábbis a játékos szempontjából. A következőkben bemutatom, hogy mit kell nézni egy szerződésnél, mi alapján jó az a játékosnak, és mikor köt jó üzletet a csapat. Nem minden az, aminek látszik.
Az NFL-játékosok szerződése teljesen más, mint például a gurulós fociban kötött szerződések. A legtöbb kontraktusba foglalt összeg itt nem teljesen garantált, a játékosok nem ugyanannyit kapnak minden évben, illetve bármikor el lehet küldeni őket. Tehát egy 5 éves, 100 millió dolláros szerződéssel az adott játékos jó eséllyel nem fog 100 milliót keresni, mert általában 3-4 év után elküldik. Mielőtt azonban rátérünk arra, mit kell nézni egy ilyen hosszú távú megállapodásnál, érdemes tisztázni, hogy egyáltalán mit is értenek az amerikaiak szerződés alatt – ez ugyanis távolról sem evidens.
Új pénz vagy teljes szerződés
Az amerikaiak végtelenül színpadiasok és imádják a nagy számokat. Ezért a legtöbb szerződésekkel foglalkozó oldalon mindig az új pénzt tüntetik fel, mert az mindig nagyobb. Egy példa: az Arizona Cardinals adott DeAndre Hopkinsnak egy két éves, 54,5 millió dolláros szerződést, amivel minden idők legjobban kereső nem-irányítója lett – sőt nem egy franchise QB-nál is többet keres. Igenám, csakhogy az elkapónak volt még három év a szerződéséből, amivel 40 milliót keresett volna. Hiába hangzik jól ez az évi 27,25 millió dolláros fizetés, Hopkins valójában éves szinten csak 19 milliót fog hazavinni – a különbség óriási.
Az új pénz jelen esetben az évi 27,25 millió dollár. Az amerikai sajtóban és a közvetítések során végig ezt fogják szajkózni, mert brutálisan hangzik, jól mutat a címlapokon stb. A gyakorlatban, vagyis a teljes szerződést figyelembe véve viszont évi 19 millió dollárról van szó és Hopkins bankszámlája is ennyivel lesz vastagabb. Amennyiben a játékosok fizetéséről akarunk beszélni, akkor értelemszerűen nem az új pénznek kellene a mérvadónak lennie – effektíve ez egy teljesen irreleváns adat.
A szerződések szentháromsága
Egy szerződés esetében tehát az új pénz összességében nem fontos, hisz lufi-évekkel gyakorlatilag bármekkora pénzt lehet adni egy játékosnak, mivel a valóságban úgysem kapja meg. Erre jó példa Alvin Kamara, aki a Saintstől ugyan kapott egy 5 éves, 75 milliós szerződést, de ebből a 75 millióból 25 milliót az utolsó szezonjában kereshetne meg. A Saints nyilván nem fog neki 25 milliót fizetni, hanem egyszerűen majd kivágja – ilyen alapon bármennyi nullát írhattak volna még az utolsó évéhez, egyáltalán nem számít, a futó egy centet sem fog belőle látni. Emiatt egy szerződés esetében három dolgot kell elsősorban figyelni: az aláírási bónuszt, a teljesen garantált tartalmat és az első három évben megkeresett pénz mennyiségét.
[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]
- Aláírási bónusz
Ez a legegyszerűbb a három fő tényező közül. Az aláírási bónusz az az összeg, amit a csapat a szerződéskötés pillanatában (vagy legalábbis pár napon-héten belül) átutal a játékos számlájára.
Közgazdaságtani alaptétel, hogy minden esetben jobb 100 forint ma, mint 100 forint holnap vagy egy év múlva. Az aláírási bónuszt a játékos garantáltan megkapja – ezután legyen akármilyen rossz a pályán, vesszen össze bárkivel, senki nem kérheti vissza tőle (ez alól kivétel a bűncselekmény elkövetése és a visszavonulás, ebben az esetben a csapat visszaperelheti az összeget, de ez is hosszantartó és macerás folyamat).
Az aláírási bónuszt továbbá le lehet osztani a szerződés teljes időtartalmára, de maximum öt évre, aminek köszönhetően nagyon könnyen kijátszható a fizetési sapka. Egy 5 éves szerződés esetén egy 20 milliós aláírási bónusz mindössze évi 4 millió dollárt jelent a fizetési sapkában.
