A fizetési plafon titkai

Minden évben március közepén kezdődik az új ligaév, ami azt jelenti, hogy addig minden csapatnak be kell férnie a fizetési plafon alá. Ebben a cikkben bemutatjuk az NFL pénzügyi rendszerét, illetve az ezzel kapcsolatos leggyakrabban használt és legfontosabb fogalmakat.

A salary cap, vagyis a fizetési plafon (a nem túl helyes, de elterjedt fordításban fizetési sapka) 1994 óta van jelen az NFL-ben. A bevezetésének oka pont az volt, mint ami a drafté: hogy minél inkább kiegyenlítődjenek az erőviszonyok és mindenkinek ugyanakkora esélye legyen nyerni.

Az NFL egy óriási üzlet, egy-egy franchise több milliárd dollárt is érhet, így meglepő lehet, hogy óriási különbségek vannak a csapatok fizetőképessége vagy fizetési hajlandósága között. Magyarán vannak NFL-szinten csóró és zsugori, illetve bántóan gazdag tulajdonosok is. A Dallas Cowboys tulajdonosa, Jerry Jones például sokkal tehetősebb, mint a legtöbb kollégája, míg a például a Bengalst birtokló Mike Brown a spektrum másik végén található és versenytársaihoz képest jóval kevesebbet hajlandó/képes költeni.

A fizetési plafon tehát egyrészt a szegényebb csapatok védelmében lett bevezetve. Másrészt fontos szempont volt az is, hogy ne szálljon el nagyon a játékosok fizetése. Ennek a folytatása volt például a 2011-es kollektív szerződés is, ami fix összegekben határozta meg az újoncok fizetésé (2011 előtt előtt egy top 10-es újonc szinte bármennyit elkérhetett).

Emellett természetesen a játékosok védelmét is figyelembe vették a fizetési plafon bevezetésénél, pont a szegény tulajdonosok miatt. Egyik csapat sem teheti meg, hogy csak 53 veterán minimummal rendelkező játékost tart a rosteren: a jelenlegi szabályok szerint a csapatoknak legalább a fizetési plafon 89 százalékát el kell költeni egy adott 4 éves periódusban (a legutóbbi 2017 és 2020 között volt).

Összegezve: a salary cap egy fizetési korlát, amely nemcsak a maximálisan elkölthető pénz mennyiségét szabja meg, de a kötelező jelleggel elköltendő pénz nagyságát is. A továbbiakban megnézzük, hogy mely tényezők befolyásolják a fizetési plafon nagyságát, kiknek a fizetését kell számításba venni és hogyan lehet a sapkát manipulálni.

• Mitől függ a fizetési plafon nagysága?

Röviden: a bevételektől. A jelenlegi kollektív szerződés értelmében a játékosok a bevételek legalább 48 százalékát kapják meg, ez alapján határozzák meg a fizetési plafont. Minél nagyobb az NFL bevétele, annál nagyobb a fizetési plafon nagysága, illetve minél rosszabbul megy a szekér, annál alacsonyabb a limit. A Covid miatt például egyes becslések szerint 4 milliárd dollárt veszített az NFL, ezért lesz jó eséllyel a fizetési plafon a várt 220 millió dollár helyett ~180 millió dollár lesz.

• Kiknek a fizetése számít bele a fizetési plafonba?

Szigorúan csak a rosteren lévő játékosoké (holtszezonban a nagyobb keretek miatt csak az 51 legmagasabb fizetésű játékosé). Emellett természetesen szabályozva van a rendszer, tehát nem teheti meg azt valaki, hogy leigazolja Tom Bradyt QB-edzőnek, majd beállítja őt játszani (ezért nem tudott volna például az irányítóedző beállni irányítani tavaly, amikor a Broncos QB nélkül volt kénytelen kiállni a Saints ellen).

• Mettől meddig kell beleférni a fizetési plafonba?

