Draft
Re-draft 2016
Folytatjuk az évekkel ezelőtt megkezdett Redraft-sorozatunkat, vagyis újrajátsszuk a 2016-ös játékosbörzét a jelenlegi tudásunk alapján.
A 2016-os volt az az év, amikor mind az 1/1-ért, mind az 1/2-es pickért felcserélt 1-1 csapat, hogy új franchise irányítóra tegyen szert. A projekt olyannyira nem sikerült egyiknek sem, hogy annak ellenére cserélték el körülbelül 2 hét eltéréssel mindkét játékost, hogy egyébként nemrég szerződtek velük újra.
Más aspektusból is nagyon érdekes class volt az 5 évvel ezelőtti. Az első 8 választás (a Goff, Wentz duó utáni 6) mind-mind telitalálat lett. Pro Bowl, vagy még inkább All-Pro kaliberű játékosokat találtak a csapatok. Azonban a 9. picktől beindult a bust cunami. Nem is nagyon találni a maradék 24 pick alatt 6-7-nél több olyan játékost, akire azt lehet mondani, hogy 5 év távlatában valóban megérte volna az első kört. De hogy ne csak rébuszokban beszéljek, vágjunk is bele:
The 2016 NFL Draft is now officially open
Dak Prescott, QB (Mississippi State) (4/135)
2016: Jared Goff, QB
A 2016-os draft előtt nem minden kétséget kizáróan volt egyértelmű, hogy ki lesz elsőnek kiválasztott játékos. Bár Goff volt a favorit, Wentz is fel-fel bukkant ezen a picken a mockokban. Rajtuk kívül azonban nem jött szóba senki más. Különösen nem az a Dak Prescott, aki végül csak a 4. körben kelt el. 5 év után azonban ezen a picken egyértelmű, mi lett volna a jó döntés. Prescott csupán a 8. draftolt irányító lett, a fent említett kettősön kívül beelőzte őt Paxton Lynch, Christian Hackenberg, Jacoby Brissett, Cody Kessler és Connor Cook is.
Különös pikantéria, hogy az első évük után is nagy hármasnak nevezett trióból egyedül a tavaly megsérült Prescott nem kapott még hosszú távú szerződést. De sokat elmond, hogy a liga fele boldog lenne, ha kikerülne a piacra, míg Goffot úgy kellett rátukmálni a Lionsra, és Wentzért is rekordösszegű halott pénzt nyelt be az Eagles, csak hogy szabadulhasson tőle. A Goff, Wentz kettős járt Super Bowlban (Carson játszani nem játszott sérülés miatt és Foles vezette győzelemre a csapatot), mégis mindkettőn túladott az a csapat, amely nem kevés ellenértékért cserébe cserélt fel értük és azután adott nekik meggondolatlanul túl korán hatalmas összegeket.
Tyreek Hill, WR (West Alabama) (5/165)
2016: Carson Wentz, QB
Nagy bajban vagyok már rögtön a második picknél. Tisztességes irányító Prescotton kívül nem került a ligába 2016-ban. Természetesen az Eagles sem cserélt volna fel ezen tudás birtokában, de a véglegesen kialakult draft sorrendet már nem szerettem volna visszafejteni, szóval minden csapat azon a picken választ itt is, ahol 2016-ban tette.
Irányító tehát nincs, de lehet szemezgetni a jobbnál jobb prémium posztos játékosokból. Azonban hamar beszűkült a kör. Pass rushert hozzak? 2016-ban az Eagles kerete tele volt a jobbnál jobb passzsiettetőkkel (Curry, Barwin, Graham). LT-t? Jason Peters ekkor még a liga egyik legjobb játékosa volt és nem is volt még vészesen öreg. Amit mi sem bizonyít jobban, hogy a mai napig aktív. Az elkapó-corner kettősnél pedig szinte pénzfeldobás döntött. Mindkettő poszt nagy need volt, de az, hogy az elkapósor két legjobb játékosa ekkor Jordan Matthews és Nelson Agholor volt, talán indokolja Hill kiválasztását.
