Ismét nem hazudtolta meg magát a Pro Bowl

A Pro Bowl egy népszerűségi verseny: az edzőkön és játékosokon túl a rajongóknak is van beleszólásuk abba, ki juthat be az All-Star csapatba. Ez azt eredményezi, különösen a kevésbé hype-olt posztokon (támadófal), hogy akár pocsék szezont futó, de cserébe ismert játékosok is rendre feltűnnek a listán. Idén sem volt ez másképp, rengetegen (legalább 17-en) lettek érdemtelenül Pro Bowlerek.

Összesen 88 játékos került az All-Star keretekbe, és mivel a koronavírus miatt nem játsszák le a meccset, így a visszalépések miatt kivételesen ez a szám nem fog nőni. Az offense-ekbe 3-3 irányító, futó, tackle, guard, négy elkapó, két-két TE, egy center és egy FB, míg a védelmekbe három-három DE, DT, OLB és CB, illetve két-két ILB és strong safety, valamint egy free safety került. A speciális egységbe egy punter, egy kicker, egy visszahordó és egy special teamer kapott helyett.

AFC

A két konferencia közül az AFC-ben szálltak el jobban a szavazatok. Matthew Slater tagsága borítékolható volt, az sem lepne meg, ha a visszavonulása után öt évvel is Pro Bowler lenne, más speciális egység játékost úgy sem érdemes ismerni. Ilyen a világ rendje, egy special teamernél el lehet ezt fogadni, de a fontosabb posztokon már nem.

• RB: Josh Jacobs, Raiders -> James Robinson, Jaguars

Jacobsnak nincs rossz idénye, ezzel együtt is érthetetlen, hogyan előzhette meg James Robinsont. A Jaguars újoncánál még senki nem produkált jobb szezont draftolatlanként: harmadik futott yardokban (1070), szerzett hét TD-t egy 1/1-es csapatban, emellett 49 elkapásból 344 yardot és három hatpontost jegyzett. Ezzel szemben Jacobs 907 futott yardnál és 10 TD-nél tart egy a Jaguarsénál összehasonlíthatatlanul jobb támadófal mögött, illetve 33 elkapásból van 238 yardja. Jobb számok, jobb játék, jobb történet – meglepő, hogy a semmiből jövő draftolatlan hős ignorálva lett.

• OT: Eric Fisher, Chiefs és Orlando Brown, Ravens -> Garrett Bolles, Broncos és Jack Conklin, Browns

Fishernek és Brownnnak sincs rossz szezonja: előbbi 33 nyomást és három sacket engedett idén, utóbbi 22 nyomásnál és három sacknél jár – nincs ezzel baj, futáshoz is jól blokkolnak, csak ez nem ér Pro Bowlt. Bolles ezzel szemben idén parádés: nulla sack, mindössze 11 engedett nyomás (3. legkevesebb) – nemhogy Pro Bowl, de All-Pro szint. Az már más kérdés, hogy hosszú távon ezt tudja-e tartani, vagy csak kijött belőle az állat újonc szerződésének utolsó évében, de ettől függetlenül most nem lehet rá panasz.

Conklinnak egy fokkal gyengébb idénye van, de még így is kiváló. Futáshoz kiválóan blokkol, óriási szerepe volt a Browns támadófalának stabilizálásában, emellett csak 14 nyomást engedett (5. legkevesebb), amiből egy sack született. A 2020-as FA egyik legjobb vétele.

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

• G: David DeCastro, Steelers – Wyatt Teller, Browns

A 11-0-val kezdő Steelersből alighanem könnyű szívvel választottak az emberek a kevésbé népszerű posztokra, de pont a támadófalból? DeCastro egyébként nem volt rossz, mindössze 11 nyomást engedett, passzblokkolásban remek, de ő az egyik fő oka annak, hogy a hagyományosan jó pittsburghi futójáték nem működik. Ezzel szemben Wyatt Teller mindenben jó: futásblokkolásban kiemelkedő, és passzblokkolásban is csak annyi a különbség közte és DeCastro között, hogy 10 engedett nyomása mellé 3 sack társult, ami viszont már inkább az irányító hibája.

• C: Maurkice Pouncey, Steelers -> JC Tretter, Browns

A Browns támadófala az egyik legjobb a ligában, de az AFC-ben mindenképp: olyan mint pár éve a Cowboysé volt, de ennek ellenére csak Joel Bitonio fért be. A Steelers támadófala legjobb esetben is közepes, mégis két játékost ad. Hogy lehet ez?

Pouncey évek óta egy Pro Bowl anomália, valószínűleg ezzel győzi meg évről évre a Steelerst, hogy ne vágják ki. Engedett nyomásban a 18. a ligában, a PFF értékelése alapján a 25. legjobb center, semmi keresni valója a Pro Bowlban. Ezzel szemben Tretter évek óta nagyon jó, passzblokkolásban top és mostanság már a futáshoz is jól blokkol. A Browns támadósor nem véletlenül tud haladni, tessék észrevenni.