- Teljesen garantált tartalom
Egy szerződésben több féle garantált tartalom lehet, ami csak bizonyos esetekben, például csak sérülés esetére garantált. Ez utóbbival nem érdemes számolni: a sérülés esetén garantált összegek olyanok, mint a balesetbiztosítás – ha a játékos nem sérül meg, akkor kvázi ingyen ki lehet vágni. Emiatt néha előfordul, hogy a csapatok nem játszatják a gyengén szereplő, de magas sérülés esetére garantált tartalommal bíró játékost, nehogy valami baja legyen és a nyakukon maradjon.
A fentiek miatt egy szerződés megítélésénél a teljesen garantált tartalmakat érdemes nézni, amiket minden körülmények között (kivéve bűncselekmény és visszavonulás) megkap a játékos. Persze ezt tudják bonyolítani a csapatok: vannak olyan sérülés esetén garantált tartalmak, amik akár 1-2 évvel korábban teljesen garantálttá válnak. Például egy játékos 2023-as alapfizetése eredetileg csak sérülés esetére garantált, de a szerződés szerint már 2021-ben garantálttá válik. Ha csapat nem vágja ki 2021 előtt, akkor a 2023-as fizetést is muszáj mindenképp kifizetnie, így gyakorlatilag ezek is teljesen garantáltak. Hasonlóra találtok példát Alvin Kamara szerződésében:
- Az első három évben megkeresett pénz
Ez is egy rendkívül fontos aspektusa a szerződésnek. A legtöbb játékos, legyen akár négy-, öt- vagy hatéves kontraktusa, általában a harmadik év után vágható ki úgy, hogy spóroljon is a csapat (Alvin Kamara is ilyen). Természetesen ez +/- egy évvel változhat, de ez az átlag. Ebből következik, hogy ha egy játékos jó eséllyel csak három évig marad ott valahol, akkor csak azzal érdemes számolni, amit ennyi idő alatt megkeres.
Ismét előhoznám Kamarát. A futót a harmadik szezonja után lehet kivágni, ez idő alatt pedig csak évi 9,77 millió dollárt keres. Ez nagyon messze van az évi 15 milliótól, ami beharangoztak. De ha megnézzük a többi sztárfutó fizetését, Derrick Henry kivételével ők sem fognak annyit keresni, mint amennyit az ügynökeik állítanak:
Mi a jó a játékosnak és mi a jó a csapatnak?
A fentiek alapján az a játékos kötött jó szerződést, akinek magas az aláírási bónusza, magas a teljesen garantált tartalma és sokat keres az első három évében. Ez szörnyen triviális megállapítás, de ez van:
- a magas aláírási bónusz azért fontos, mert ez a pénzt már garantáltan elutalja/utalta a csapat. Ez különösen most releváns, hisz amennyiben a pandémia miatt félbeszakadna a szezon, akkor a garantált alapfizetést csak a következő szezonban kapná meg a játékos – vagyis ha most nullán van a számlája, akkor a következő szezonig nullás is marad.
- a teljesen garantált tartalom azért fontos, mert a csapat mozgástere beszűkül – kivágni nem tudja a játékost, legfeljebb elcserélni, ahogy például a Cardinals tette David Johnsonnal, vagy a Texans Brock Osweilerrel. A játékos tehát még egy teljesítménycsökkenés esetén sem veszít pénzt.
- az első három évben megkeresett összeg pedig azt mutatja, hogy egy szerződés orr- vagy farnehéz. Ha 100 millióból az első három évben csak 40-et keres valaki meg, a maradék 60-at pedig az utolsó kettőben, akkor nyilván rosszul járt.
A csapat szempontjából alapvetően fordítva az ideális, bár azért nem teljesen, például sokkal jobban járnak a franchise-ok, ha a magas aláírási bónusz helyett magas teljesen garantáltat adnak. Ilyenkor 1-2 év alatt a magas garantált alapfizetéssel le lehet tudni a játékos teljesen garantált fizetését, utána pedig szabad a pálya, bármit meg lehet tenni. Tehát a kettes pontban alapvetően van egyetértés, még ha nyilván az a legjobb a csapatnak, ha nincs garantált a szerződésben.
Nézzük meg mindezt mondjuk a tight endek szerződéseinek összehasonlításával:
A liga legjobban fizetett játékosa az új pénzt tekintve George Kittle évi 15 millióval, Kelce a második 14,3-mal, míg Hooper a harmadik (nem számítva a franchise tagelt Hunter Henryt) 10,5 milliós átlaggal. Nem nehéz kitalálni, hogy kié a legjobb és kié a legrosszabb szerződés hármójuk közül.