Hill lehet, hogy nem a hagyományos elkapók megtestesítője, de az, hogy a liga egyik legveszélyesebb játékosa, az elvitathatatlan. Irányító tehát nem érkezett, de bárki is került volna a center mögé (ekkor Sam Bradford számított kezdőnek), egy Hill típusú fegyver óriási hasznára vált volna.
Joey Bosa, Edge (Ohio State) (1/3)
2016: Joey Bosa, Edge
Tökéletes választás akkor is és most is. Kevés dominánsabb védő van az NFL-ben Bosánál. Egyetlen hátránya, hogy elég sérülékeny játékos, de amikor a pályán van, akkor óriási hatása tud lenni a játékra. Ezt támasztja alá az is, hogy tavaly a valaha volt legjobban kereső védővé tette őt a Chargers.
[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]
Jalen Ramsey, CB, (Florida State) (1/5)
2016: Ezekiel Elliott, RB
Futóért első kört sem szabad adni, nem hogy top5-öst. Egyszerűen egy közepes és egy elit futó közötti különbség sokkal kisebb, mint például ugyanez az összevetés a corner poszton. Ramsey karrierjében volt már mélypont, de eddig a ligában eltöltött évei többségében a posztja legjobbjai között volt. Prémium kategóriás cornerre már akkor is és azóta is nagy szüksége lenne a Cowboys védelemnek. Zeke kapott 2. szerződést azóta a Cowboystól, nem is kicsit, de ezzel inkább csak tovább mélyítette a csapat azt a gödröt, amit a draftolásakor ásott.
Ronnie Stanley, OT (Notre Dame) (1/6)
2016: Jalen Ramsey, CB
Nehéz a helyzet. Alapvetően szívesen maradtam volna itt is az eredeti vonalon és választottam volna ki Ramsey-t, de már nem volt bent, bár a Jaguarsnál látott Jalen hisztizés után talán nem is baj, ha ez a forgatókönyv nem ismétlődik meg. Messze nem kellett így sem nézni és az egyébként egy pickkel későbbi Stanley-t hozom a csapathoz. Kelvin Beachumok és Cam Robinsonok váltják egymást ezen a poszton a Jaguarsban ezekben az években. Mondani sem kell, hogy zongorázni lehet a különbséget köztük és a liga egyik legjobbja között. Egyébként sem kezdte rosszul az NFL pályafutását Stanley, de évről évre egyre csak jobb lett és rászolgált a közel 100 milliós szerződésre, amit adott neki a Ravens. Trevor Lawrence első éveinek is sokat jelenthetne, ha egy ilyen játékos védené majd a vak oldalát.
Laremy Tunsil, OT (Ole Miss) (1/13)
2016: Ronnie Stanley, OT
Az elmúlt évek draftjainak az egyeik legnagyobb története a mai napig Tunsilé. A draft előtti napon is még konszenzus első számú OT volt. Aztán a draft napján szivárgott ki róla egy videó, amin gázmaszkban füvezik. Természetesen a média egyből felkapta és elkezdett csúszni. Ha nincs ez az egész történet könnyen lehet, hogy a valóságban is itt kötött volna ki. Első évei neki jóval gyengébbek voltak, mint Stanley-nek, újoncként ráadásul ő még LG-t játszott és csak másodévesen került ki a fal szélére. Azóta viszont nem lehet nagy panasz rá. Stanley jobb játékos nála és a Ravens végső soron kényszerből, de jó döntést hozott, azonban Tunsil is egy top kategóriás LT. A Ravensnek ekkor pedig ordító needje volt a vak oldali tackle, így én is maradtam ezen a poszton.