• Edge: Frank Clark, Chiefs -> JJ Watt, Texans

JJ Wattot alapvetően már nem tenném be a Pro Bowlba, de ha az ostoba szabályok szerint hat pass rushert is be lehet szavazni, akkor legalább olyanok kerüljenek be, akik jól is játszanak. És Watt jó: önmagához képest visszaesett a teljesítménye, de még így is képes nyomást generálni, futás ellen is hasznos, a PFF szerint egyenesen a hatodik legjobb edge rusher. Clark ellenben még a tavalyi alapszakaszteljesítményét is képes alulmúlni, kis túlzással már emberhátrányt jelent. Bár ugyanúgy öt sackje van, mint Wattnak, de azokat kvázi ajándékba kapta, futás ellen teljesen használhatatlan, a PFF szerint speciel coverage-ben nyújtja a legjobb teljesítményt, ami minimum vicces egy 124 kilós falember esetében.

• DL: Calais Campbell, Ravens – DeForest Buckner, Colts

Campbell mindig is kiemelkedő védő volt, a Jaguarsban pedig évekig All-Pro szintet hozott. Óriási fogásnak tűnt a Ravenstől a játékos megszerzése, de Baltimore-ban már csak egy erős közepes teljesítményre képes, ráadásul sérülések miatt csak 363 snapje volt. Vele ellentétben Buckner karrierje legjobb évét produkálja, a jelenléte effektíve győzelmeket jelent a Coltsnak. 47 nyomásgyakorlása a nyolcadik legtöbb a belső védőfalemberek között (amiből 8 sacket szerzett), futás ellen is hatékony, a 28 stopja az ötödik legtöbb a mezőnyben. Ha hozza ezt a szintet, akár az All-Pro cím is benne lehet a pakliban.

• OLB: Matt Judon, Ravens -> Jerry Hughes, Bills

Matt Judon vajon mit keres itt? 36 nyomásgyakorlással és öt sackkel büszkélkedhet, előbbi a 35., utóbbi holtversenyben a 32. legtöbb a mezőnyben, illetve futás ellen is csapnivaló, egyáltalán nem szolgálta meg a franchie taget. Ahogy Clarknak, úgy neki sincs semmi keresnivalója a Pro Bowlon.

Hughes sem annyira kiemelkedő, hogy kapásból Pro Bowlt érdemeljen a maga öt sackjével, de 53-szor helyezte nyomás alá az ellenfél irányítóját (8.), futás ellen is jól védekezik, van két fumble-je és egy interceptionje, legalább a nagy játékokat hozza. Mindenképp el kellene törölni ezt a DE/OLB megkülönböztetést, mert lassan már csak hasraütésszerűen kerülnek ide a játékosok.

• CB: Stephon Gilmore, Patriots -> Bryce Callahan, Broncos

Alig lehet ráismerni a tavalyi szezon legjobb védőjére. Nem jönnek a nagy játékok, az ellenfelek 96,7-es passer ratinggel dobálnák rá, ráadásképp már hat zászlót is dobtak rá. A dicsőség múlandó, Callahan viszont parádés: 46,9 százalékos passer ratinggel dobálnak rá, a felé szálló labdák 53,8 százalékából lesz csak elkapás, illetve szerzett két INT-t és még nem engedett TD-t.

• S: Tyrann Mathieu, Chiefs -> Jessie Bates, Bengals

A safety poszt még mindig nem túl szexi, Mathieu pedig egy nagyon megúszós név: jó csapatban játszik és jobb napjain tényleg parádés, ráadásul van hat interceptionje. Mindezek ellenére idén csak egy erős közepes: 66 százalékos hatékonysággal dobálnak rá a QB-k, engedett 503 yardot (2. legtöbb a ligában), ráadásul a boxban sem túl hatékony, az 55 tackle-jéből csak 15 volt stop. Vele ellentétben Bates egy gyenge csapatban játszik, így alapból hátrányból indul, pedig amit idén csinál, az All-Pro szint. A felé szálló labdák 58,1 százalékából lett elkapás, 165 yardot engedett, van 12 leütött labdája és 43,8-as passer ratinget engedett a QB-knak. A PFF-nél egyenes a liga legjobb safetyje idén, ráadásul nem is kevéssel (91,9-es értékelést kapott, ő az egyetlen 90+-os).

NFC

• QB: Kyler Murray, Cardinals -> Tom Brady, Buccaneers

A statisztikák alapján védhető a dolog: Brady alig eredményesebb a passzjátékban, miközben Murray fényévekkel előtte van, ha futójátékról van szó, a 11 futott TD-je különösen jól néz ki. Ugyanakkor Brady önmagában nagyon közel van Mahomes és Rodgers szintjéhez, nem az ő hibája, hogy 40 yardnál nem dobhat rövidebbet és még azokat is elejtik az elkapói. Murray-nek összesen 11 labdáját ejtették el, míg Bradyt 31-szer szívatták meg az elkapói, amiből legalább három TD-t ért volna. Ismétlem: védhető Murray, de ha a mutatott játékot nézzük (mindennel együtt), akkor Brady érdemelné meg jobban.