Mindig. Az új ligaév tavasszal kezdődik, idén március 17-én. Eddig van ideje az összes csapatnak arra, hogy beférjen a plafon alá és ezután egyetlen pillanatra sem lépheti át. A Saints például befért a 2020-as plafon alá tavaly márciusban és ezt tartotta is egész szezonban – ezt viszont csak úgy tudta megtenni, hogy a 2021-es évre tolta át a terheket. Jelenlegi állapotok szerint 74 millió dollárral lenne a plafon fölött a csapat, ezt kellene játékosok elküldésével és szerződések átalakításával eltűntetni március 17-ig.

• Hogyan néz ki egy játékos szerződése?

Minden szerződés alapvetően két dolgot tartalmaz: alapfizetést és aláírási bónusz. Az alapfizetés olyan, mint bármilyen fizetés, csak nem a ledolgozott órák után kapja meg a játékos, hanem lejátszott meccsenként. Az aláírási bónuszt ellenben, ahogy a neve is mutatja, az aláírás pillanatában kapják meg a játékosok (technikailag természetesen akár hónapok is eltelhetnek a pénz megérkezéséig, de ezt a csapatoknak minél előbb ki kell fizetni), ugyanakkor ezt egyenlően el kell osztani a szerződés teljes időtartalmára, de maximum 5 évre.

Tehát, ha valaki aláír egy 10 éves szerződést és kap 50 millió dollár aláírási bónuszt, akkor az első 5 évben lesz elkönyvelve 10-10 millió dollárjával. Erre jó példa például Patrick Mahomes szerződése (a szerződésről bővebben ide kattintva olvashattok), aki 10+ éves szerződéssel rendelkezik és kapott 10 millió dollárnyi aláírási bónuszt:

• Hogyan néz ki ez a fizetési plafon szempontjából?

Vegyük Ryan Tannehill szerződését. Négy évre írt alá 118 millió dollárért, amiből 20 millió dollár volt aláírási bónusz:

Láthatjuk, hogy az alapfizetés szinte bármekkora lehet, míg az aláírási bónusz négy egyenlő részre van elosztva a szerződés teljes időtartalmára. Ebben az esetben Tannehill 2020-ban összesen 37,5 millió dollárt keresett: 17,5 millió dollárt alapfizetésként és 20 millió dollárt aláírási bónuszként, ennek ellenére a fizetési plafonból csak 22,5 millió dollárt foglalt el. 2021-ben ugyanakkor hiába foglal 29,5 milliót a sapkából, csak 24,5 milliót keresett a valóságban. A cap szám tehát csak egy mesterséges dolog, amit a csapatok úgy alakíthatnak, hogy az kényelmes legyen a plafon szempontjából.

• Vannak egyéb opciók is a szerződésekben?

Igen. Lehet például workout bónuszt betenni, amit a játékos akkor kap meg, ha részt vesz az edzőtáborban. Lehet roster bónuszt alkalmazni, amit a játékos akkor kap meg, ha egy bizonyos határidőig a csapat rosterén van. Ezen kívül vannak különböző bónuszok és ösztönzők. Egy játékos kereshet pénzt azzal, ha nem lép át egy számára kijelölt súlyhatárt, de van, hogy All-Prónak kell lenni az extra pénzért. Ez nagyon széles intervallumban mozog, de fontos kiemelni, hogy ez is beleszámít a plafonba – a kérdés csak az, hogy mikor.

Az ösztönzőknek két típusa van: amit valószínűleg teljesít a játékos (például egy stabilan 4500 yardot dobó irányítónak 4000 yardot kell passzolnia a szezonban) és amit valószínűleg nem teljesít (például All-Pro lesz valaki, aki még soha nem volt). A kettő között az a különbség, hogy az effektíve könnyen teljesíthető ösztönzők mindig az adott évben kerülnek elkönyvelésre, míg a nehezen teljesíthetők a következő évben, amennyiben elérték ezeket (ha előbbit mégsem sikerül teljesíteni, akkor a következő évben ezt az összeget jóváírják).