Michael Thomas, WR (Ohio State) (2/47)
2016: DeForest Buckner, DT
Nem lőtt alapvetően mellé a 49ers Buckner kiválasztásakor. Egy kiváló képességű, posztján valóban az elitbe tartozó játékost szereztek meg. Azonban az előző évben már beruháztak Arik Armsteadre és bár need volt a fal belseje, legalább ekkora volt az elkapó is, amit jól bizonyít az is, hogy a szezonban nem is volt olyan játékosuk, aki átlépte volna a 700 elkapott yardos határt. Ráadásul a pozíciós érték is nyilván az elkapó felé húz. Colin Kaepernick utolsó NFL-szezonját is biztosan könnyebbé tette volna, ha van egy Michael Thomasa, aki az idei sérülésekkel teli szezonján kívül az első 4 NFL évében 1500 elkapott yardot átlagolt.
Jack Conklin, OT (Michigan State) (1/8)
2016: Jack Conklin, OT
Ha bent lett volna még Thomas, rohantam volna a Titansszel a pulthoz a nevével, így azonban jobb opció híján maradtam a járt úton. Jack csupán pénzügyi okokból nem maradt a Titans játékosa, de érdemes megnézni a leigazolásával mekkorát lépett elő a Browns támadófala a 2020-as szezonban. A liga egyik legjobb jobb oldali tackle-jérért pedig nem sok egy top10-es pick. Szóba kerülhetett volna még itt esetleg a védőfal is, de ekkor a pályájuk csúcsán lévő Jurrell Casey, DaQuan Jones duó mögé kissé luxus lett volna.
Chris Jones, DT (Mississippi State) (2/37)
2016: Leonard Floyd, Edge
Ezzel pedig el is érkeztünk egy szakasz végéhez. A Bears kezdte meg azt az mélyrepüléses sorozatot, ahol már alig alig találunk 5 év távlatából igazán jónak kinéző választásokat. Floyd hiányposztra érkezett 2016-ban, de a gondokat egyértelműen nem oldotta meg vele a csapat. Amit jól bizonyít, hogy 2 évvel később meglépték a Khalil Mack cserét, miután Floyd nem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket. Ha nem is pont ugyanarra a posztra, de ugyancsak a védőfalat erősítendő érkezik tehát a liga jelenleg talán 2. legjobb DT-je. Aaron Donald külön kategóriát képvisel, de ha őt kivesszük a képletből Jones ott van azok között, akik szóba jöhetnek. Ha középről egyszerre tud megindulni Akiem Hicks és Chris Jones, lehet hogy mindegy is ki próbálkozik a szélről.
Will Fuller WR, (Notre Dame) (1/21)
2016: Eli Apple, CB
Már Floyd is beleillet a bust kategóriába, de ő ha nem is kiemelkedő játékossá, de egy átlagos kezdővé ki tudta nőni magát. Apple azonban a klasszikus bust. A Giants után megfordult még a Saintsben is és legutóbb a Panthersnél játszott – volna, de először sérülések hátráltatták majd elég volt tőle egyetlen meccs, hogy végül a Carolina is lapátra tegye. Így október óta nincs csapata.
Nehéz volt választani Apple helyett. A védőfal ekkoriban a liga egyik legjobbja volt, a Giants linebackert sose választana. Az elkapón kívül esetleg tackle jöhetett volna szóba és nem is járt volna rosszul a csapat Taylor Deckerrel, de Ereck Flowers csupán másodéves volt még ekkor. Az elkapósorban azonban ekkor Odell Beckham Jr. egyedül állt. Victor Cruz már elindult lefelé, rajta kívül pedig senki említésre méltó. Fuller a liga egyik legveszélyesebb játékosa, amikor egészséges. Sajnos ritkán az. Még nem játszott egyetlen szezonban sem 16 meccset, de amikor pályán van, kevés kifogást találni a játékában.