• TE: Evan Engram, Giants -> Robert Tonyan, Packers

Nem volt különösen jó a TE-felhozatal idén TJ Hockensonon kívül az NFC-ben, mindenki vagy sérült vagy formán kívül volt. Ezzel együtt is megmagyarázhatatlan, hogy mit keres a Pro Bowl keretben Engram, aki idén már hat dropnál és egy fumble-nél jár, illetve öt INT szárad a lelkén, miközben egyetlen TD-t szerzett. Ezen az 572 yardja sem segít, az aktuális irányítói 60,4-es passer ratinggel dobálnak felé. Ezzel szemben Tonyannak idén nincs még dropja, egyetlen INT-t sem szereztek róla, 551 yardja és 10 TD-je van, Aaron Rodgers pedig 148,8-as passer ratinggel dobál neki.

• G: Andrus Peat, Saints -> Ali Marpet, Buccanners

Peat egy rejtély. Nemhogy nem jó, de még cserének is gyenge, rossz nézni a játékát, a PFF-nél konkrétan a 80. legjobb guard idén a ligában a pályára lépők közül. Összehasonlítva Marpettel:

• • Marpet: 0 sack, 10 engedett nyomás, 80,9-es PFF értékelés
  • Peat: 4 sack, 22 nyomás, 58,2-es PFF értékelés

Az rendben van, hogy első körös és a Saintsben játszik, de ennyire igénytelennek nem kellene lenni. Ha tényleg senki nem jut az emberek eszébe, akkor adjanak nekik választási lehetőséget a top 5 legjobban játszó guard közül. Borzalmas, milyen nevek kerülnek be évről évre a Pro Bowlba.

• C: Jason Kelce, Eagles -> Corey Linsley, Packers

Az Eagles támadófalából Kelce volt a legkevésbé rossz, összességében még sikerült is korrektül helyt állnia, legalább futás ellen jól teljesített (a 4 sack, 16 nyomás mondjuk brutálisan sok egy centertől). Ezzel együtt meg sem közelíti Linsley teljesítményét, aki talán a sérülései miatt maradhatott le, mert amúgy hibátlan. Jó, ez nem igaz, a szezonban volt egyetlen hibája, amiből sack lett, de azt leszámítva csak egyszer engedett nyomást, futáshoz is kiválóan blokkol, jelenleg a liga legjobbja posztján.

• DE/OLB: Cameron Jordan, Saints és Jason Pierre-Paul, Buccaneers -> Trey Hendrickson, Saints, Eric Kendricks, Vikings

Ismét előjött a tegyünk be minél több pass rushert probléma, de ezt egyszerűen ignorálni kell. JPP csak azért került be, mert egyrészt kellett hat edge játékos, másrészt a sack listán kifejezetten jól állt a maga 9,5-ével – a legmegúszósabb választás. Mellette ott van Cameron Jordan, aki addig panaszkodott (jogosan), hogy nem tisztelik, hogy most már ha fejre áll is kirobbanthatatlan a Pro Bowl keretből. Nem mintha rossz lenne, csak vannak nála jobbak.

Jordan helyén a csapattárs Trey Hendricksonna kellene szerepelnie, akinek 200 snappel kevesebbet játszva több sackje (12,5 vs. 6,5) és közel annyi nyomásgenerálása (48 vs. 53) van. Futás ellen nem annyira jó, de ha már ennyire erőltetik a pass rushereket, akkor igazán legyen ott egy parádésan játszó specialista is. Persze mehetne JPP helyére is, de nem fair, hogy edge-ből hat, linebackerből pedig csak három kap elismerést, pláne hogy Eric Kendricks a gyenge kezdés után ismét pazarul játszik. Továbbra sincs nála jobb coverage LB, nem engedett TD-, viszont szerzett három picket és leütött négy passzt, az engedett 60,5-es passer ratingje 15-tel jobb, mint a második, amúgy Pro Bowler Fred Warneré.

• CB: Marshon Lattimore, Saints -> Darious Williams, Rams

Úgy tűnik, a Saintsből bárki bejuthat. Lattimore nagyon jól kezdte karrierjét, így sokan úgy számolnak vele, mint top CB-vel, de az utóbbi két szezonja kifejezetten gyenge. Idén 12 meccsen hét TD-t engedett mindössze egy INT mellett, az ellenfelek pedig közel 120-as ratinggel dobálnak felé. Ezzel szemben a Rams legújabb sztárja, Darious Williams 53,8-as ratinget enged, a felé szálló labdák mindössze 48,3 százalékából lesz elkapás, ráadásul még futás ellen sem rossz. Az első számú elkapók ellen nem biztos, hogy megállná a helyét, de CB2-ként abszolút helye van a Pro Bowl keretben az aktuális teljesítménye alapján.

[/ppp_patron_only]