Kelce nem kapott aláírási pénzt, azért nincs a szerződésében évente megjelenő cap hit, vagyis már két év után kivágható, amint megkapta az összes teljesen garantált tartalmat – ebben az esetben a csapat 7,5 milliót spórolna rajta halott pénz nélkül. Ellenben Hoopert bár szintén ki lehet vágni két év múlva, de Kelce-vel ellentétben ez a Brownsnak jelenleg 11,25 millió dollárnyi halott pénzt és mindössze 2 millió dollárnyi spórolást eredményezne. Kittle-t pedig nemhogy három, de négy évig nem lehet elküldeni, ugyanis neki effektíve az összes garantált ($40M) teljesen garantált.
Emellett látszik, hogy az első három év alapján Kelce kevesebbet keres, mint Hooper, hiába a papíron majd 5 millióval magasabb fizetés. Ráadásul a Chiefs TE-je a szerződése első három évében csak 30 milliót visz haza, míg a maradék három szezonjában 45 milliót, amit a kora miatt jó eséllyel nem kap meg. Ugyan Kittle szerződése is kicsit farnehéz, de ő a kora és a szerződés struktúrája miatt jó eséllyel tényleg haza is viszi azt a pénzmennyiséget.
Kelce szerződése tehát abszolút csapatbarát. Nincs aláírási pénz, a teljesen garantált részek is mindössze két év alatt kifutnak, miközben a kontraktus borzasztóan farnehéz. Hooper szerződésére azt lehet mondani, hogy kompromisszumos, mindkét fél jól járt: Hoopert két év után lehet elküldeni, de ez idő alatt megkeresi a maximális összeg több mint felét, illetve bármi van, 10 millióval már biztosan gazdagabb lett. Kittle szerződése pedig abszolút játékosbarát: magas aláírási pénzt és magas teljesen garantált tartalmat kapott, a csapat négy évig nem tud mit kezdeni vele. A szerződéskötés iskolapéldái.
[/ppp_patron_only]
No, mentek a picsába ezzel a tippmix-es reklámmal, a cikk egy része gyakorlatilag olvashatatlan!!!
A reklámokat nem mi tesszük be, az automatikus, és elvileg nem kellene elkúrnia semmit.
Nekem nem dobott fel Tippmixes reklámot, így nem tudom, konkrétan mi a baj vele. Ha csinálsz egy print screent, utána nézünk, hogy mi lett elrontva. Köszi!
Miután írtam, csodák-csodája, eltunt pár perc elteltével.Hogy mik vannak???
Nem tudom. Mik vannak?
Biztosíthatlak, hogy mivel mi nem láttuk ezt a reklámot, és ahogy fentebb Krisztián is írta, ő sem, így nem is tudtunk vele csinálni semmit. Ha eltűnt, akkor tényleg csodák-csodájára tette, magától.
De köszi az észrevételt, szólunk a saleshouse-nak, hogy ilyet máskor ne.
Nyugodj le, legkozelebb fotozni fogom, és osztom.
En eddig sem voltam ideges :) ha fotozol az szuper, mar az elso hszben is ezt kertem :)
Én sem láttam reklámot…
Késon olvasol cikket. Egy kúszo-mászo egész oldalas reklám, kattintással eltávolíthatatlan.
Jó cikk, köszi, hogy világossá tettétek, hogy mi mitől jó.
Azt jól értettem, hogy a “magas sérülés esetére garantált tartalom” azt jelenti, hogy a sérülés esetére magas garantált tartalom? Vagy ha nem, akkor mi számít magas sérülésnek?
Jól értetted :D
Tetszett a cikk, csak pár dolgot nem értek (nem magával a cikkel):
A csapatbarát szerződések miért köttetnek?
Úgy értem, hogy az ügynök nem ért hozzá vagy a játékos nem ért hozzá? Ha az ügynök, akkor miért van :D; ha a játékos, akkor miért nem bíz megy egy ügynököt :)
Gondolom, hasonló elemzések vannak az USA szaklapokban is, és ha én játékos lennék, azért hébe-hóba beleolvasnék, különösen, ha a posztomon játszó, hasonló vagy általam annak gondolt játékos hosszabbít.
Persze benne van, hogy egy játékos idősebb korban, csomó megkeresett pénz után már nem azt nézi, de a többiek?
Kansasban most epp pl dinasztiat akarnak epiteni, ha ugy vesszuk Mahomes szerzodese is viszonylag csapatbarat
Biztos vannak masok is h vmiert nem akarnanak tavozni a csapatbol es masik varosba koltozni
Vagy jobban erdekli oket a gyors fix penz mint a hosszutav mert ugy erzik kesobb is kaphatnak meg nagy penzt
Nem lehet mindenkinek olyan ugynoke h jimmy grahamnek :D
A dinasztia építést mint motivációt értem.