Xavien Howard, CB, (Baylor) (2/38)
2016: Vernon Hargreaves, CB
Ismét egy be nem vált corner. Hargreavesnek idén legalább még csapata volt, bár kérdés a Texans ennek mennyire örült. 2021-re ő is szabadügynökké válik és meglepő lenne, ha marasztalná a Houston. Vernonnal szemben Howardnak sikerült a második körből egy remek játékossá kinőnie magát. Természetesen a 2020-as szezonja extrém jóra sikerült, hiszen ritkán szereznek cornerek két zámjegyű interceptiont. De a karrierjében összeszedett 23 INT is igen kiemelkedő szám. Howard egy boom or bust típusú játékos. Enged elkapásokat, enged TD-ket, de ha a levegőben a labda, a támadók egy pillanatig nem lehetnek nyugodtak, hogy nem ő fog-e lejönni végül vele.
DeForest Buckner, DT (Oregon) (1/7)
2016: Sheldon Rankins, DT
Rankins az örök ígéret. Az elvárások nagyok voltak az irányába is, de sose tudott igazán felnőni hozzájuk és a nehéz anyagi helyzetben lévő Saints valószínűleg egy percig sem fontolgatja, hogy visszaigazolja az idén szabadügynökké váló DT-t.
Buckner ellenben hozta azt a szintet, amiért top10-ben választották ki. Nem is volt igazán rossz döntés az, hiszen 4 évvel később az 1/13-as picket is megkapták érte a Coltstól. A Saints nem véletlenül választott a belső védőfalába játékost 2016-ban. Ha akkor leesett volna nekik egy Buckner, lehet hogy Brees nem úgy vonul vissza, hogy éveken át karnyújtásnyira volt tőle a döntő, elérnie mégsem sikerült egyszer sem.
Deion Jones, LB (LSU) (2/52)
2016: Laremy Tunsil, OT
Tunsil már nincs bent, a támadófalba így is elképzelhető lett volna az erősítés, azonban inkább a liga egyik elfeledett játékosát hoztam a Miamiba. Jones az igazi modern LB. Tudja akár követni a slot WR-t is és futás ellen is hasznos. Remekül olvas és megvan az atletikussága, hogy oldalvonaltól oldalvonalig valóban bejátssza a pályát. A pozíciós értéket elő lehet akár itt venni és valid volna akár Decker, akár egy interior OL játékos is, de Jones szintű LB ritkán jön a draftra. Igazából elég sok hasonló profilú prospect jön, csak a profik között 5-ből 3-4 általában csúnyán megég, Jones viszont a kivételek egyike.
Kenny Clark, DT (UCLA) (1/27)
2016: Karl Joseph, S
Totális bust kategóriába nem illik bele Joseph, de az első körös minőséget sem tudta hozni, amit jól mutat, hogy már 1 éve a Brownsban játszik. A Raiders csapatába Joseph azért érkezett, mert a box környékén nagyon nem volt meg a játékos minősége a csapatnak. Khalil Macken kívül egy kiemelkedő emberük sem volt és különösen a fal közepe volt gyenge. Kenny Clark a liga legjobban kereső nose tackle-je jelenleg, teljes joggal. Futás ellen nagyon hasznos, de pass rushban is képes tényező lenni. Könnyebb is úgy földre vinni a labdás játékost, ha a linebackerek, safetyk előtt van, aki elvégezze a piszkos munkát.
Carson Wentz, QB (North Dakota State) (1/2)
2016: Corey Coleman, WR
Coleman neve mellett két év alatt csupán 700 elkapott yard áll, 2018 óta pedig elkapása sincs a ligában. Az elmúlt szezonban a Giants gyakorlócsapatában fordult meg, de ezt szó szerint kell értelmezni. Szeptemberben elküldte a csapat, majd októberben igazolta vissza a PS-be, ahonnan novemberben küldték el újra. 2021-re már van egy 6 meccses eltiltása teljesítmény fokozó szerek használata miatt. Nagy betűs BUST.