Ez teljesen logikus. Ha ezeket nem kellene elszámolni a sapkában, akkor például Aaron Rodgers alapfizetését a Packers levinné 1 millió dollárra, majd azt mondaná, hogy ha a szezon során átlépi a 100 yardos határt, fizetnek neki 20 millió dollárnyi ösztönzőt. Ezzel nagyon könnyű lenne manipulálni a sapkát, így az ösztönzőkkel dolgozó csapatok kénytelenek ezt is figyelembe venni – ha tudják, hogy a játékosok jó eséllyel összeszednek 5 millió dollárnyi ösztönzőt a szezon végére, akkor ezek az összegek ott lesznek végig a fizetési sapkában.

A nehezen teljesíthető bónuszokkal már más a helyzet: mivel ezek megszerzése nem valószínű, így az adott évben nem kell velük számolni. Ugyanakkor, ha a játékos abszolválja a feladatot, akkor ki kell neki fizetni az ösztönzőt, amit majd a következő évi fizetési sapkában kell elkönyvelni.

• Mi történik akkor, ha egy játékos nem játszik olyan jól, hogy megkapjon egy könnyen megszerezhető ösztönzőt?

Maradva a fenti példánál: a játékosoknak van 5 millió dollárnyi ösztönzőjük, amiket elvileg meg kellene szerezniük 2020-ban, de ez nem sikerül. Ebben az esetben a csapat ezt az 5 millió dollárt megkapja extra cap space-ként 2021-ben, tehát kvázi ennyivel többet költhet.

• Mi történik akkor, ha egy csapat nem költi el az összes pénzét és marad még például 30 millió dollár a fizetési plafon alatt?

Ugyanaz a helyzet, mint a meg nem szerzett bónuszokkal. Ha például a Coltsnak volt 30 millió dollárnyi helye a plafon alatt 2020-ban, akkor ezt a 30 milliót tovább görgetheti 2021-re és ennyivel nagyobb lesz a mozgástere. Természetesen ezt nem lehet a végtelenségig csinálni, hisz ahogy fentebb is írtam, a csapatoknak a fizetési plafon 89 százalékát el kell költeni. Ez azt jelenti, hogy egy spórolósabb évet általában hatalmas költekezés követ.

• Az NFL-es fizetések teljesen garantáltak?

Alapvetően nem. Ez egy kontakt sport, 53 fős rosterek vannak, a játékosokat gyakran cserélik, így nem fér bele az, hogy mindenkinek teljesen garantált legyen a fizetése. Az egyetlen hosszabb távú garantált szerződés eddig Kirk Cousinsé volt.

• Mi lehet garantált egy szerződésben?

Az aláírási bónusz természetesen garantált tartalomnak számít, hisz azt azonnal megkapja a játékos. Ezen kívül az alapfizetést és a roster bónuszt is garantálttá lehet tenni. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy vannak teljesen garantált és csak feltételesen garantált tartalmak.

A teljesen garantált tartalom az, amit a játékos akkor is megkap, ha a csapat idő előtt elküldi bármilyen okból kifolyólag. A feltételesen garantált pénzeket csak akkor kapja meg a játékos, ha bizonyos feltételek teljesülnek: például megsérül vagy egy bizonyos határidőig (általában az új ligaév harmadik/ötödik napjáig) a rosteren van.

• Mi történik, ha kivágnak egy olyan játékost, akinek van teljesen garantált tartalom a szerződésében?

Mivel ezek teljesen garantált tartalmak, így a csapatnak mindenképp ki kell fizetni, el kell könyvelni. Nézzük meg Jalen Ramsey szerződését: 25 millió dollár aláírási bónusza van, illetve 50,7 millió dollárnyi alapfizetése is garantált (valójában a 2023-as fizetéséből csak 12,5 millió garantált, de az egyszerűség kedvéért vegyük úgy, hogy az egész garantált).