A nem akar költözni viszont nem csak rajta múlik. Hány játékost, akik sokáig lojálisak voltak a csapatukhoz habozás nélkül elküldték/elcserélték, ha a GM szerint az volt a csapat érdeke. Bízni abban, hogy velem ez nem történhet meg és ezért lemondok pár millióról…
A gyors fix pénz jogos.
Jimmy Graham :D
Meglepődnél, hogy milyen kevesen lépnek túl azon, hogy jaj, sok az új pénz, akkor az tuti jó :D nem csak a játékosok, de az elemzők egy jelentős része is :D
A csapatbarát szerződésnek egyébként egy triviális oka lehet például az asszony vagy a család. Ha a feleséged nem akar elköltözni New Yorkból vagy Los Angelesből mondjuk Green Baybe vagy Detroitba, akkor az egy erős érv amellett, hogy inkább kedvezményesen maradj ott, ahol vagy. Rivers erre jó példa, ő a család miatt nagyon nem akart költözni.
Lehet ez csapaton belüli hagyomány is. A Steelers például hagyományosan nagyon kicsi aláírási bónuszt, meg úgy overall garantáltat ad a játékosoknak, ez nem tetszett Bellnek. Igaz, cserébe magas az alapfizetés és a csapat kicsit szentimentális, tehát csak pénzügyi okok miatt nagyon ritkán vág ki valakit. Megvan a kölcsönös bizalom, de azért mindig van benne kockázat.
És az is benne van a pakliban, hogy az ügynök hülye. A spanom spanjának a spanja, akinek nagy a szája, de semmihez nem ért. Vagy maguk a játékosok is tárgyalhatnak ügynök nélkül, és ők gyakran kötnek egyedül előnytelen szerződést.
Én továbbra is tartom, hogy néhány ügynökkel feketén megegyezik a csapat, ha látják, hogy síkhülye a játékos és kötnek egy jól hangzó szerződést, amivel csak a csapat nyer. Lásd Thomas vagy Cooper szerződése.
Jut eszembe egy kérdés: az ügynöki jutalékot/fizetést mit alapján számítják?
Ezt nem tudom. Erről elég kevés infó van, de tippre nem úgy megy, mint a gurulós fociban. Azt sem tartom kizártnak, hogy fix berük van az ügynökségeknek. Logikusan egyébként az aláírási bónuszhoz kellene kötni a jutalékot, hisz azt kapja meg azonnal a játékos, abból tudja fizetni az ügynököt. Persze így Chris Jones ügynöke nem járt jól, hisz a nullának a 100 százaléka is nulla, de őt akkor máshogy kárpótolhatták :D
kicsit guglizva azt találtam, hogy a játékos szakszervezet 1,5-3% között határozza meg az ügynöki jutalékot, amit a fizetés alapján számolnak (azt nem írták konkrétan, mi számít fizetésnek, mindenhol csak player’s salary volt, tippre a szerződés átlaga lehet). A reklámszerződéseknél 10-20% a jutalék.
Igen, a reklámszerződéseknél az full jogos.
Amúgy a salary nekem azért nem tetszik, mert mondjuk Kamara átlagfizetését az utolsó éve dobja meg, ami 25 millió dollár. 2,5 millió a különbség az átlagban emiatt, amiből ha 3 százalékot hazavisz, akkor az 75 ezer dollár extra pénzt jelent. Gyakorlatilag ennyivel meglopta a kliensét.
Persze mondhatjuk, hogy a milliókhoz képest ez semmi, de ha így van, akkor Kamara nem lehet a legélesebb kés a fiókban.
Elképesztő, hogy mennyire nem éri meg amerikában ügynöknek lenni. Amíg egy Mahomesnál is max 1-2M között ingadozik a jutalék, addig Európában a fizetés mellett az átigazolási díjakból is komolyat harapnak az ügynökök. Ha jól rémlik Pogba rekord igazolásakor 15M-t az ügynöknek fizetett a MU. 15-szöröse annak amit Mahomes ügynöke keres.
“Az amerikaiak végtelenül színpadiasok és imádják a nagy számokat”
Ez tiszta sor és nincs is ezzel baj. De a Chiefs FO miért akkora rohadék, hogy azt a hír közlik elsőnek, hogy fél MILLIÁRDOS szerződés miközben Mahomes nagyon jó fej volt velük? Szerintem kb a szurkolók tizede tudja csak, hogy Mahomes rendes volt a csapattal és nem robbantott bankot.