Utánam az özönvíz! Elhordtam mindennek a Goff – Wentz kettőst a cikk elején, erre mégis csak első körben választom ki Wentzet? Igen. Először is az irányító még mindig messze-messze a legfontosabb pozíció. Ne felejtsük továbbá el, hogy a Browns ekkor történelmi mélységben járt. Ezt a draftot egy 1-15-ös és egy 0-16-os szezon követte. Ha lett volna akár csak egy gyenge kezdő minőségű emberük, nem zuhantak volna ennyire a liga mélyére. A Wentz – Goff párharcban kevés döntött, mondhatni személyes preferenciám, hogy ha mindenképp választani kell, akkor inkább Carsonnal megyek. Az 1-31-es két szezon felvállalhatatlan, a legnagyobb eséllyel pedig egy irányítóval tudták volna ezt elkerülni Clevelandban. Valószínűleg nem ettől a választástól lettek volna 10-10 győzelmes gárda, de mindenképp kompetitívebb csapatuk lehetett volna egy kezdő kaliberű irányítóval.
Taylor Decker, OT (Ohio State) (1/16)
2016: Taylor Decker, OT
Decker több esetben is szóba került, hogy kiviszem, de mindig találtam 1-1 jobbnak tűnő megoldást. Ha pedig lecsúszott a Lionsig, akkor nem is módosítok ezen a választáson. A Lions is elégedett vele, ennek hála már meg is hosszabbították a szerződését.
Myles Jack, LB (UCLA) (2/36)
2016: Keanu Neal, S
Nealből összejött egy kezdő játékos, de nem egy magas minőségű. Jack azonban azzá vált. Draftolásakor sok kérdőjel volt az egészségét illetően és időnként valóban vannak problémái, de az eddigi 80 mérkőzésből 73-on pályára tudott lépni, ami jó cáfolat a sérülékenységére. 2016-tól fogva a Falcons védelmének egyik alapember lett Deion Jones, akit a 2. körben vitt a csapat, de itt már nem elérhető. Az ő szerepkörét azonban Jack is tökéletesen el tudja látni.
Joe Thuney, G (North Carolina State) (3/78)
2016: Ryan Kelly, C
2016-ban elindult a védjük végre meg Luckot kampány Indianapolisban. Mint utólag kiderült, kicsit későn. Ebbe a profilba Kelly teljes mértékben jól beleillett és egy remek centert sikerült szerezniük. Ha nem lett volna még bent Thuney, nem is változtattam volna a picken. Azonban Joe jobb játékos a posztján mint Kelly, továbbá minimálisan talán fontosabb is az LG, bár erről megoszlanak a vélemények.
Kevin Byard, S (Middle Tennessee State) (3/64)
2016: Shaq Lawson, Edge
Jerry Hughes és Lorenzo Alexander mellett kicsit luxus pick volt Lawson, aki nem is váltotta be a hozzá fűzött reményeket Buffalóban. Nem is marasztalta a csapat rookie szerződése lejártával és jelenleg Miamiban játszik. Helyette a liga egyik legjobb free safetyje érkezne, aki az ezt követő évek után meginduló secondary átalakításának első embere lehetne. Ekkor még sem Poyer, sem Hyde nem volt a csapat kötelékében, és komoly hiányposzt is volt a safety.
Jaylon Smith, LB (Notre Dame) (2/34)
2016: Darron Lee, ILB
A poszt maradt, de a bust Lee helyett egy valódi megoldást kapott a Jets a védelem közepére. Akárcsak Jack, Smith is sérülése miatt csúszott ki az első körből. 2016-ban az ACL és MCL sérüléséből lábadozva nem is tudott pályára lépni, azóta azonban minden meccsen bevethető volt.
Justin Simmons, S (Boston College) (3/98)
2016: Will Fuller, WR
Fuller remek találat volt és most is örültek volna neki, de már nem elérhető. Más elkapó is szóba jöhetett volna, mégis inkább a jónak kinéző corner sor kapott egy hátsó támogatást, amivel a liga egyik legjobb secondaryje bontakozhatott volna ki. Simmons az elmúlt évek egyik legjobb safetyje. Képes a box körül is játszani, de a hátsó zónát is rá lehet bízni.