Amennyiben a Rams például idén kivágná, azzal egyrészt 20 millió dollárnyi aláírási bónuszt el kellene könyvelnie, továbbá el kellene utalnia Ramsey-nek további 49,5 millió dollárt, ami szintén megjelenne a fizetési plafonban. Magyarán a corner kivágása után összesen 69,5 millió dollár halott pénz keletkezne, a cap száma pedig 47 millió dollárral nőne. Ezért is nem fogja a Rams 2024 előtt elküldeni.

• Mit jelent pontosan a halott pénz?

A halott pénz az a pénzmennyiség, ami a játékos kivágása, elcserélése vagy visszavonulása után beragad a capben. Ezek az összegek vagy aláírási bónusz formájában szerepeltek a szerződésben, vagy garantált fizetésként/bónuszként.

Ahogy a Ramsey példánál is láttuk fentebb: a kivágása után 69,5 millió dollár halott pénz keletkezne. Ebből 20 millió dollár volt a fennmaradt aláírási bónusz, a maradék 49,5 millió dollár garantált fizetés.

• Mi történik, ha elcserélnek egy olyan játékost, akinek van teljesen garantált tartalom a szerződésében?

Ez már egy fokkal bonyolultabb kérdés. Csere esetén a játékosok viszik magukkal a szerződésüket, de csak azokat a tételeket, amiket még nem fizettek ki nekik. Mivel az aláírási bónuszt előre megkapták, így azt a csapatnak mindenképp be kell nyelnie, viszont a garantált alapfizetést meg lehet spórolni.

Maradva a fenti Ramsey szerződésnél: ha a Rams elcserélné, akkor a corner után 20 millió dollárnyi halott pénz (az aláírási bónusz) keletkezne. Ugyanakkor a csapat megspórolná a védő 17,5 millió dolláros alapfizetését, tehát a cap hitje 22,5 millióról (17,5 millió dollár alapfizetés + 5 millió dollár aláírási bónusz) 20 millióra csökkenne (a 4×5 millió dollár aláírási bónusz). Ez azt jelenti, hogy a Rams 2,5 milliót spórolna – elég nagy különbség a kivágáshoz képest.

Ramsey alapfizetése az új csapatában ugyanakkor továbbá is garantált lenne. Tehát az új csapata szintén nem küldheti el 2024-ig, hisz a fent említett 49,5 millió dollár garantált alapfizetést továbbra is ki kellene fizetni.

• Meg lehet szüntetni a garantált tartalmakat?

Van rá lehetőség. A csapatok a teljesen garantált tartalmat is köthetik különböző dolgokhoz, mondjuk jó magaviselethez. Az első körös újoncok alapfizetése például teljesen garantált, de ezt egy eltiltás vagy rendőrségi ügy (pl. ittas vezetés) annulálhatja. Emellett a súlyos bűntények is hasonló következménnyel járnak, sőt ilyenkor a csapat akár még korábban kifizetett tételeket (aláírási bónuszt) is megpróbálhat visszaperelni.

• Mit jelent a post June 1 designation?

Az NFL-ben a június 1 különösen fontos dátum, legalábbis a fizetési plafon szempontjából. Amennyiben egy játékost június 1 előtt vágnak ki, úgy az összes halott pénzt abban az évben kell elkönyvelni. Maradva Ramsey-nél:

• ha június 1 előtt küldi el a Rams, akkor 2021-ben 69,5 millió dollárt kell elkönyvelni utána,
• ha június 1 után küldi el a Rams, akkor 2021-ben 54,5 millió dollárt kell elkönyvelni (az összes garantált alapfizetés és a 2021-es aláírási bónusz), 2022-ben pedig a maradék 15 millió dollárt (3×5 millió dollár aláírási bónusz).