Kendall Fuller, CB (Virginia Tech) (3/84)
2016: Josh Doctson, WR
Akárcsak Coleman, Doctson is óriási bust lett. 2018 óta nincs elkapása a ligában és vélhetően már nem is lesz. Kendall Fuller neve ismerős lehet a fővárosi csapatnál, hiszen gyébként is hozzájuk került a draft 3. körében. Az Alex Smith csere kapcsán átkerült 2 évre a Chiefshez, de a tavalyi offseasonben visszatért a Washingtonhoz. Nem egy elit játékos, de 32 elit tehetség ritkán jön ki egy draftra. Minőségi kezdőnek azonban bátran lehet nevezni.
Ryan Kelly, C (Alabama) (1/18)
2016: Laquon Treadwell, WR
Folytatódik a bust elkapók vesszőfutása. Ebben az évben robbant azonban be a ligába Adam Thielen és Stefon Diggs is, így az elkapó utólag már nem is tűnik akkora neednek. A támadófalban azonban már ekkor sem volt minden rendben. Joe Berger már idős és a guardok sem épp megbízhatóak. Akkor is, de főleg ma hatalmas segítsége lehetne a csapatnak Kelly.
Derrick Henry RB (Alabama) (2/35)
2016: William Jackson, CB
Sosem jó döntés egy futó az első körben, de annak végén már megbocsátható. Akár Jackson, akár a 2. körben a Bengals által kiválasztott Boyd szóba kerülhetett itt, de ekkoriban a csapatban az a Jeremy Hill volt az első számú futó, aki messze volt az elit szinttől. Henry ellenben egyedül a vállán képes cipelni egy csapatot és megváltoztat egy egész támadó stratégiát. 2020 év támadója nagy terhet venne le így Andy Dalton válláról és talán a segítségével az a hőn áhított rájátszás győzelem is összejöhetett volna Cincinnatiben.
Tyler Boyd, WR (Pittsburgh) (2/55)
2016: Artie Burns, CB
Mint említettem, rengeteg első körös bustot találni a top8 picken kívül ezen a drafton. Ez alól pedig a Steelers sem kivétel. Bár szükség lett volna egy valóban domináns cornerre, az elkapó need legalább akkora volt. Antonio Brown mögött Eli Rogersek és Sammie Coatesok kapták el a legtöbb yardot ekkoriban a csapatnál. A csoportrivális helyett így Boyd nem megy olyan messzire a helyi egyetemről.
Jared Goff, QB (California) (1/1)
2016: Paxton Lynch, QB
Csak gazdára lelt az 1/1-es is. Az indoklás ugyanaz, mint Wentz és a Browns esetén. Mi sem bizonyítja jobban, hogy mennyire kétségbe volt esve ekkor a regnáló bajnok, minthogy Lynch-re áldoztak egy első körös cetlit. A csapat irányító poszt körüli kálváriája pedig azóta is tart. Goff az azóta itt megfordult játékosoknál nagyobb minőséget képvisel és ha valóban nagyjából itt választották volna ki a drafton az 1/1 helyett, talán a mutatott produkcióját is más kontextusban tudnánk értelmezni. 2016-ban még összejött egy 9-7-es szezon Trevor Siemian vezérletével, de a pozitív mérlegre azóta is várnak Denverben. Mind Lynchnél, mind Flaccónál, mind Locknál azért jobb irányító Goff. A totálisan mellé ment Lynch picknél biztos nem lett volna rosszabb ő sem Coloradóban.
Javon Hargrave, DT (South Carolina State) (3/89)
2016: Kenny Clark, DT
Kenny Clark a 22. picktől nézve az egyetlen telitalálat volt a kör végén. Sajnos már nincs bent, de a csapatnak rendkívül nagy szüksége volt a poszton a segítségre, így egy másik DT-re esett a választás. Hargrave éveken át végezte el a “piszkos” munkát Heyward és Tuitt mellett. Nem akkora playmaker talán, mint Clark, de nem is ezt kérték eddig tőle. Az utolsó két szezonjában azonban már pass rushban is fejlődött és ez látható volt mind a Steelers, mind az Eagles színeiben.
D.J. Reader, DT (Clemson) (5/166)
2016: Joshua Garnett, OG
Mint már az első pickjénél is említettem, a 49ersnek szüksége volt erősítésre a fal közepén. Ott még túlságosan jó egyéb opciók is kínálkoztak, de a kör végi, egyébként felcserés pickkel ha már itt vannak, pótolják a falba való húzást. Readernek a bengalsos első éve sérülés miatt gyorsan véget ért, de előtte Houstonban évekig magas szinten játszott. Nem kifejezetten jó pass rusher, de a futás ellen kevés hasznosabb játékos van nála és megcsinálja a helyet passz szituációknál is mások számára. Garnett az egész class egyik legnagyobb mellényúlása lett. Rookie évében 700 snapet játszott, azóta összesen 60-at. Sok sérülés is hátráltatta a karrierjét, de neki egyértelműen nagy falat volt az NFL.
Forfeit
2016: Forfeit
Talán utólag a Patriots nem is bánja, hogy nem tudott pickelni, látva miket műveltek itt a csapatok.
Hunter Henry, TE (Arkansas) (2/35)
2016: Robert Nkemdiche, DT
Nkemdiche-nek 4 év alatt összesen alig több mint 700 snap jött össze az NFL-ben, egy éve pedig csapata sincs. Helyette Carson Palmer kapott volna egy használható fegyvert utolsó két évére. Henry sérülékeny játékos, de amikor pályán van, mind elkapásban, mind blokkolásban segíthet a csapatának.
Yannick Ngakoue, Edge (Maryland) (3/69)
2016: Vernon Butler, DT
Butler több korábbi be nem váltott ígérettel ellentétben legalább még a ligában van, sőt karrierje legtöbb snapjét játszotta 2020-ban a Buffalóban. Természetesen tőle is többet vártak, de karrierje első éveiben Kawann Short és Star Lotulelei mögött nehéz helyzetben volt a kezdőbe kerülést illetően. A védőfal maradt, de a közepe helyett a szélét erősítettem inkább meg. Ngakoue kétszer is csapatott váltott 2020-ban, de egyértelműen a class 2. legjobb passzsiettetője. 5 év alatt 288 irányítósiettetést hozott össze, ami a 2. legtöbb Joey Bosa mögött, ami viszont igazán érdekes, hogy ez a szám csupán 16-tal marad el a Chargers klasszisának teljesítményétől.
Cody Whitehair, C/G (Kansas State), (2/58)
2016: Germain Ifedi, OT
A needet talán nem kell külön kiemelni. Indokolt volt Ifedi pickelése, de nem a legmegfelelőbb játékosra esett a választás. Ifedi persze a mai napig kezdő játékos, csak épp az átlag alatti kategóriából. A jelenlegi csapattársa, Whitehair azonban mind centerként, mind guardként a minőségi játékosok táborába tartozik.
A legjobb kimaradók:
Ezekiel Elliott, RB
Sterling Shepard, WR
Robby Anderson, WR
Connor McGovern, G
Graham Glasgow, G
Shaq Lawson, ED
Matt Judon, ED
Jarran Reed, DT
Michael Pierce, DT
Sheldon Rankins, DT
Joe Schobert, LB
Blake Martinez, LB
Cory Littleton, LB
James Bradberry, CB
William Jackson, CB
Brian Poole, CB
Keanu Neal, S
Vonn Bell, S
[/ppp_patron_only]