Ez némi kiskaput kínál a csapatoknak, akiknek a draft és a szabadügynök piac legjava után kell fontos lépéseket meghozni. Például a 6. körös újonc olyan jól játszik az előszezonban, hogy a gárda inkább elküldi az ugyanazon a poszton játszó 10 millió dollárt kereső veteránt. A veteránnak ugyanakkor van az idei és a következő szezonra 5-5 millió dollár aláírási bónusza.

A szezon közeledtével már a legtöbb csapat nem tudna bevállalni 10 millió dollár halott pénzt, ezért hozta az NFL a június elsejei szabályt: ha a garantált alapfizetésekkel nem is lehet szórakozni, de az aláírási bónuszokkal igen. Ramsey esetében ez nem sokat segít, de egy csere esetén már látványos a különbség:

• ha június 1 előtt cseréli el a Rams, akkor 2021-ben 20 millió dollárt kell elkönyvelni utána, vagyis 2,5 milliót spórol a csapat,
• ha június 1 után cseréli el a Rams, akkor 2021-ben 5 millió dollárt kell elkönyvelni (a 2021-es aláírási bónusz), 2022-ben pedig a maradék 15 millió dollárt (3×5 millió dollár aláírási bónusz). Ez azt jelenti, hogy 17,5 milliót spórolt a csapat 2021-ben.

Ráadásul a liga engedélyezi, hogy a csapatok fejenként két játékost úgy küldjenek vagy cseréljenek el június 1 előtt, mintha a határidő elmúlt volna. Tehát a Rams el tudná cserélni úgy Ramsey-t tavasszal, mintha mondjuk augusztus lenne és spórolhatna 17,5 milliót az idei sapkában.

Persze ennek is van némi hátulütője. Hiába cseréli el a csapat Ramsey-t február 15-én post June 1 designationnel, hivatalosan egészen június 2-ig ott lenne a csapat fizetési plafonjában, tehát az így felszabadult 17,5 milliót csak június 2 után tudná elkölteni. Természetesen ez így is megérheti, de fontos volt jelezni, hogy ez csak egy apró kiskapu, nem csodafegyver.

• Hogyan lehet átalakítani, átstruktúrálni egy szerződést?

Nézzük meg ismét Ryan Tannehill szerződését:

Az első táblázat mutatja az irányító eredeti szerződését. Tegyük fel, hogy idén a csapatnak szüksége van tőkére, de senkit nem akar elküldeni. Ilyenkor a legegyszerűbb, ha egy sztárjátékos szerződését átalakítják.

Jelen esetben Tannehill 24,5 millió dolláros alapfizetéséből 21 millió dollárt átalakít a csapat aláírási bónusszá. Mivel Tannehill szerződése még három évig érvényes, ezért ezt a 21 milliót 3×7 millió dolláros részletekben kell elkönyvelni. Láthatjuk, hogy az irányító cap száma ezzel 14 millió dollárral csökkent 2021-ben, tehát ennyit szabadított fel a csapat (cserébe persze 2022-ben és 2023-ban 7 millió dollárral nőtt és egy fokkal nehezebben lehetne elküldeni 2022-ben).

Itt érdemes megjegyezni, hogy van lehetőség automatikusan megszűnő éveket is hozzátenni a szerződéshez. Tannehill szerződéséhéhez még két évet lehetett volna hozzátenni, hogy így még többet spóroljon a gárda:

Ebben az esetben is 21 milliót alakít át a csapat aláírási bónusszá, de ezúttal hozzátesz még két automatikusan megsemmisülő évet a szerződéshez, vagyis nem három, hanem öt részre tudja elosztani a halott pénzt. Ez azt jelenti, hogy idén 18,8 milliót spórol a Titans, cserébe viszont a 2024-es szezonban úgy lenne Tannehill után 8,4 millió dollárnyi halott pénz, hogy a szerződése lejárt.

Ennek a trükknek a fizetési plafonnal állandóan bűvészkedő Saints a mestere, ahol Brees hiába vonul vissza, így is 22,65 millió dollár halott pénzt hagy maga után.